Shanghai magyar zsidói
Sok évtizede, nincstelen diákként érkeztem a kaliforniai San Francisco-ba, ahol egy kis lakást béreltem. Az épület házmestere és a fiatal lakók önzetlen istápolója egy középkorú, jól megtermett hölgy volt. Ma is jól emlékszem Helga kemény német akcentusára. Gyakran segítettem a jókedélyű asszonyságnak felcipelni bevásárlókosarát a legfelső emeletre, hálából meghívott ebédelni olcsó kínai törzsvendéglőjébe, ahol nagy megdöbbenésemre kínaiul rendelt…
|
|
A kinai-angol-héber nyelvű emléktábla
|
Sok évtizede, nincstelen diákként érkeztem a kaliforniai San Francisco-ba, ahol egy kis lakást béreltem. Az épület házmestere és a fiatal lakók önzetlen istápolója egy középkorú, jól megtermett hölgy volt. Ma is jól emlékszem Helga kemény német akcentusára. Gyakran segítettem a jókedélyű asszonyságnak felcipelni bevásárlókosarát a legfelső emeletre, hálából meghívott ebédelni olcsó kínai törzsvendéglőjébe, ahol nagy megdöbbenésemre kínaiul rendelt, a shanghai dialektust beszélte.
Helga Németországban született, majd Hitler hatalomra jutása után szüleivel Shanghaiba menekült, ott járt iskolába. Shanghai kikötőjének bonyolult jogi státusza volt a múlt században, a kínai metropoliszt nyitott várossá deklarálták, ahova sokáig vízum nélkül is bárki beutazhatott és letelepedhetett. Fehéroroszok ezrei jöttek először, majd az első világháború után a Monarchia menekültjei, köztük Hugyecz László, aki ott híres építész lett.
A harmincas években a nácik hatalomrajutásával a német üldözöttekre került a sor, de az áradat 1938-ban az Anschluss után indult el. Osztrák menekültek ezrei érkeztek, akiknek egy Bécsben élő kínai diplomata, Ho Feng-Shan állította ki az életmenő papírokat. Voltak közöttük akik magyarul is beszéltek.
A japán megszállók 1937-ben vették át a város irányítását. Shanghaiban már korábban létezett egy orosz negyed, de a németajkú menekülteket a japán katonai parancsnokság a város kijelölt részén telepítette le. Ott kávéházakat és színházakat nyitottak, saját újságjaik voltak, a negyed a “Kis Bécs” becenevet kapta tucatnyi péksége és cukrászdája után. Még egy szimfónikus zenekart is működtettek.
Itt vészelték át a háborút, nem sokat tudva arról hogy mi történt rokonaikkal Európában. 1945 nyarán, Japán kapitulációjakor, már legalább 20 ezer európai üldözött élt Shanghaiban. Sorsuk ezután sem lett egyszerűbb. Először Csang Kaj-sek csapatainak ellenörzése alá került a város, majd a kínai polgárháború forgatagában, 1947-ben Mao Ce-tung kommunista csapatai szállták meg azt.
|
|
Ohel Moshe zsinagóga
|
Ekkorra már bezártak a kávéházak, az európaiak újra vándorbotot fogtak. Ezúttal Auszráliában, az Egyesült Államok és Kanada Csendes Óceán-i partvidékén, vagy Izraelben telepedtek le. A Shanghaiból érkező menekültek egy csoportját a San Francisco-i öbölbe hajózta be az amerikai haditengerészet, sokan a város környékén telepedtek le.
Egykori házmesterem már jónéhány éve elhunyt. És azt sem tudom, hogy mi lett a sorsa azoknak a barátainak, akikkel gyakran magyarul beszélgettem piciny konyhájában. Ők persze inkább németül vagy kínaiul társalogtak, de amikor értetlenül rájuk néztem, megsajnáltak, és magyarra váltották a szót.
