A Gólem Színház legközelebbi produkciójához olyan közhelyeket (tévhiteket, mondákat, gyülölködéseket) gyűjt, amelyek a zsidósággal, zsidókkal vagy Izraellel kapcsolatosak.

Kardos Dániel nagyon szerencsésnek érzi magát, mert már szinte őskövületnek számít a Bánkitó fesztivál történetében. Ennek is köszönhető, hogy idén négy formációban is találkozhat vele a nagyérdemű. A zene az ő vallása, melyben feloldódik a múlt és a jelen, a kelet és a nyugat dallam és ritmusvilága. „Az ember életében van egy korszak, ami arról szól, hogy megtalálja azt az irányt, ami neki való.” Erről az irányról faggattuk.

Bő kétszáz esztendőn szalad végig a brüsszeli Zsidó Múzeum, amely 250 plakátot mutat be a napóleoni időktől napjainkig, bepillantást engedve a belgiumi zsidó közösségek életébe, és ezen keresztül az ország történelmének egy szeletébe.
 

Vegyes fogadtatásra talált a lengyelországi zsidó közösségben, hogy Rafal Betlejewski lengyel művész egy pajta felgyújtásával emlékeztetett arra: 69 évvel ezelőtt Jedwabnéban szomszédaik pajtába zártak és elevenen elégettek több száz zsidót.

Johanna Adorján magyar származású német újságírónőt meglepte, hogy néhány hete, amikor könyvének magyarországi megjelenése alkalmából Budapesten járt, egy magyar újságírónő csodálattal beszélt arról, milyen őszinte a könyvben. – Mire gondol? – kérdezte az írónő – arra, hogy megírta: nagyszülei a kilencvenes évek elején öngyilkosok lettek? – Nem – hangzott a válasz – hanem arra, milyen őszintén beszél zsidó származásáról.
 

Ez a vérbő, (tragi)komikus történet bárhol játszódhat, ahol élők és holtak, csalatások és csalások, vitális özvegyek – nők és férfiak – téblábolnak a maguk bonyolult, és remélhetőleg hosszú öregkora felé.
 

Kevés olyan zenekar működik hazánkban, amelyik olyan stiláris következetességgel dolgozik alakulásától napjainkig, mint a Budapest Klezmer Band.

100 esztendeje született Faludy György. Ebből az alkalomból a költő, író, műfordító gazdag életútját szeretnénk megeleveníteni kiállításunkon.

“Nem tömegrendezvény, de nem is egy rétegkultúra beltenyészete, hanem sok karakteres szubkultúra dinamikus találkozási pontja. Sokszínű, mert különböző stílusok, rétegek, társadalmi csoportok, népek, vallások és korosztályok kultúrája gazdagítja a programot.”

A fesztivál nyitó programja augusztus 26-án, csütörtökön este hét órától a világhírű Boban Markovic Orkestar koncertje.

Az Izrael által annektált Golán-fennsík lakói vasárnap “foglyul ejtettek” három izraeli katonát – jelentette az ITAR-TASZSZ az al-Dzsazíra arab hírtelevízióra hivatkozva.

Izraeli miniszterek sorozatban szögezték le hogy megakadályozzák a Görögországból indult kétezer tonnányi élelmiszer és gyógyszer eljutását a gazdasági zárlat alatt élő Gázai övezetbe.

Hatvan évvel azután hogy kikiáltotta függetlenségét, Izrael az egyetlen állam a világon, mely a legvadabb konspirációs elméletek és a vérvádak állandó céltáblája; melynek politikáját és cselekedeteit folyamatosan elítéli a nemzetközi közösség, melynek létezéshez való jogát szüntelenül vitatják és megkérdőjelezik, nem csupán arab ellenségei, de a fejlett Nyugat egy része is.
 

Az élettel szembeállított írásáról, hiszen Kafka, aki tébolyítóan aggályos kérdéseivel birtokolni akarja Felice környezetét, múltját és jelenét, az idejét, a jövőt illetően éppen azért bizonytalanodik el, mert az ő lényege az írás. Ez az akadálya a közös jövőnek, a mellettiségnek, annak, amibe belekényszeríteni igyekszik Felicét, hogy ugyanazzal a mondattal lebeszélje önmagáról, és aláássa az idillt.

Piros festékkel öntöttek le három emlékművet Székesfehérváron; a rendőrség rongálás miatt nyomoz.
 

Pert indítanak egy izraeli katona ellen, aki a Gázai övezet elleni 2008-2009-es offenzíva alatt megölt két, fehér zászlót lobogtató palesztin nőt – közölte kedden az izraeli hadsereg.
 

Képregény formájában is megjelenik Anne Frank élete, a holokauszt-áldozat kislány emlékét őrző alapítvány a gyerekek és fiatalok változó olvasási szokásaira reagál a lépéssel. A képregénykiadást elsősorban a 14 év körülieknek szánják – mondta hétfőn a szervezet igazgatója, Hans Vestre.
 

Nyolcvanéves korában risón-lecijóni otthonában meghalt Yehuda Lahav, a MÚOSZ Aranytollával kitüntetett izraeli-magyar újságíró – tudatta hétfőn az MTI-vel az elhunyt családja.
 

Kell-e és meg lehet-e akadályozni a magyarországi zsidóság teljes asszimilációját? Eltűnhet-e valóban a zsidóság kultúrája, hagyománya? Napra pontosan négy éve bukott el a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért nevű szervezet kezdeményezése, amely úgy látta, hogy igen, a zsidó kultúra eltűnhet, asszimilálódhat. A megoldást a szervezet abban látta, hogy a magyarországi zsidókat az Országgyűlés sorolja a kisebbségek közé. Akkor a sikerhez pár száz támogató aláírás hiányzott. A szervezet szóvivőjével, Deák Gáborral beszélgettünk.
 

Zsidó is és magyar, vagy akár arab esetleg indiai, akinek nincs identitása, de nála mélyebb és sokrétűbb identitása nehezen lehet földi halandónak. Kételkedő, de hisz abban, hogy a zene komoly ellentéteket, évezredes ellenségeskedéseket is áthidalhat. És egy valamiben biztos, a szaxofon számára a legmegfelelőbb hangszer. Vázsonyi Jánossal beszélgettünk.