Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.
 

Rendszeresen tájékoztatná az Európai Uniót a magyarországi zsidóellenes cselekményekről a Magyar Zsidó Kongresszus – közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vasárnap az MTI-vel a kongresszus ülését követően.

A jármű célja a zsidó származású állampolgárok visszatérítése…

Erővel fogják kilakoltatni az érintett, még Izrael szerint is illegálisan épített telepek lakóit, ha önként nem távoznak.
 

A cigányság gondjai olyan súlyosak, hogy azokat nemzedékek alatt lehet fölszámolni – ha egyáltalán. A problémák „megoldását” zászlóra tűzni irreális. Az elsődleges feladat az lenne, hogy megtaláljuk, milyen értelmezési keretben szabad beszélni a kérdésről, hogy egyik szélsőség se kavarjon fölösleges indulatokat, és ne erősítse a másikat.
 

Az első emlékest az édesapa, a költő, az író, az újságíró, a barát az Ember tiszteletére.
 

Az amerikai Cincinattiben avatják fel a világ első afroamerikai női rabbiját – adta hírül pénteken az ABC News hírcsatorna.
 

Ugyan a feltárásra továbbra sincs pénz, ám dokumentumfilm legalább készült a budai vár egyik “titkos” szenzációjáról, az eltemetett középkori zsinagógáról és Budai Aurél műemléki tervezőről, aki 45 éve küzd a romok bemutatásáért.

Anna Margit (1913-1991) a kortárs magyar festészet egyik reprezentánsaként számon tartott alkotója; képeiből nyílik kiállítás május 22-én Kaposváron, a Vaszary Képtárban.
 

A Bezek izraeli telefontársaság új típusú, “kóser” telefonkártyát bocsát ki kifejezetten az ultraortodox ügyfelek részére, mivel a kártya nem engedi felhívni a rabbinátus által letiltott telefonszámokat – jelentette be a cég.

Ha van jó hír a leleplezett merényletsorozatban, akkor az az, hogy a csoport viszonylag tapasztalatlan volt – mondta New York állam szenátora.
 

Egy online újság szerzője szerint azért nem kell törvényesen tiltani a holokauszt-tagadást, mert a holokauszt tagadói idióták, és kész. Soraimmal nem a kérdés jogi vonatkozásait próbálom eldönteni, hanem egy félreértést szeretnék eloszlatni: a holokauszt-tagadók hangadói nem idióták, és pontosan tudják, hogy volt holokauszt.
 

Már nem gyanúsított a két szónok, akik holokauszt tagadó kijelentéseket tettek még április közepén, a budai Várban megtartott egyik demonstráción.
 

A jeruzsálemi Olajfák hegyén ásatásokat végző régészek egy háromezer éves edény agyagból készült fogantyújára bukkantak, amelyen ősi héber írás olvasható. A lelet régebbi az összes írással ellátott tárgynál, amelyet a város területén korábban találtak.

Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1)    A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »

Békés Márton: Amerikai neokonzervativizmus című könyvének beszélgetéssel egybekötött bemutatója az Alexandra Irodalmi Kávéházban
 

Nagy vihart keltett a szocialisták és a Mazsihisz által támogatott javaslat, mely szerint a holokauszt tagadása ellen büntetőjogi eszközökkel is fel kellene lépni. Az európai demokráciákban nem szokatlan az ilyen típusú törvénykezés, főleg azokban, amelyeket közvetlenül is érintett a náci múlt. Németországban, Ausztriában és Svájcban törvény tiltja meg a vészkorszak politikájának tagadását, Franciaországban pedig a népirtások relativizálását büntetik általában (az örmény genocídium tagadása miatt is született már ítélet). Több más országban (Csehország, Lengyelország, Spanyolország stb.) is vannak ilyen típusú, a szólásszabadságot az emberi méltóság jegyében korlátozó törvények. Ezek az államok semmilyen sztenderd szerint sem sorolhatók a diktatúrák sorába.

Felháborodást keltett Lengyelországban szerdán a Der Spiegel című német hetilap egyik cikke, amely szerint Adolf Hitlernek számos, Németországon kívüli bűntársa volt a zsidók elleni népirtásban.
 

A politikai korrektség kultúrájával Európa háború előtti rémképeket üldöz. A hazai kulturális hagyomány térvesztése és a bevándorlók iránti toleranciamítosz oda vezetett, hogy az európaiak nem tudnak mit kezdeni a fundamentalista szélsőségekkel.

Az izraeli belbiztonsági szerv, a Sin Bét széleskörű felvilágosító akcióba kezdett, hogy meggyőzze a lakosságot: komoly veszélynek teszi ki magát, aki a Facebook nevű közösségi portál révén ismerkedik olyanokkal, akik információkat kérnek tőle Izraelről, vagy gyanús kapcsolattartásra próbálják rávenni.