Egy civil szervezet azonosította a Kurucinfón álnév mögé rejtőzködő, holokauszttagadó cikkeinek szerzőjét.

Izrael legrégebbi magyar nyelvű napilapját a tulajdonos decemberig hajlandó finanszírozni.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

A nyíregyházi polgármesteri hivatal épülete az újkori magyar történelem és jogtörténet egyik legsötétebb büntetőperének helyszíne volt: 1883-ban itt zajlott le a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával hamisan megvádolt zsidók pere, amelyről az akkori világ összes nagy lapja beszámolt, saját tudósítót küldve Nyíregyházára.

Idan Raichellel beszélget Schranez Rebeka

Mégis, kinek a médiuma?

Nem. A háború után nem nosztalgiázott senki szülőföldje után. Azért hagyták el Magyarországot, Európát, hogy végre a saját hazájukban élhessenek. 

Szakértők leltárba vették mindazokat a szövegeket, amelyeket a második világháború során a munkatáborként működő terezíni erőd zsidó foglyai véstek a homokkőből készült egyik bejárati kapuba, valamint a város fennmaradt régi épületeinek falába – közölte Oliver Bradley, a holokauszt terezíni emlékeit feltáró nemzetközi projekt szóvivője.

Martine Gozlan, Szenes Hanna életrajzának szerzője.

Történelmi események és életképek – izraeli és magyar szemmel

A Mazsihisz Rabbitestülete Frölich Róbertet, a Dohány utcai zsinagóga rabbiját választotta meg új országos főrabbinak.

Ennek a tisztségnek nincsenek nagy hagyományai a magyar zsidóság körében, elsőként Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója viselte, de nyugállományba … Tovább »

A 2014-es Holokauszt Emlékév akár jó esély is lehetett volna arra, hogy változtasson valamennyit. Nehéz eldönteni, kinek a hibája, hogy ez nem, vagy csak nyomokban sikerült. Sikerülhetett-e egyáltalán?

Az Európai Maccabi Játékokat ebben az évben a nácik által épített olimpiai létesítményekben rendezik meg Berlinben. 

A megújult tárlat a zsidó hitközség tulajdonában lévő Zrínyi utcai ingatlan emeleti termében kap majd helyet. Nyitás augusztus 27-én.

Augusztus 27-én a szombathelyi zsidó hitközség felújított Zrinyi utcai kiállítóterében nyílik meg újfent a “Szemtől … Tovább »

– mondja a szír és iraki keresztényeket mentő zsidó lord.

Sir George Weidenfeld, osztrák zsidó származású brit filantróp, könyvkiadó és cikkíró, számos rangos elismerés kitüntetettje, brit keresztények segítségével menekült el szülőhazájából a náci megszállás … Tovább »

Vanessa Lapa izraeli filmrendező véletlen szerencse folytán bukkant rá Heinrich Himmler SS-vezér családi levelezésére, naplójára és más személyes dokumentumaira.

Idén szeptember 2. és 21. közt zajlik a Spinoza Zsidó Fesztivál.

Elsőként az Origo számolt be róla, hogy egy új befektető 40 millió forintos tőkével beszállt a Klubrádiót működtető Klubrádió Szolgáltató Zrt.-be, 5 százalékos tulajdonosi arányt szerezve a cégben.

Ez az összeg és ez a tulajdoni arány nem fogja megrengetni … Tovább »

Tegnap a Falk Miksa utcában helyezett el egy újabb botlatókövet Gunter Demnig német művész, a botlatókő-projekt “ötletgazdája”.

A kövön Heller Pál neve olvasható, akit 1944 áprilisában hurcoltak el  házának kapujából egy csepeli internálótáborba, majd onnan, két hónappal … Tovább »

Mindenki tudja, hogy ki Fülig Jimmy, Buzgó Mócsing vagy Senki Alfonz. Mindannyian Rejtő regényhősei, akiknek már az elnevezésük is elképesztő tehetséget sejtet. Rejtő zseni volt, ami későn derült ki, zsenialitásánál ugyanis csak bohém természete volt erősebb.

Az elemi iskolában … Tovább »