Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Volodimir Grojszman (más írásmód szerint Hrojszman) személyében először választottak Ukrajnában zsidó származású miniszterelnököt. 

Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták.  Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.

Az … Tovább »

Az év elején Jani Rashidot, egy moszlim férfit, aki sokat dolgozott a különböző etnikai és vallási csoportok együttélését szolgáló projektekben, elöljárói közé fogadta a hitközségi elnök javaslatára a Bradfordi Reform Zsinagóga. Alighanem ez az az első ilyen eset a világtörténelemben.

A demokraták két elnökjelölt-aspiránsa élesen támadta egymást, értékítéletet, megbízhatóságot, tapasztalatot kértek számon egymáson a CNN hírtelevízió által meghívott vendégek jelenlétében a csütörtök este rendezett vitában New Yorkban.

Az első elemzések szerint … Tovább »

Németország történelmében először alkotnak törvényt a bevándorlók integrációjáról. A nagykoalíció a hét órás egyeztetésen a terrorellenes törvénycsomagot is tető alá hozta.

Törvénycsomagot készít elő a német nagykoalíció a menekültek integrációjáról. … Tovább »

“Aki zöldséget ültet a szőlőben, és a helyén hagyja, tiltásnak tesz ki negyvenöt szőlőtövet.”

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége meghívására április 13-14. között Budapesten tárgyaltak Szlovákia, Csehország és Lengyelország legjelentősebb zsidó szervezeteinek vezetői. Kiemelt témaként szerepeltek a két napos tanácskozás napirendjén a kulturális és biztonsági együttműködéssel kapcsolatos kérdések.

Lehet-e egy zsidó arab?

Kedd este, több száz összegyűlt ünneplő jelenlétében átadták a felújított óbudai zsinagógát. 

Óbudán egy korábban tévéstúdióként használt épület kezdett újra zsinagógagént működni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető … Tovább »

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.

Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idősebbek, mint ahogyan a tudósok korábban gondolták.

A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenőrzik az aláírásokat. … Tovább »

1947. április 12-én indultak az első vagonok, megkezdődött a csehszlovákiai magyarok kitelepítése. 

1940-ben a nácik lerohanták Dániát és bevonultak Koppenhágába. A híres fizikus, Niels Bohr tudta, hogy bajban van: nála, az Elméleti Fizikai Intézetben volt ugyanis két kollégája Nobel-díja. Hogy ez miért volt baj? Max von Laue, a hitleri politika ellenzője, és a zsidó származású James Franck küldték el neki korábban díjaikat megőrzésre. Titokban, mert Németországból tilos volt aranyat kivinni, a díjak pedig 23 karátos aranyból készültek. A tetejében pedig a nevük is rajtuk szerepelt, ami egyenlő volt a beismeréssel. Mindez Niels Bohrra, mint a díjak őrzőjére nézve főbenjáró bűnnek minősült volna, ha a Gestapo megtalálja azokat. A probléma abszurd, de hatásos megoldásában Hevesy György volt segítségére.

Lehet-e egy arab zsidó?

Egy tekintélyes izraeli politológus szerint Izraelnek belátható időn belül nincs esélye arra, hogy rendezze viszonyát a palesztinai arabokkal. A tartósnak ígérkező konfliktushelyzet kezelésére ötfajta lehetséges politikát vázol fel, de egyik megoldás sem éppen szívderítő.

„Ha … Tovább »

Izrael magyarországi nagykövete nem tűrte tovább a Magyar Hírlap publicistájának Tűrhetetlen címmel publikált cikksorozatát. A lap főszerkesztőjének, Petán Péternek írt, április 4-én kelt tiltakozó levelét, melyet a Szombat szerkesztősége is megkapott, s melyet az alábbiakban közlünk, Rogán Antalnak, Karas Mónikának és Széles Gábornak is elküldte.

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.