Hol? Budapesten a Lipótvárosban, a Visegrádi u 43. alatti 1. emeleti, háromszobás, utcára néző, polgári lakásban. Ezen osztozunk a társbérlőkkel, akik a fürdőszobából megközelíthető szobát lakják, Kovácsék, két kamasz fiúval.

Válásuk után a férfi kiköltözik a konyha … Tovább »

“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »

Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy előadást tarthatok Schweitzer József emlékére, akit egyetemista koromban tanárunkként ismerhettem meg, és késõbb is tapasztalhattam munkáim iránti figyelmét, fordulhattam hozzá segítségért.1

Jelen kutatásomat a jeruzsálemi Yad Vashem Institute … Tovább »

Részlet Rubin Eszter: Barhesz című – második, átdolgozott kiadásban megjelenő – regényéből, melyet a szerző a Pozsonyi Pikniken dedikál.

Nátán születése a numerus claususnak köszönhető, én a szocialista hiánygazdaság gyümölcse vagyok. Pont nem volt a patikában 65-ös … Tovább »

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

“Az évszámot, amikor a zsidókat kiűzték a királyságból, már régen elfelejtették volna, ha nincs Kolumbusz, meg Amerika.” Részlet a szerző könyvhétre megjelenő regényéből.

Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál

Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Elhivatott tudós-tanár, kiváló szociológus és bölcs szociálpolitikus, a szegények, különösen a gyerekek iránt szenvedélyes felelősségérzettel megáldott mosolygós asszony: Ferge Zsuzsa. Barátai, kollégái régóta biztatták, hogy önéletrajzban, személyes hangú könyvben mondja el élete, kutatásai és szakmai küzdelmei tapasztalatát – ez idáig elhárította ezt. Tanítványának, Weiler Katalinnak most sikerült rábeszélnie, hogy az általa több mint 10 éven át felvett beszélgetéseket frissítve, kiegészítve, egybeszerkesztve adja ki nyomtatásban.

Nem hagyományos memoár, nincs benne önigazolás, annál több a tárgyszerű krónika, a bensőséges líra, a szemérmes vallomás, a tépelődő önismeret és a humor. Sokat megtudhatunk a ’30-as évek hazai demokratikus gondolkozású értelmiségéről, a családjáról, a barátairól, a II. világháborúról, az 1945 utáni lendületről, a Rákosi-rezsimről, 1956-ról és a Kádár-korszakról, az antiszemitizmusról, a szociálpolitika nehéz útjáról hazánkban. Heves szociális elkötelezettség, fiatalokat megszégyenítő aktivitás és szellemi nyitottság jellemzi az emlékezést. Szolid derű árad a könyvből: „Minden bajjal együtt szép, jó, szerencsés életem volt. […] Harmóniát kerestem, és ezt a személyes életemben gyakran megtaláltam.”
Agárdi Péter

”  Hívő zsidóként és a holokauszt borzalmaival tisztában lévő emberként azt gondoltam, erkölcsi kötelességem, hogy segítsek a megsemmisítéssel fenyegetett kisebbségeken.” 

A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

A Szerbia felől érkező és Magyarországon regisztrált menekültek száma idén már meghaladta az ötvenezret. Feltehetőleg további (tíz)ezrek igyekeznek átjutni az országon anélkül, hogy a hatóságok tudomást szereznének róluk.

A témához hozzászólók általában indulatosan … Tovább »

Amit itt keresünk, az már nincs, vagy megfoghatatlan. Akárha puszta kézzel sebes folyóba nyúlnánk, s a víz kifolyna ujjaink között. Mégis: belemárthatjuk kezünket.

Az Iszlám Állam (IS) számbeli és technikai fölényben lévő erői már a kurd Kobani város körülzárásánál tartanak.

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

A Holokauszt Emlékévhez és Emléknaphoz kapcsolódóan a II. Kerületi Önkormányzat és a Marczibányi Téri Művelődési Központ kiállítással és kulturális-művészeti programsorozattal emlékezik meg a holokauszt áldozatairól.

Április 15., kedd

10.00

KÁRPÓTLÁS – a Káva Kulturális … Tovább »

Életének 93. évében péntek reggel, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas alkotó, kiváló művész.

Rubin Eszter nevével már korábban is találkozhattunk különböző gasztrokalandozások során. Barhesz című regénye pedig új ízt adott a csajos könyveknek. Itt volt tehát az ideje, hogy szóra bírjuk ezt a különleges szakácsot.

Az izraeli újságíró szövetség ezúttal kitett magáért.

Róth Éva félárvaként, 12 évesen, 1947-ben került a leányárvaházba. Édesapja munkaszolgálatosként halt meg.
Számos irodalmi műből is ismerhetjük a XIX-XX. századi nevelőotthonok, árvaházak rideg, tekintélyelvű világát, melynek legkiszolgáltatottabb áldozatai az árvaházi gyermekek, … Tovább »