Összesen 2,536 találat (2461 - 2480) : - og -/page/Magén István.
Minden ülő- és állóhely megtelt a Budapesti Zsidó Hitközség székházának nagy tanácstermében február elsején, de igazán nem is a közönség töltötte meg a helyiséget, hanem a szellem. Megéreztük ezt nyomban, midőn belépett Teller Ede, és helyet foglalván a zöld posztós … Tovább »
„Kevesebbet kell magolni és már nem félünk”
AZ ÖBÖL-HÁBORÚ okozta kényszerpihenőben hazalátogató, Izraelben tanuló magyar diákokkal beszélgetek. Vidámak, napbarnítottak, meglátszik rajtuk az ország levegője. Ez a kényszervakáció izgalmakkal, feszültségekkel teli. A hadiesemények … Tovább »
Interjú Tütős Sándorral, a Kárpótlási Hivatal elnökével
A Kürt utca 6-ban, a VII. kerületi rendőrkapitányság helyén, 1990. október 15. óta működik a kormány Kárpótlási Hivatala, hogy a személyes szabadságuktól megfosztottak és emiatt anyagi kárt szenvedettek ügyeit kezelje, … Tovább »
A magyarországi zsidók kárpótlásának ügye immár 43 éve húzódik. A lágerekbe, munkatáborokba elhurcoltakat, a munkaszolgálatosokat nem kárpótolták szenvedéseikért. A közülük még életben levők és hozzátartozóik joggal türelmetlenek és sértettek, hiszen elvárhatták volna, … Tovább »
In memoriam Demény Pál
Megajándékozott kiadatlan kéziratának egyik példányával, amelyben ezer kortársáról – munkásmozgalmi militánsokról, antifasiszta ellenállókról, a szocialista eszme és gyakorlat eltorzítóival szembefordult egykori „frakciósokról” – írt többnyire rövid, … Tovább »
A „Negyvenkedők Klubjának” közleményei
Olvasóink Írják
Vajda Róbert: Teccig tudni
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Magyar-izraeli sportkapcsolatok
Bihari Tibor: A Maccabi-VAC Sportegyesületről
Magén István: Esti beszélgetés Kádár Béla unokájával
L. Zs.: Klezmer-siker
Virág … Tovább »
MÁRCIUSBAN NYÍLIK MEG Kádár Béla ismeretlen rajzainak kiállítása a Chagall Galériában.
Kádár Béla életét és munkásságát még ma is sűrű köd borítja. Az elfeledettségből, mely egy lelkiismeretlen kultúrpolitika következményeként még ma is körülveszi, csak nehezen bontakozik … Tovább »
Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.
A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »
Megjegyzések „Körmendi Balázs” könyvéhez
„A forradalom rohanó ár volt, amivel vitettem magamat. Hiába értékeltem át azóta értékeimet, ha őszinte vagyok, meg kell vallanom, ez volt életem leggazdagabb szaka. A magam életének eleven, perzselő érzése, eszmék birkózása és … Tovább »
1944 tragikus esztendejében működött Budapesten, az Erzsébet körút 13. szám alatt egy nyomda, amelyről ma már kevés szó esik. Pedig a benne tevékenykedő keveseknek nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Ez a néhány helyiség az embermentés szolgálatában állt. Nem könyveket nyomtattak … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
Interjú Schweitzer József főrabbival
Némely vélemények szerint Magyarország az utóbbi hónapokban tapinthatóan weimarizálódik. A demokrácia nevében szélsőséges vélemények, eszmék kapnak nyilvánosságot, újra feléledt az antiszemitizmus, s a mássággal szembeni intolerancia is … Tovább »
hökkenti meg az olvasót a Pannon Könyvkiadó legfrissebb kötetének címlapján, mert ugyan ki látta már csillagunkat magyar nemzeti trikolórban? Ez az újszínűség nem valami sandaság, netán beolvasztási szándék, csupán a könyv mondanivalóját szimbolizálja: magyarországi zsidókról … Tovább »
Az egykori feudális társadalmak polgári átalakulása világszerte, az olyan nemzeti társadalmakban is, ahol zsidó lakos viszonylag kevés volt, nagy társadalmi-politikai feszültségeket keltett. Sokkal inkább így volt ez a polgári átalakulás szempontjából megkésett Közép- és Kelet-Európa … Tovább »
Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel
– Téged, életed folyamán többször és huzamosabban foglalkoztatott a zsidókérdés: személyes ügyed is, tudományosan is vizsgáltad. Hogyan foglalnád össze mai véleményedet erről a kérdésről?
– Most tervezek … Tovább »
A HAZAI ZSIDÓSÁG társadalmi és közéleti szerepével kapcsolatosan föl-fölcsap a vita a sajtóban, és ez így megy közel két éve már. Valljuk meg: sokakat ingerel ez. Hát nincs más, nincs fontosabb téma most ebben az országban, amikor pedig recseg-ropog a gazdaság egész épülete … Tovább »
A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »
Egy századfordulói angol író működésének néhány mai tanulsága
A Benedek Marcell által szerkesztett, 1927-ben megjelent Világirodalmi lexikonban ez olvasható Israel Zangwill angol íróról: 1864-ben született, 1926-ban halt meg. A londoni gettó megható alakjainak életét rajzolja … Tovább »
Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához
Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberében ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nemcsak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »