“A zsargon a legfiatalabb európai nyelv, csak négyszáz éves, vagy ennél is fiatalabb. Még nem fejlődtek ki benne világos nyelvi formák, melyre igény lenne. Kifejezésmódja tömör és gyors, nyelvtana nincs. A nyelv kedvelői hiába próbálnak nyelvtankönyvet írni, a zsargon továbbra is beszélt nyelv marad, soha nem jut nyugalmi állapotba, de a nép nem is bízza a nyelvészekre.”

Az elmúlt több mint harminc év során a demokratikus berendezkedésű országok száma jelentősen növekedett: 1974-ben kb. 40, 1990-ben 76, 1995-ben pedig már 117 választási demokráciát tartottak számon, melyek a világ minden részén megtalálhatók voltak, egyet kivéve: az arab világot – állapítja meg Larry Diamond a Journal of Democracyban. 

Az izraeli külügyminisztérium hírszerzési főosztálya bizalmas elemzést készített a Palesztin Hatóság politikai szándékairól, illetve arról a mozgástérről, amivel Mahmud Abbasz elnök rendelkezik. Az anyagot, melyet Avigdor Liebermann külügyminiszter a múlt héten terjesztette a kabinet elé, a Ha’aretz ismertette.

Szeretettel várjuk Önt Benedek István Gábor: ARTÚR – Egy pesti orvos politikai kalandjai című regényének dedikálással egybekötött ünnepélyes bemutatójára.

Gadó János remek írásában rámutat arra, hogy Izrael kevés kritikát kap az amerikai AIPAC nevű
lobbiszervezettől, viszont a J Street nevű lobbicsoport gyakran kritikus
hangot üt meg a zsidó állammal.  De mindkét csoport befolyása eltörpül
az evangéliumi protestáns egyházak lobbizása mellett, ők Izrael feltétel
nélküli támogatói Amerikában.
 

Mélyen vallásos, haszid szüleim számára a varsói színház „tréflinek”, nem létező dolognak számított. Színház csak a Purim ünnepén létezhetett, amikor Haszkel bácsi nagy fekete szakállat ragasztott kis szőke szakállára, magára véve a kifordított kaftánt, és a vidám kereskedő zsidót szerepét. Ámuló gyerekszemeimet nem tudtam levenni róla.
 

Április 18-án, vasárnap zajlott – immár nyolcadszor – a budapesti Élet Menete. Ugyanezen a napon a fővárosi Terror Háza Múzeum előtt is tartottak megemlékezést. E két rendezvényen bal- és jobboldali szónokok beszéltek a holokauszt emlékezetéről, megidézvén azokat az időket, amikor a nyilasok zsidókat gyilkoltak meg vagy deportáltak Magyarországról. 

2010. május 14-én, pénteken az MR1 Kossuth Rádió Esti beszélgetés tudományról című műsorban Várkonyi Benedek Novák Attila történésszel és Szántó T. Gábor íróval beszélgetett Kafka hagyatékáról és a Szombat folyóirat az író munkásságának szentelt tematikus mellékletéről.

Varsóban csütörtökön leleplezték az 1943-as gettófelkelés azon 50 résztvevőjének emlékművét, akinek a felkelés véres leverése után a szennyvízcsatornán keresztül sikerült elmenekülnie a gettóból.
 

Az emigráció első évei nehezek voltak. Család nélkül, csekély nyelvtudással, teljesen idegen környezetben és kultúrában természetes, hogy elfogott bennünket a honvágy. Azaz: mi tulajdonképpen nem valami felé, hanem valami elől mentünk, menekültünk. Nagyon fájdalmasak voltak azok az órák, amikor átléptük az osztrák magyar határt, hiszen egész addigi életünket hagytuk magunk mögött.
 

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem és a Magyar Zsidó Múzeum tudományos konferenciát szervez 2010. május 17-én hétfőn a Magyar Zsidó Múzeumban „Pillantás a zsidó művészetbe” címmel, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Hogy miért éppen éjjel fogunk tanulni? Sávuot, a hetek ünnepe, a Szináj hegyi törvényadás emléknapja, az új zsengék ünnepe. 

A 2010-es év kezdetére evidenciává vált, hogy a tavasszal esedékes országgyűlési választásokon a Magyar Szocialista Párt történelmének legsúlyosabb vereségét fogja* elszenvedni. Reális cél a minimum 128 képviselői hely, az egyharmados mandátumarány elérése lett.
 

Május 12-14-e között a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tart nemzetközi műhely-foglalkozást a USC Soá Intézet. A programon, melynek címe „Változó tanulói szokások: Holokauszt-oktatás és az Internet”…
 

Az antiszemitizmus minden formája elleni fellépést az egész társadalom kötelességének nevezte a német kancellár.
 

A tárgyalások elvben négy hónapig tartanak majd, s kiterjednek egyebek közt a határok kérdésére – ez palesztin követelés – és Izrael biztonságának ügyére – amit a zsidó állam követel.
 

Egy álmos délutánon, amikor az ember agya semmiféle hasznos tevékenységre nem képes, úgy határoztam, rendet rakok a dolgozószobám polcain és fiókjaiban felhalmozódott papírkupacok és egyéb kacatok között. Véletlenszerűen kezdtem fölforgatni azt az összevisszaságot, amely az egyik … Tovább »

Előtörténet a Zöld disznóhoz

A Zöld disznó az 1986. évben született, Flóra Debóra utónevű, három éves lánygyermek szórakoztatására. A szerző abban az évben alijázott, és döntése egyáltalán nem vált be. A szerzőt heves honvágy gyötörte, ezért hazahozta Flóra Debórát … Tovább »

A Magyar Köztársaság hatodik választásán elsöprő győzelmet aratott a jobbközép Fidesz-KDNP pártszövetség, a Szocialista Párt pedig óriási vereséget szenvedett el, bár még mindig a parlament második legnagyobb pártja. A szélsőjobboldali Jobbik a harmadik, míg a posztmodern-ökoszociális … Tovább »

A legrégebbi (és máig leghatékonyabb) ilyen szervezet – nem meglepő módon – Amerikában működik. Az American Israeli Public Affairs Committee (AIPAC) évtizedek óta lobbizik Izrael érdekeiért az amerikai politikacsinálók körében. Jó kapcsolatokat ápol a kongresszus képviselőivel, a külügyminisztérium és a Fehér ház mindenkori kulcsembereivel.