Június az izraeli szerzők és a héber nyelvű irodalom jegyében telik az Izraeli Kulturális Intézetben. A hónap során az intézet vendége lesz A. B. Yehoshua és Robbie Friedmann, Szántó T. Gábor pedig Amosz Oz munkásságáról tart előadást. Az intézetben már megszokott filmklubban … Tovább »

Ámosz Oz izraeli író és publicista kapja az idén a Franz Kafka nemzetközi irodalmi díjat. A díj odaítéléséről tíztagú nemzetközi zsűri döntött, amelynek többek között Marcel Reich-Ranicki tekintélyes német irodalomkritikus is a tagja volt.

Sávuot a Tóraadás ünnepe. Szokás ilyenkor éjjel fennmaradni, tanulni, emlékezve és ellensúlyozva, hogy őseink a Tóraadás éjszakáján, mi tagadás, nem voltak felkészülve az eseményre, és elaludtak. A zsinagógai hagyományos ünnepköszöntő mellett több helyen is tartanak éjszakai … Tovább »

Izraelben élő magyar ajkúak fiatalabb nemzedékéhez fordultunk kérdéseinkkel: 

Alig ért haza a jeruzsálemi nemzetközi írófesztiválról, egyhónapos amerikai felolvasókörútra indult Krasznahorkai László Kossuth-díjas író, ugyanis megjelent az Egyesült Államokban Sátántangó című regénye angolul. Távollétében itthon Prima-díjas lett a kiváló magyar író, aki – mint indulása előtt elárulta az MTI-Pressnek – nagy várakozással kezdte meg egyesült államokbeli felolvasókörútját.

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.
A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

A rendező Nabil Ayouch anyai ágon tunéziai zsidó, apai ágon marokkói muzulmán. Ezzel a kettős identitással vágott neki filmje megrendezésének: dél-libanoni menekülttáborokban élő palesztinokat szólaltatott meg, majd a felvételeket az egykor arabok, ma már zsidók lakta települések fiataljainak mutatta meg.  

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkalmegrajzolt karakterek
jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek
gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó
állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A
Gonosz Tanács hegyében.

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkal megrajzolt karakterek jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A Gonosz Tanács hegyében.

Amosz Oz izraeli író könyveinek megjelenése mindig irodalmi eseményt jelent. Akik szerették Szeretetről, sötétségről című memoárját, több ismerős epizódra ismerhetnek rá új regényében, mely a napokban kerül a könyvesboltokba. Ebből közlünk részletet az Európa Könyvkiadó jóvoltából.

Részlet Ámosz Oz regényéből
A szüleim reggeli után elrohantak, hogy elcsípjék a buszt, amely elvitte őket a munkahelyükre.(Részlet az azonos című regényből, mely az Európa Könyvkiadónál jelenik meg) Egyedül maradtam a házban és este hatig azt csináltam, amit akartam, mivel hát … Tovább »

Az idei irodalmi Nobel-díj esetleges várományosai között a magyar Nádas Péter nevét is hallani

Világszerte csökkent tavaly az antiszemita incidensek száma – állapította meg vasárnap Jeruzsálemben közzétett jelentésében az izraeli bevándorlási szervezet, a Zsidó Ügynökség. 

A palesztinok 2008-ban két fontos kérdésben is engedtek volna Izraelnek a vele folytatott béketárgyalásokon: Jeruzsálem és a palesztin menekültek ügyében – jelentette vasárnap este az al-Dzsazíra olyan dokumentumokra hivatkozva, amelyek a katari hírtelevízió szerint a tárgyalásokról származnak.
 

Izrael vezető értelmiségijei az utóbbi tizenöt évben egyre határozottabban állítják, hogy Herzl A zsidó állam (Der Judenstaat) című, 1896-ban megjelent kis könyvében egyáltalán nem gondolt semmiféle zsidó állam megteremtésére. Szerintük Herzlt félreértették. Herzl sokkal inkább „a zsidók államáról” beszél, egy olyan államról, melynek lakossága többségében zsidó, de más zsidó jellegzetessége nincsen.

Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nem csak a jó időt hozta el szinte már hagyományosan a Millenáris Parkba: az április 22. és 25. között tartott rendezvény díszvendége Izrael és Ámosz Oz volt. Az izraeli vonatkozású programokon mégis az volt érezhető: sokkal több közös vonás van magyar és izraeli szerző, magyar és izraeli könyv között, mint gondolnánk.
 

Az április 22-25 között sorra kerülő Budapesti Könyvfesztivál díszvendége a világhírű izraeli alkotó, Amosz Oz lesz. Izrael többször is irodalmi Nobel díjra jelölt írója látszólag 70 éves. Valójában legalább háromszáz esztendősnek tartja magát, hiszen más vidéken ennyi idő is kevés lett volna mindazon dolgok átéléséhez, melyeken keresztülment.

Az izraeli író a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége azt mondta: hisz abban, hogy “lesz valamikor Izraelben palesztin nagykövetség és Palesztinában izraeli, és hogy ezek Jeruzsálemben járótávolságnyira fekszenek majd egymástól”
 

Ámosz Oz világhírű izraeli író, a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége csütörtökön Demszky Gábor főpolgármestertől átvette a Budapest Nagydíjat a Millenáris Teátrumban.