Összesen 11,987 találat (11621 - 11640) : Á. G..
A három világkultúra bölcsője, a „béke alapja” – ennyit tesz Jeruzsálem magyarul – ihlető erővel bír mindazokra, akik fényképezőgépet nem csupán turistaútjaikon akasztanak vállukra, de az kenyérkereső eszközük, még inkább művészetükhöz szükséges kellék. Ha az illető netán … Tovább »
1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »
(ÚJ SOROZAT, 1.)
„Add nekünk Javne városát, hogy ott taníthassuk, Istenünket szolgálhassuk és törvényeink szerint élhessünk!” – Rabbi Jochanán ben Zakkáj kérése Vespasianus császárhoz Jeruzsálem ostroma idején.
Ezzel a mottóval indult útjára 1941-ben a Magyar Zsidók Pro … Tovább »
Orbán Ferenc útikönyve
Panoráma, Budapest, 1991.
Régi adósságot törlesztett a magyar könyvkiadás. Eddig is jelentek meg egyes zsidó tárgyú műemlékekről leírások, monográfiák, de olyan útikönyveket, amelyek az egész országot vizsgálták volna, mindmáig nélkülöztünk. … Tovább »
Bevallom, kissé félve nyúlok tollhoz. El fogja nekem hinni az olvasó, hogy kerek e világon akad olyan ember, aki élve került ki az auschwitzi gázkamrából? Miután már majd három napot végiggyötrődött ott? Úgy érzem, még a toll is lázadozik a kezemben, hogy papírra vesse e sorokat. … Tovább »
Farkas András, az egyik legkorábbi magyar protestáns prédikátor a XVI. század legokosabb és legképzettebb hazai gondolkodói közé tartozott. „A zsidó és magyar nemzetről” című, általában krónikás éneknek nevezett, valójában a tanköltemények műfajkörébe tartozó … Tovább »
A Holocaust eseményei a mai Románia területén mindmáig kevéssé kerültek a nyilvánosság elé. A legfontosabb forrásmunka Matias Carp dokumentumokat tartalmazó három kötetes műve, a Cartea neagra (Fekete könyv), mely 1946 és 1948 között jelent meg. Ugyanakkor az észak-erdélyi eseményekről … Tovább »
Halál Sachsenhausenben
Harminc éve éppen: Emlékművet emeltek a Berlintől északra mintegy 35 kilométernyire „üzemelt” egykori koncentrációs táborban, melyet annak idején a hatalomra került hitleri diktatúra az elsők között alapított. Azért, hogy ott képezze ki a később gyors … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
Részletek Gábriel Horovitz izraeli tanárnak a Herzl körben elhangzott előadásából.
Már a Függetlenségi Deklaráció utalt az alapítandó Medinát Jiszrael kisebbségi lakóinak jogaira. Ez nem meglepő, hiszen már Herzl így írt a Judenstaatban: „országunkban természetesen tiszteletteljes … Tovább »
Beszélgetés Gereben Ágnessel, a téma kutatójával
-Azt jelzi-e az orosz zsidó kivándorlás, hogy elszabadult az antiszemitizmus a Szovjetunióban?
– Nem, a kivándorlás már Sztálin halála után megindult, de csak a cionisták és az ortodoxok szánták rá magukat. A hatvanas évekig … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
1991. szeptember 7-én és 8-án, a müncheni Éden Hotel dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét az 1945 óta emigrációban tevékenykedő Vitézi Szék. Pusztaszeri László, a vitézek történetének ismerője, az Új Magyarország című kormányhű napilap munkatársa részt vett … Tovább »
A számítástechnikai eszközök tömeges alkalmazása a nyolcvanas évek derekán kezdődött Magyarországon. Az egyes nagyvállalatok és közepes méretű cégek és intézmények rendre alakították a számítástechnikai részlegeket; volt, amelyiket osztálynak, volt, amelyiket főosztálynak … Tovább »
A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő keresztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették … Tovább »
Abból a roppant nagy és roppant sötét dzsungelból, amibe napjainkra könyvkiadásunk jutott, az elburjánzott aljnövényzetből próbál kiemelkedni egyik-másik jobb sorsot remélő és jobb sorsra érdemes kiadó. Most ezek közül kettő összefogott – a Cserépfalvi és a Göncöl – hogy megjelentessen … Tovább »
Szeresd feleségedet, mint önmagadat: de jobban tiszteld, mint önmagadat”
A hagyományos zsidó tanítás szerint: asszony nélkül nincs Isten áldása, ugyanis ő tanítja a gyerekeket, ő viszi őket az iskolába, a hazaérkezőknek ő mond “Isten hozott”-at, ő a ház vidámsága, tisztasága … Tovább »
Gondolatok az erdélyi jiddis népköltészet egy sajátos zenei továbbéléséről
A kutatók többsége úgy véli, hogy elsősorban a zsidóság mély vallásossága volt az, ami a Szentírás, az imák és egyéb vallásos iratok szavait és kifejezéseit átvitte a profán nyelvhasználatba, … Tovább »
Jehuda bar-Joszafát néhány hétre ismét Menyhért József lett. A Tel-Aviv-i festőművész 1945-ben hagyta el Magyarországot, s bár gyermekkora, ifjúsága nyelvét hazájában nem gyakorolja, mégis ízesen beszéli. Itteni pár nap után eligazodott a magyar közéletben, s ami még nehezebb, … Tovább »
Beszélgetés Kornis Mihállyal
Mikor interjút kértem Kornis Mihálytól, feltételt szabott: azt mond, amit akar. Csodálkoztam: ez minden beszélgetés feltétele. Ha a riporter feltételeket szabhatna, ő sem kérne mást: legyen őszinte a kérdezett. Aztán kiderült, másról van szó. Döntse … Tovább »