Anne Frank hat egykori osztálytársa, aki túlélte a holokausztot, megjelenteti visszaemlékezéseit: a könyv kiadásáról a frankfurti könyvvásáron folytak tárgyalások.
 

Komlós Aladár gondolatmenetének kiindulópontját („zsidó lélek”) alapvetően elhibázottnak tartom. Az írás egy romantikus hangvételben megfogalmazott érvelés, mely már megjelenésekor sem tartozott a szellemi progresszióhoz. A huszadik század talán legfontosabb módszertani vívmánya … Tovább »

Tuvia Tennenboim 1994-ben alapította a New York-i Zsidó Színházat, melynek azóta rendezője és igazgatója. Az utolsó zsidó Európában című darabját május 28-án és 29-én mutatták be a Tűzraktérben, saját rendezésében, a radikális Szabadidő Színház és a Budapesti Zsidó Színházból Salto Mor(t)ale társulattá vált színházi csapattal. Az interjú is itt készült.

Hogyan emlékezünk meg egy klasszikus íróról? Úgy, hogy fényesre csiszoljuk a sírkövét? Vagy úgy, hogy hamis pátosszal könnyezünk az emlékművénél? Netán úgy, hogy elzengünk néhány agyonhasznált és -koptatott közhelyet? Vagy pedig úgy, hogy megpróbálunk minél többet megtudni … Tovább »

Elragadtatva semmiképpen sem volt dr. Benedict Mallah párizsi urológus sebész, amikor kisebbik leánya, Andrée közölte vele, hogy férjhez menni készül. A doktor úr alig tudott valamit a  jövendőbeliről, Sárközy Pálról, aki 1949 júniusának végén kopogott be előkelő, rue Fortuny … Tovább »

A mikor tizenkét éves Eszter lányom Ferihegyen, az útlevélvizsgálat előtt elkezdett bömbölni, hogy „Nem akarok Párizsba menni! Nem akarok!”, az egész reptér rajtunk röhögött. Egyébként Eszter volt az egyetlen gyerek a gépen. Párizsba tekintélyes külkeresek, delegációk, boldog … Tovább »

Tom Lantos Intézet lesz, de még nem tudni, hogy mikor, és azt sem, hogy kikkel fogják létrehozni. A koncepciót a Külügyminisztérium készíti elő, több lényeges kérdés eldöntése azonban még Orbán Viktor miniszterelnökre vár.
 

Az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága kedd délutáni, a parlamentben lezajlott ülésén három igen és tizenhat nem szavazattal úgy döntött, hogy nem veszi tárgysorozatba az „Az izraeli apartheid elítéléséről” címet viselő jobbikos indítványt.
 

Az október önkormányzati választáson narancssárgába fordult az ország. Az eddig kormányzó szocialisták csak Szegedet és pár kisebb települést tudtak megőrizni, Budapest 23 kerületéből pedig kizárólag hármat. A rendszerváltás óta először lesz jobboldali többségű a budapesti képviselőtestület s a főpolgármester, Tarlós István.
 

…a nyugatnémet pacifista,
atomenergiaellenes- ökoszocialista vonal és a demokrácia mellett kiálló
keletnémet emberi jogi mozgalom is elődöknek tekinthetők. A zöldek
tényleg másképp politizálnak: a mai napig megpróbálják különválasztani a
politikai mandátumot és a párton belüli tisztséget, politikai pártként
pedig elsőként próbálták alkalmazni a rotációs elvet és vezették be a
női kvótát.

A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.

A filmsztár 85 éves korában, szerda éjjel hunyt el hendersoni otthonában.
 

A Lehet Más a Politika komoly sikert ért el az áprilisi választásokon. Magyarországon elsőként jutott be az Országgyűlésbe zöld, vagy pontosabban fogalmazva: ökológiai párt. Az LMP újonc létére magabiztosan lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a szavazatok közel nyolc százalékát szerezve meg. Emeli a siker jelentőségét, hogy számtalan zöld párt próbálkozott már Magyarországon a parlamentbe jutással, de legtöbbnek már a nevére sem emlékszünk.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.

Így látja a világ (Carlos Latuff illiusztrációja) A magyar olvasó furcsállhatja ezt, hiszen a honi szélsőjobb ellen fellépők bízvást számíthatnak e szervezetek támogatására. Ám tudnivaló: miközben a nyugati emberjogi harcosok a régi vágású antiszemitizmust nem tűrik, az … Tovább »

Változatos kulturális programsorozattal várja a fiatalokat az 5771-es zsidó év sátoros ünnepéhez kapcsolódva a Kidma Zsidó Ifjúsági Szervezet szeptember 22. és 30. között.
 

Száz éve, 1910. szeptember 22-én született Faludy György; a négy évvel ezelőtt elhunyt Kossuth-díjas költő, műfordító élete bővelkedett fordulatokban, egzotikus utazásokban, olykor szó szerint pokoli kalandokban, szép nőkben, szerelemben.

A zsidó világ-összeesküvés hívei szerint a kulisszák mögött mindig a zsidót kell keresni. A látszat ellenére is. A zsidók ugyanis minden körülmények között összetartanak. Éljenek bárhol a világon, tartozzanak a társadalom bármelyik csoportjához. Az ugyanis nem lehet véletlen, hogy az események – úgymond – rendszerint az ő érdekeiknek megfelelően alakulnak.

Bartók hősének, a Kékszakállú hercegnek világszerte elismert életre keltőjét a Magyar Állami Operaház Budapest saját halottjának tekinti.

1920. szeptember 21-én szavazta meg a Nemzetgyűlés a XXV. törvénycikket, az úgynevezett numerus clausus (zárt szám) törvényt, amely az első világháború utáni Európa első antiszemita törvénye volt. A Holokauszt Emlékközpont október 14-én nyíló történeti kiállítása és a hozzá kapcsolódó nemzetközi konferencia e törvényt helyezi a középpontba, bemutatva a hozzá vezető utat, fogadtatását a Népszövetségben, s létrejöttének máig ható következményeit.