Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?

Ugyanazon a reggelen, amikor a Mazsihisz a Dunában talált – vélhetően az 1944-es tömeggyilkosságok idején megölt – áldozatok emberi maradványait helyezte nyugalomra a Kozma utcai temetőben, az EMIH közzétette a hírt: „Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták. Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.”

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

Lehet-e egy zsidó arab?

Kedd este, több száz összegyűlt ünneplő jelenlétében átadták a felújított óbudai zsinagógát. 

Óbudán egy korábban tévéstúdióként használt épület kezdett újra zsinagógagént működni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető … Tovább »

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.

Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idősebbek, mint ahogyan a tudósok korábban gondolták.

A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenőrzik az aláírásokat. … Tovább »

1940-ben a nácik lerohanták Dániát és bevonultak Koppenhágába. A híres fizikus, Niels Bohr tudta, hogy bajban van: nála, az Elméleti Fizikai Intézetben volt ugyanis két kollégája Nobel-díja. Hogy ez miért volt baj? Max von Laue, a hitleri politika ellenzője, és a zsidó származású James Franck küldték el neki korábban díjaikat megőrzésre. Titokban, mert Németországból tilos volt aranyat kivinni, a díjak pedig 23 karátos aranyból készültek. A tetejében pedig a nevük is rajtuk szerepelt, ami egyenlő volt a beismeréssel. Mindez Niels Bohrra, mint a díjak őrzőjére nézve főbenjáró bűnnek minősült volna, ha a Gestapo megtalálja azokat. A probléma abszurd, de hatásos megoldásában Hevesy György volt segítségére.

Lehet-e egy arab zsidó?

A program részeként előadások és panelbeszélgetések hangzottak el az európai holokausztról, Nehru szerepéről a zsidó menekültek Indiában történő befogadásáról.

2015 márciusától egy esztendeig Magyarország volt a kormányok közötti IHRA (Holokauszt Emlékezési Szövetség) … Tovább »

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.

Genetikai vizsgálat mutatta ki: mégsem német zsidó whiskyügynök volt a Canterbury érsek édesapja.

Házasságon kívüli kapcsolatból született Justin Welby, Canterbury érseke. Az anglikán egyházfő édesapja valójában Sir Anthony Montague Browne, Winston Churchill egykori brit … Tovább »

Lehet-e egy arab zsidó?

A május 28. és június 14. között zajló összművészeti esemény komoly- és könnyűzenei koncerteket, színházi és irodalmi programokat, filmeket és táncelőadásokat is kínál, neves művészek fellépésével.

Szondi Lili bergen-belseni naplója Kovács András Bálint bevezetőjével, Interjúk az Oscar-díjas Saul fia alkotóival, Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával, Földes Györgyi: Sztereotip zsidóképek Radnótiné Gyarmati Fanni Naplójában, Bárdos Pál 80! – novellák, Mezei Márk: Pészach másnaposan, Életút-interjú: Balla Zsófia (Kolozsvár-Budapest).

 1965 június 9-én zsúfolásig megtelt a budapesti Népstadion, lapjelentések szerint 93 ezer izgatott néző előtt lépett fel Louis Armstrong a világhírű jazz trombitás.

Akarunk beszélni róla? A Foundation for European Progressive Studies nevű szervezet közvélemény-kutatást tett közzé az Y-generáció (15-34 éves fiatalok) és a politika viszonyáról. A Magyarországra vonatkozó legfontosabb adat az, hogy azon fiatalok közül, akik egyáltalán hajlandóak … Tovább »