Szécsi Éva: Nehéz választás
Demokrácia a demokráciáért
Vértes István: Döntsenek a közgyűlések
A Szombat válaszol
Domán István: Csak a szerző neve volt pontos!
Vajda Sándor: A szigorú, végleges alkonyat
Éri Károly: Lehetséges-e hit Auschwitz után?
Tóth B. Judit: Emlék a génekben … Tovább »

Sajnálattal olvastam, hogy a zsidó csúcsszervvel kapcsolatban szervezett kerekasztal-beszélgetésen a meghívott négy zsidó szervezet közül csak kettő képviselői jelentek meg. („Félkerekasztal”, Szombat, 1992. február).

Nem ismerem a nézeteltérések okait, egyben azonban biztos … Tovább »

Még mindig nem csitul a felháborodásnak az a hulláma, amelyet a Panoráma hírhedt, két részben közvetített riportja s utóbb közölt összeállítása váltott ki elsősorban a zsidó közösségben.

Porscht Frigyes, Budapest. „… Volt egyszer egy virágzó palesztin állam, majd jöttek … Tovább »

Eszter könyvének, Purim történetének egyik nagy tanulsága a Talmud szerint, hogy ha idézünk valamit, akkor a szerző nevét fel kell tüntetni. Eszter így cselekedett, amikor elmondta a perzsa királynak, Ahásvérosnak, az ellene irányuló összeesküvést és hozzátette, hogy mindezt Mordehájtól … Tovább »

Elnézésüket kérem, hogy idő- és helyszűke miatt egyszerre válaszolok bírálataikra.

Anticionizmusnak a zsidóságon belül azt az álláspontot nevezik, melyet asszimilált erőkön kívül a vészkorszak előtt az ortodoxia döntő többsége, ma már azonban csak kis csoportjai képviselnek, … Tovább »

(sz.t.g.): Vadkeleti versek
(szántó t.): A „levelibéka” magánbeszédei
(Róbert Péter): Torzó
Dubin megannyi árnyéka
Versek
Kongresszus és bazár
A zsidó sajtó feladata
A Szombat válaszol
Vadász Ferenc: Látogatóban a magyar zsidó írónál
Az áldás ereje
(magén): Hűségbélyeg
Magén … Tovább »

Tóth B. Judit

A honfoglaló tanítása

Ha testvéred földjére lépsz légy óvatos

kerülgessétek egymást gyanakodva

mint a sivatagi állatok

de segíts neki észrevétlen

hintsd a földbe távoli országok magvait

és figyelj testvéred szavára

mert ő ismeri

földje … Tovább »

A kilencvennégy éves Sásdi Sándorral beszélget Vadász Ferenc

Téli szelektől megtépázott, hófoltos kert, a kapu és a kis ház között kétoldalt sorakozó cölöpökön összefonódó száraz ágak zörgése, földszintes apró családi ház a hozzá hasonlók sorában…

A látogatót … Tovább »

A hiteles tanúk közül is az egyik legkiválóbbal találkoztam. Fiatalos külsejű, egyenes tartású asszony. Szavai jól formáltak, mint az olyan embereké, akik tisztában vannak a szavak súlyával.

*

Lukács Ágnes első sikereit négyéves korában aratja a ״Tehetséges gyermekek és … Tovább »

A Kossuth-bankó nemcsak a magyar szabadság jelképe, de grafikusok és numizmaták véleménye szerint is a legsikerültebb magyar papírpénz. Az a fajta költészet árad belőle, mely a gazdasági, társadalmi fejlődést megelőzi. Szinte absztrakt jelek- kel követi a reformkori magyarság paradigmáját, … Tovább »

A Pless és Fox név olyannyira nosztalgikus hangzású, hogy sokan azt gondolják, a Meinlhez, a Zwackhoz, vagy esetleg az Underberghez hasonló, „reprivatizált”, helyesebben szólva visszavásárolt cég feltámadásáról van szó. Aligha gondolnánk, hogy a népszerű ékszerbolt hálózat mindössze … Tovább »

Beszélgetés az édesanyával, akinek kivégezték egyetlen fiát
Érdeklődéssel és együttérzéssel olvastuk a múlt év októberében az Új Magyarország hasábjain, nyolc folytatásban megjelent A bosszú forgatókönyve című visszaemlékezést. Szerzője Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke … Tovább »

A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni!
Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról el­hurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, … Tovább »

Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a leg­szebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvi­rágzásának idején, a század elején emelték, s ve­le, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »

A magyarországi zsidó közösség XX. századi történetében nem egyszer felmerült az egységes képviselet, a belső koordiná­ció szüksége. Megvalósulása, vagy az afelé közelítő szerveződés életre hívása csupán egy gyászos időszakban, külső kényszerre, s messze nem demokratikus … Tovább »

 Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel

Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »

Komoróczy Géza: Élő nyelv, holt nyelv, szent nyelv
Végházi István: Szefárd zsidók Erdélyben?
A gazdasági rovat postájából
Öntözés szennyvízzel
Korányi László: Tradíció és praxis
Ahogy a VOSZ csinálja
(bánhidi): „Tanulmányozzuk a mosáv és a kibuc működését”
Nógrádi … Tovább »

Német fiatalok zsidó emlékhelyeken
 A Zsidó Múzeumban figyeltem fel a szokatlan látogatókra: huszonhét német fiatalra. Szinte pillanatok alatt megtöltötték a termeket, mindent látni akarva, utóbb izgatott reagálá­sukkal, kérdéseikkel. Mint kitűnt, Berlin Spandau kerületéből valók, … Tovább »

Tudósítás a MAZSIKE közgyűlésről
A Hitközség patinás Goldmark-termében tartotta beszámoló közgyű­lését a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület. A helyszín ténye önmagá­ban is fejlődést jelent a szervezetek viszonyában, az azonban koránt­sem, hogy a vezető főrabbit elfelejtették … Tovább »

Ritkán látni kiállításon akkora tö­meget, mint amekkora 1991. december 7-én a Vízivárosi Galériában össze­gyűlt. Sokan az utcán rekedtek, amikor az Ájin-csoport kiállításának megnyitó­ján a hánukká hetedik napjának gyer­tyáit meggyújtották. Igazi képzőművé­szeti performance … Tovább »