Az 1994-es Buenos Aires-i merénylet egyik gyanúsítottja lett az iráni Forradalmi Gárda új vezetője
Ahmad Vahidit nevezték ki a Forradalmi Gárda (IRGC) vezetőjévé, egy nappal azután, hogy az egység előző parancsnoka meghalt az amerikai–izraeli légicsapások első hullámában.
Ahmad Vahidi (Fotó: Tasnim News Agency, Wikimedia Commons)
A Buenos Aires-i AMIA zsidó közösségi szervezet épülete ellen 1994. júlis 18-án végrehajtott merénylet idején Vahidi az IRGC külföldi műveletekért felelős félkatonai egységét, a Kudsz Erőket irányította. A libanoni Hezbollah által végrehajtott merénylet miatt, amelyben 85 ember vesztette életét és több mint 300-as megsérültek, Vahidi ellen 2006-ban elfogatóparancsot adtak ki. Azonban az addig is lassan haladó nyomozás végül megis rekedt, amikor Alberto Nisman (egyébként zsidó származású) ügyész, aki azzal vádolta az argentin elnököt, hogy kereskedelmi előnyökért cserébe eltussolta Irán szerepét, 2015-ben rejtélyes körülmények között meghalt.
Az Izrael-barát Javier Milei elnök 2023-as hatalomra kerülése után a nyomozás és a büntetőeljárás új lendületet kapott, és vizsgálatot indítottak Nisman ügyész halálával kapcsolatban is. Egy 2024-es bírósági döntés hivatalosan is kimondta, hogy az AMIA elleni merényletért Irán és a Hezbollah felelős, és ez a döntés megnyitotta az utat a lehetséges nemzetközi jogi lépések előtt: Argentína új elfogatóparancsot adott ki Vahidi ellen.
Sebastián Basso szövetségi ügyész emellett arra kérte a bírót, hogy további tíz iráni és libanoni gyanúsított ellen is emeljen vádat. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hamenei tanácsadója, Ali Asghar Hejazi ellen is, aki feltehetően túlélte az iráni vezetés elleni eddigi támadásokat. A beadvány szerint az ügyészek úgy vélik, hogy Hejazi szerepet játszott a merénylet mögötti döntéshozatali struktúrában; ő vezette az iráni vezetés egyik testületét, ahol a célpontról szóló hírszerzési információkat összegyűjtötték, és ahol vélhetően kidolgozták az AMIA épülete elleni támadás tervét.
A jogi lépések célja, hogy Argentína a nemrég elfogadott, távolléti tárgyalást lehetővé tevő jogi keret alapján előrehaladjon az ügyben, és olyan gyanúsítottakat is bíróság elé állíthassanak, akik az országon kívül tartózkodnak, és soha nem jelentek meg az argentin igazságszolgáltatás előtt.
„Tavaly egy iráni disszidens csoporttól is fontos információkhoz jutottunk. Tegnap azt kértem a bírótól, hogy gyorsan lépjen a tíz azonosított gyanúsított ügyében, hogy mielőbb távolléti tárgyalást tarthassunk, és bemutathassuk a társadalomnak azokat a bizonyítékokat, amelyeket az argentin állam az elmúlt 30 évben gyűjtött össze – mondta Basso ügyész egy interjúban. – A támadást a Hezbollah hajtotta végre, de az iráni rezsim bábjaként cselekedett.”
