Ed Miliband a brit Munkáspárt új vezetője

A lengyel származású kormányfőjelölt elhatárolódik az iraki háborútól, Tony Blair és Gordon Brown polikiájától, és baloldali fordulatot ígér.

 

Ed Miliband (Fotó: Mirror News)

A brit politikatörténet egyedülálló sajátossága volt a szombaton lezárult vezetőválasztás, amelyben két testvér, David és Ed Miliband – a Gordon Brown által vezetett előző kormány külügy-, illetve energiaügyi minisztere – is megmérkőzött egymással a csúcstisztségért, három további jelölttel együtt.

A május óta tartó 124 napos vezetőválasztási procedúra végeredményét szombaton, a Labour manchesteri éves kongresszusán hirdették ki. A 40 éves, kelet-európai származású Ed Miliband a brit Munkáspárt új vezetője és miniszterelnök-jelöltje.

A Munkáspárt – a brit baloldal legnagyobb politikai ereje – tizenhárom évi kormányzás után elvesztette a május 6-i parlamenti választásokat, és ellenzékbe szorult. Addigi vezetője, Gordon Brown néhány nappal később távozott a kormány és a párt éléről, elindítva az utódlási kampányt.

Brown lemondása után nem sokkal először a 45 éves David Miliband, majd öt évvel fiatalabb öccse, Ed közölte, hogy indul a posztért.

Jóllehet a versengésben még három másik magas rangú Labour-politikus – Ed Balls volt oktatási miniszter, Andy Burnham egykori egészségügyi miniszter, valamint Diane Abbott képviselő, a brit alsóház első fekete bőrű női tagja – is részt vett, az erőviszonyok alapján kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy a bonyolult, többfordulós vezetőválasztási folyamatból a Miliband testvérek valamelyike kerül ki győztesen.

A sajtó – és a fogadóirodák – az első hetekben egyöntetűen a báty, David Miliband győzelmét valószínűsítették. A mérleg azonban fokozatosan átbillent Ed javára, különösen azután, hogy kiderült: a Munkáspárttal szövetséges szakszervezetek, amelyeknek jelentős szerepük van a választási folyamatban, az ifjabbik Milibandet szeretnék a párt élén látni.

Ed Miliband végül minimális szavazattöbbséggel előzte meg fivérét. Az utolsó fordulóban, amikor már csak ketten maradtak versenyben, a voksok 50,65 százalékát kapta, David Miliband 49,35 százalékot gyűjtött.

Menekültek

A brit Munkáspártnak szombattól erős kelet-európai kötődésű vezetője és kormányfőjelöltje van. A Miliband fivérek édesanyja és néhai édesapja ugyanis egyaránt lengyel származású, és mindkét szülő az európai holokauszt túlélőjeként telepedett le Nagy-Britanniában.

A mama, a 76 esztendős Marion Kozak a lengyelországi Czestochowában született, és lengyel családok rejtegették őt és édesanyját a náci megszállók elől.

Az 1994-ben elhunyt papa, Ralph Miliband – akit a brit szociológus szakma neves marxista gondolkodóként tart számon – Brüsszelben született, szintén lengyel zsidó emigránsok gyermekeként. A hitleri invázió elől menekülve, apjával együtt gyalog tette meg az utat a belga fővárostól a Csatorna partjáig, és onnan átkeltek Angliába, ahol menedékjogot kaptak.

Ha Ed Miliband a brit Munkáspárt élén megnyeri a következő – hivatalosan 2015-ben esedékes – parlamenti választást, először lenne zsidó kormányfője Nagy-Britanniának a viktoriánus idők miniszterelnöke, Benjamin Disraeli óta. Egyben első ízben lenne olyan zsidó miniszterelnöke az országnak, aki tartja is vallását, Disraeli ugyanis annak idején keresztény hitre tért.

Balra tolódnak

Ed Miliband vezetővé választásával brit politikai kommentátorok egyöntetű véleménye szerint erőteljes baloldali fordulat várható a Munkáspárt politikájában, végérvényesen véget vetve a Tony Blair és Gordon Brown nevével fémjelzett “Új Labour” időszakának.

Megválasztásának szombati bejelentése után tartott első beszédében Ed Miliband feltűnő hangsúllyal el is határolódott két elődjétől. Kijelentette: büszke Blair és Brown vezetői vívmányaira, ám a Munkáspárt a májusi választásokat “csúnyán elvesztette”, és ezután “változásra” van szükség. “Új nemzedék” vette át a Labour vezetését, amely érti a változásra szólító hangokat – tette hozzá.

A fiatal politikus manchesteri beszédében kiemelten elhatárolódott a Blair idején kezdődött iraki háborútól is, mondván: ez “rettentő bizalomvesztést” okozott a választók körében.

„Azt hiszem, ez a történet arról szól, hogy senkit nem szabad leírni. Az számít, ahol most tartanak, nem az, hogy tíz éve mit csináltak. Az embernek megvan az a határtalan képessége, hogy változzon, néha akár a jó irányba.”