Összesen 2,527 találat (181 - 200) : -esz-/page/Magén István.
A 19. és 20. század fordulóján Európában egy új művészeti áramlat bontakozott ki, a szecesszió. A képző- és iparművészetben gyökerező stílus az irodalomra és az építészetre is nagy hatást gyakorolt. Hazánkban Lechner Ödön építész a magyar díszítőművészet és népi építészet … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
„Nem a zsidókat kell emlékeztetni arra, hogy volt Holokauszt, hanem a többségi társadalmat”. A Zsidó Közösségi Fórum szervezetei elégedetlenségüket jelezték a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány emlékévi pályázati döntéseivel kapcsolatban, és konzultációt kezdeményeztek.
Magyarország … Tovább »
Gergely Ágnes Az én száz versem (1959-2024) c. kötete kronologikus gyűjtemény, és az elején nem véletlenül idézi meg a misztikus romantikus Edgar Allan Poe Lee Annácska c. poémáját szerelemről és halálról, Szerb Antal 1944-ben összeállított Száz vers antológiáját és a Mikes … Tovább »
A „Köttön Vezér” Honismereti, Hagyományőrző és Városvédő Egyesület
tisztelettel meghívja Önt a Holokauszt 80 emlékév keretében tartandó megemlékezésre.
A rendezvény fővédnöke: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
A rendezvény – az egész évben … Tovább »
Milena Jesenská (1896-1944), a Milena-levelek címzettje a világháborút követő általános szegénység idején került kapcsolatba Franz Kafkával: elbeszéléseit fordította csehre.
A szakmai érdeklődést hamarosan személyes kapcsolat, később szerelem váltotta fel. A levelezésből … Tovább »
Használhatjuk-e forrásként és elemezhetjük-e a kézzel írt ételrecepteket olyan szempontok alapján, mint bármely más történelmi témájú írásos dokumentumot? Lehet-e legitim forrás, felfogható-e életrajztörténetként két 1945 előtti kéziratos családi receptgyűjtemény, és az … Tovább »
“Ezen a Limmud Napon nektek nyitunk ablakot a zsidó világra tudósok, rabbik és aktivisták segítségével: az október 7-i terrortámadás, a háború és hatása a világ zsidó közösségeire lesz a témánk.” – fogalmaz a beharangozó.
“Június 9-én egész nap a Csányi5-ben várunk titeket, … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület felolvasással emlékezik az 1944-ben elpusztított könyvekre és szerzőikre.
június 16-án, az akkori Könyvnapon Kolosváry-Borcsa Mihály belügyi államtitkár, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke az egykori Budafoki Papírgyárban … Tovább »
Marianna D. Birnbaum, született László Daisy, Los Angelesben élő irodalom- és kultúrtörténész, az University of California Los Angeles (UCLA) professzora, húsz évig a CEU vendégprofesszora. Tanulmányainak fő témája a közép-európai kultúra a 15-16. században. Janus Pannoniusról, … Tovább »
Jom Háácmáut alkalmából a MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központ családi és kulturális napot szervez a budapesti Szent István parkban több mint negyven kitelepülő szervezet közreműködésével. A részletekről Ledniczky Lívia, a MERKAZ vezetője tájékoztatta honlapunkat.
Zene, … Tovább »
A szegedi zsidó temető
A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »
A város által felajánlott Szentháromság utcai telken kezdték meg a 3 tanteremre és a szolgalakásokra tervezett iskola építését, mely 1877-re készült el. Az 1879. évben már öt osztály indult 136 tanulóval és 3 tanítóval.
Mohácson a 19. század óta éltek zsidók, számuk … Tovább »
A közlemény szerint a címet az a művész kaphatja meg, aki „a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése a nemzeti irodalom tolmácsolása és a magyar nyelv ápolása terén nyújtott kimagasló tevékenységet”. Kulka Jánost a március 30-án elhunyt … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
Az elhurcolt zsidókra, köztük a balatonfürediekre emlékeztek a holokauszt világnapján a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házában (az egykori zsinagóga épületében) nemrég.
Erről tudósított a Veszprém megyei hírportál.
– Mi változott? – tette fel a kérdést Olti … Tovább »
– Köszönöm Schiffer Jánosnak, Kácsor Zsoltnak, Varga Tamásnak és mindenkinek, aki hozzásegített minket ahhoz, hogy ez a történet a közösen átélt múltunk része lehessen, és soha ne legyen a jövő része – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Horthyliget áldozatainak állított … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »