Kállai Csaba azt is mondta: meg kell védeni az országot azoktól, akik el akarják foglalni.
 

Antirasszista filmklub indul szerdán a fővárosi Politikatörténeti Intézetben Légy toleráns! címmel a Politikatörténeti Alapítvány és a Magyar Antirasszista Alapítvány (MAA) rendezésében.
 

Az ultrák szent háborúja címmel közölte kedden a Die Welt című német lap Paul Lendvai neves ausztriai publicista Kertész Imréről szóló írását.
 

Az emberi méltóság, az alkotmányos közbeszéd védelme érdekében nyilatkozatot tett közzé tegnap Lomnici Zoltán. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke a Népszavának elmondta, miután nem született törvény a gyűlöletbeszéd ellen, a demokratikus erőknek össze kell fogni a kirekesztés, a megbélyegzés ellen. A nyilatkozatot már aláírták a történelmi egyházak, a Fidesz nevében Balog Zoltán, az ember jogi bizottság elnöke, akivel közös sajtótájékoztatón beszélt a kezdeményezésről a volt főbíró. Lendvai Ildikó közleményben tudatta, hogy az MSZP is elkötelezi magát az egyenlő méltóság védelme mellett.
 

Júdás Makkabeus, héberül Jehuda HaMakabi, a szír-görög uralom elleni felkelés (i.e. 167-160) vezetője volt, aki harci tetteiért kapta a Makabi (Pöröly) jelzőt. A zsidó történelem egyik legnagyobb harcosaként tartják számon Jozsua, Gideon és Dávid mellett. 

A cím Máthé Áron írásából való. Érdemes átolvasni szerinte, mit ír Kertészről, a bolsevizmusról és az ÉS üvöltő derviseiről Schmidt Mária egy régi Magyar Nemzetben. Részben igaza van. Valóban érdemes átolvasni egy vita anyagait, mielőtt írunk róla. A módszertan tudorai azt mondják, az ilyesmi szerencsét hoz a vélemény-újságírónak. Máthé posztjában felteszi a kérdést, emlékszünk-e az ÉS üvöltő derviseire, akik habzó szájjal őrjöngtek egy Rádai Eszternek adott interjú után, amiben Kertész azt nyilatkozta – ez volt a cím is -, hogy a Sorstalanságot a Kádár-rendszerről írta. Ő mindenesetre nem vagy igen rosszul emlékszik.

Vádat emeltek Németországban egy magyar zsidók lemészárlásával gyanúsított férfi ellen – jelentette be kedden a duisburgi tartományi bíróság.
 

A Kertész Imre körüli viták kapcsán Paul Lendvai a magyarországi szélsőjobboldal előretörését mutatja be a Die Weltben.

Több fesztiváldíjas alkotás is szerepel a pénteken kezdődő budapesti izraeli filmhét programjában; az Odeon-Lloyd moziban látható filmek között lesz dráma, vígjáték, valamint akció- és romantikus film is.
 

Tiltakozások hatására visszavonták Morvai Krisztinának, a Jobbik európai parlamenti vezető képviselőjének meghívását egy londoni konferenciára, amelyet a palesztinok jogainak támogatására rendeznek, írta a The Observer.
 

Sem hitem, sem reményem nem volt a koncentrációs táborban. Kényszerűségből alkalmazkodtam a halálgyár gépezetéhez, bár erről nehéz beszélni, elvégre az alkalmazkodás kollaborálást is jelent – mondta abban az interjúban Kertész Imre, amelyet 80. születésnapja alkalmából közölt szombaton a bécsi Der Standard.
 

Az elhíresült Kertész Imre-interjú kapcsán a Litera körkérdést intézett írókhoz, irodalmárokhoz, történészekhez. Ez alkalommal Bán Zoltán András, Szántó T. Gábor és Tamás Gáspár Miklós reagálását olvashatják. A beérkező válaszokat folyamatosan közöljük.
 

Lezsidózta a lengyelországi Wroclaw nagy színházának igazgatónője az Oscar díjas izraeli táncost, aki viszont lefasisztázta a direktornőt. És mindez „Hitlerke” miatt történt. Vagyis, mert a próbán váratlanul megjelent Adolf Hitler mása, a kis bajusszal és a jellegzetesen félrefésült hajhal. A Gazeta Wyborcza című lengyel lap alapján meséljük el a Woody Allen filmbe illő históriát.
 

Ha pusztán formális szempontból tekintjük, a választások előtt mind a két nagy politikai tábor mozgósítani akar, s ez a mozgósítás abból építi fel a maga “igazságát” (általában féligazságát), amit a másik oldal hibaként elkövetett. A féligazságok rendszerét olyan igazságmagvakra építik fel, amelyeket különféle ideológiai és retorikai szószokba, mártásokba forgatnak bele. Ennek segítségével jön létre az a csoportkohéziós erő, ami a Saját Oldal igazságát és egyedülvalóságát, valamint a Másik Oldal alávalóságát bizonyítja.

Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint a háborús bűnökkel vádolt Zentai elleni eljárásban nem jelent majd akadályt, hogy nincs élő tanú.
 

Támogatja a párbeszédet a Hamásszal a zsidó állam lakóinak többsége.
 

„Vannak, akik tagadják, hogy egy-egy népközösség tagjaiban nagyjából ugyanaz a lélek él. Főleg zsidók szoktak elutasítani minden faj-elméletet, ösztönösen érezve, hogy ezekből fonják nyakukra az antiszemitizmus kötelét. Mások a tudományos exaktság nevében vonják kétségbe a faji elméletek valóban gyakran könnyelmű és pontatlan tételeit. Sem ezekkel, sem azokkal nem vitatkozom;

Minden, minden ideálunk / Másutt megunt ócskaság már, / Harcba szállunk
S már tudjuk, hogy kár a harcért. // Csak cammogva fonjuk éltünk / Mások elhányt guzsalyáról / S nem kár értünk, / Ha elvágják fonalunkat.

Kertész Imre nemrégiben nagy vihart kavart egy német lapnak adott interjújában, szélsőséges reakciókat, többek között a magyarellenesség vádját váltva ki az itthoni közvélemény egy részéből. Jogosak-e a Nobel-díjas írót ért vádak? Igaza volt-e Kertésznek?

Nagy-Britanniában komoly összetűzésbe kerülhet egymással a vallás és az állam, miután egy zsidó állami iskola megtagadta a felvételét egy kisfiúnak, akinek az anyja nem egy ortodox, hanem egy progresszív zsinagógában tért meg, így az iskola rendelkezése szerint nem is tekinthető zsidónak. A brit Legfelsőbb Bíróság jogszerűtlennek ítélte az iskola döntését, diszkriminációra hivatkozva.