Külföldi diplomaták és állami vezetők a színpadon felszólalva, illetve videoüzenetben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták, arra figyelmeztetve, hogy a vészkorszak borzalmai soha többé nem fordulhatnak elő.

Tudósítónk beszámolt arról, hogy egy négyfős … Tovább »

Csepel városközpontjában, 80-120 ember számára. Kicsi, külvárosi, de a miénk.
Az utolsó zsinagógát 1936-ban avatták föl Budapesten. Az 1938-ban elfogadott első zsidótörvény után azonban többé senkinek nem volt kedve zsinagógát építeni. A perspektívák eltűntek. Aztán a zsidók … Tovább »

“Itt lenne az ideje a gázai konfliktus kapcsán, hogy felmérjük: a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” – fogalmazott a jobbikos Gyöngyösi Márton, a parlament külügyi bizottságának … Tovább »

Frankel-Károli-Páva ’73 – a 8. nap csodája címmel szervez 2012. december 15. szombaton délután 17:30 órától Közös Hanuka ünnepséget három zsinagógai körzet a Páva utcai zsinagógában. (Budapest IX. ker. Páva u. 39.)

„Ameddig ezen a helyen állok, Magyarországon senkit sem érhet bántódás hite, meggyőződése vagy származása miatt” – ígérte Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben, majd hozzátette: „Mi magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat.” Összefoglaló és kommentár.

Cikkek, facebook polémiák jelezték: sok baloldalit zavart, hogy Bajnai Gordon (Együtt 2014), Mesterházy Attila (MSZP) és Ungvári Tamás mellett Rogán Antal, a Fidesz MPP parlementi frakcióvezetője is beszédet tart a Jobbikos náci felszólalás ellen rendezett demonstráción.

Évek óta hangoztatjuk, hogy a szélsőjobbal szemben pártok feletti együttműködésre van szükség. 

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 
Gasztro-őrület
Megjelent a Szombat decemberi száma
Kóstoló
Az ükszüleim még igazi kóser konyhát vezettek, ahol üknagyanyám, Rehberger Anna, a zsidó háztartás összes fortélyának birtokában tevékenykedett Rózával. Róza … Tovább »

Till Attila eddig is számos zsidó rendezvényen vállalt feladatot. Az elmúlt évben a Bálint Ház A rabbi, a pap, meg többiek című programjának volt állandó műsorvezetője. Arról kérdeztük, hogy érezte magát ebben a közegben és milyen a kapcsolata a zsidósággal.

 
Megjelent a Szombat áprilisi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Márciusi „Esküvő, házasság” összeállításunk után, áprilisi lapunk „A gyerek” címmel közöl tematikus mellékletet. Zsidó demográfia, gyereknevelés, gyereklélektan mellett e számunkban … Tovább »

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

Milyen nép ez? És milyen zsidóság ez? Mindig tudtam, hogy minden népnek
olyan vezetői vannak, olyan elitje van, amilyet megérdemel. De hogy még a
zsidói is olyanok, amilyet megérdemel, sőt minden zsidó diaszpórának is
olyan a „gazdanemzete”, amilyet megérdemel, arra csak most döbbentem rá

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

A népi írók mai megítélése a zsidóság körében nem más, mint az, hogy a
népiek „antiszemiták” voltak. A népi oldalon, illetve ott, ahol a népi
hagyaték hagyományként maradt fenn, a zsidósággal kapcsolatos erős
bizalmatlanság érhető tetten, mégpedig abban, hogy a zsidóság vagy a
vele azonosított kozmopolita liberálisok mennyire opponálták a népiek,
tágabb értelemben véve a magyar nemzet problémáit…

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »