150 éve múlt, hogy felvetődött egy olyan intézmény alapításának terve, amely hivatva volt a hazai zsidóság nyelvcseréjét, magyarosodását hathatósan szolgálni.

1841-ben került először szóba egy külön zsidó tanítóképző alapítása. Hangsúlyoznunk kell, hogy Kossuth Pesti … Tovább »

A Pesten megnyílt kóser étteremről szóló híradás hallottakor elhatároztam, hogy kipróbáljuk. Lapunk gazdasági rovatának indítása után már nem csupán a várható gasztronómiai élvezet, hanem a vállalkozók személye iránti kíváncsiságom is a Klauzál tér 2. szám alatti étterembe … Tovább »

Az első alapítványtevő alighanem az Úr volt. Utólag, 5751 évvel a Teremtés alapítvány létrehozása után kétségtelen, hogy bár a szándék nemes, s az így keletkező világegyetem működőképes volt, a jogi formaságok terén elkövetett mulasztások később komoly bonyodalmakhoz vezettek.

Kezdjük … Tovább »

A Magyar Szocialista Párt XIII. kerületi híradójának júliusi számában érdekes felhívás jelent meg. “Kedves Állástalan Sorstársaim!” – szólította meg a munkanélkülieket az aláíró, Böhm Zsuzsanna, aki az alkalmi tapasztalatcserén kívül azt is kilátásba helyezte, hogy a kerületben … Tovább »

Izraelről hazánkban még kevesen tudják, hogy a kutatási, fejlesztési és csúcstechnikát képviselő gyártás- bán nagyhatalom. A világban naponta találkozhatunk az új tudományos eredmények nyomán létrehozott termékekkel, közülük például a computer tomográffal, amely az orvosi … Tovább »

Jelen lapszámunkban új, rendszeresen jelentkező rovatot indítunk, amely a gazdasággal, a pénzügyi élettel, a vállalkozásokkal foglalkozik. Joggal szegezhetik nekünk a kérdést: minek ez nekünk? Minden vízcsapból ez a téma áraszt el bennünket, ráadásul ez az elegy zavaros és időnként … Tovább »

Amikor Straub F. Brunó, a Magyar Népköztársaság elnöke meghívta II. János Pált, az akkori vezetés nem sejthette, milyen gyökeres fordulatok játszódnak le Kelet-Európában, mire a látogatásra sor kerül. Szabad választásokra, a Varsói Szerződés felbomlására, széleskörű privatizációra … Tovább »

1991 augusztusának elején járunk. A Jugoszláviában parázsló polgárháború, a brüsszeli közvetítés és összeurópai sürgés-forgás dacára, lassan az egész térséget lángra lobbantja. A szerb parlament független képviselői nyilatkozatot tesznek közzé, melyben azzal vádolják Németországot, … Tovább »

“ne tekintsd privilégiumnak a szenvedést Európában ma nem szenvedni gyalázat

ahol a nap fölkel s lenyugszik elgyötört arcokba pillant

kisebbségek dugott kincse a tisztesség aki ember a vérző kisebbséggel érez”

(Rákos Sándor: “Az emlék jelene 1944” c. poémájából)

Karsai … Tovább »

Jólesz László: Nyári böjtök
„Ki lát egyszer gázmaszkos csecsemőt…”
(róbert): Egy érdekes ember érdekes könyve
Szalai Anna: „…akik fel mertek lázadni a sors ellen”
A varsói fiú fényképe
A müncheni zsidó múzeum
Rajk András: Sir Yehudi Menuhin
Kertai Klára: Resánszky … Tovább »

„A nap, a ragyogó nap csak most kezdi felmelegíteni a földet, a nyár még csak most köszöntött be, az emberek csak most kezdik érezni, hogy újjászülettek, és szívük elandalodik Isten szépséges világának láttán – de a zsidók számára máris elkezdődik a gyásznak, a szomorúságnak … Tovább »

Izraeli költők versein kívül feltehetően a magyarul írt 15 szonett az első lírai megörökítése az Öböl-háborúnak.

A szerző az egyik önkéntes csoport tagjaként tartózkodott Erecben azokban a napokban, amikor a rakéták elérték az országot, és nem lehetett tudni, hogy a megvadult … Tovább »

 Simon Wiesenthal: Az igazság malmai…

Világszerte valóságos legenda övezi Simon Wiesenthal-t. Bátorságáról, leleményéről sokat olvashattunk. Sőt nemcsak olvashattunk, hanem láthattunk is, hiszen filmek, tévéjátékok foglalkoznak tetteivel, személyiségével. Nevét ismeri a magyar … Tovább »

Szenes Hanna és két társa, az angol hadsereg ejtőernyős csoportja, 1944 nyarán azért lépte át a magyar határt, hogy a zsidók kimentését segítse. Joel Palgi, aki hármuk közül túlélte a borzalmakat, 1945. március 21-én levelet írt Szenes Hanna édesanyjának – Pestről Budára. Többek … Tovább »

Egy fénykép kísér és kísért majd félévszázada. A háború utáni télen olvastam először a varsói gettó 1943 tavaszi hősi harcáról és pusztulásáról. A könyv egyik illusztrációja azóta bejárta a világot, minden írói-költői szónál, dokumentumnál megrendítőbben adva vissza … Tovább »

A bajor főváros egyik lakóházának második emeletén találjuk. Igazgatója, dr. Richard Grimm, érdekes, mondhatnánk bizarr egyéniség, aki nemzsidó létére múzeummá avatta otthonát. Diákként ismerkedett meg dr. Lamm professzorral, a müncheni hitközség elnökével, aki magas kultúrájú, … Tovább »

Amióta – negyvennégy éve – Bronislaw Huberman nincs az élők sorában, a világ zenei közvéleménye Yehudi Menuhint tudja a legnagyobb élő hegedűművésznek. Az egybevetés kettejük között több okból helytálló. Mindketten Mozart-korban, Huberman tizenegy, Menuhin tizenkét évesen lépett … Tovább »

A művész kora benne van műveiben. Resánszky Mária 1932-ben született. Gépészmérnök lett. A maga által választott pálya, ahol vállalnia kellett a műszaki rajzok rideg szigorúságát, inkább elriasztották a rajzolástól.

Már nem is igazán fiatal, amikor – vagy két és fél évtizeddel … Tovább »

Látogatás Felekiné Gáspár Anni otthonában

Közel a kilencvenhez, fiatalos frissességgel emlékezik a megpróbáltatásokkal teli múltra, beszél a jelenről és a jövőről Felekiné Gáspár Anni Munkácsy-díjas festőművész.

Lakóhelyén, a zuglói régi, kissé megkopott külsejű, … Tovább »

A hagyományos zsidó folklór emlékei egyre kisebb számban élnek Magyarországon. Többezer éves tradíciók, szokások és szertartásaik – az egyes ünnepek színes és bensőséges alkalmai első pillantásra is gazdag tudományos anyagot kínálnak a kutatóknak.

A kutatás és feldolgozó … Tovább »