Kóser kolbászüzem

VII. Kazinczy u. 41.

Az árak lkg-ra
Szalámi (liba)
800,-Ft

vonatkoznak
Szalámi (pulyka)
880,-Ft

Párizsi (marha)
480,-Ft
Rakott nyelv(marha)
880,-Ft

Marhanyelv
880,- Ft
Főtt marhaszegy
880,- Ft

Főzőkolbász
480,- Ft
Sóletba való … Tovább »

A konkurrenciaharc tisztességes és kevésbé tisztességes eszközei a legkülönbözőbb formáiban jelen vannak a kóser étkeztetés területén is. A piac szűk, ám a kínálat is szegényes, a kóser konyhák küzdenek a vásárlókért. Főleg igaz ez az egykori pesti gettó területére, ahol … Tovább »

A Klauzál téren szó szerint értik a régi mondást, miszerint jó bornak nem kell cégér. Mert a bor itt valóban jó (tudják ezt a környéken lakó nem zsidó borivók is), a cégér pedig? Található ugyan egy kopott tábla a bejárat mellett, ám betűit talán már évekkel korábban kiégette … Tovább »

„Izraelben, Amerikában vagy Nyugat-Európában a kóser háztartás csupán elhatározás, legfeljebb többletkiadás kérdése, Magyarországon azonban sokaknak komoly megpróbáltatást jelenthet… Reméljük, hogy ha a kasrutra Isten segítségével egyre növekvő igény mutatkozik, az a hitközségeket, … Tovább »

A következőkben leírjuk a kóser bor, tejtermékek, pékáruk és Izraelből származó ételek iránti sajátos követelményeket. Számos, kereskedelmileg előkészített termék is beletartozik a készétel kategóriába, s ezek sajátos, egyedi kasrut követelményeket támasztanak. Különösen … Tovább »

A véletlen hozta úgy, hogy az ortodoxiáról szóló szeptemberi összeállításunk után egy hónappal állt össze régóta készülő mellékletünk, mely a magyarországi kasrut-helyzettel foglalkozik.

Az étkezésre vonatkozó szabályrendszer a hagyományhű életmód szerves részét képezi, … Tovább »

Lvovnak avagy ahogyan ma írják ukránul, Lvivnek, az egykori Lembergnek egyik utcájában, a Régi Zsidó utcában egy kétütemű motor berreg, zakatol. Gyalogosok sebesen rebbennek szét egy teherautó elől, amit mintha még közvetlenül a második világháború után gyártottak volna. Egy pár … Tovább »

,,Itt élünk mind

s az életünk medrébe ágyazta a kor,

melyben jövendő

és letűnt idők örvénye forr.”

A brassói származású magyar-zsidó költő, Brassai Viktor írja a közös hazáról, Erdélyről. Hogy megértsük, mit jelent a Brassóban, a végeken élő, egyre gyérülő … Tovább »

Nagyon korán tudhattam már róla.

Még nem voltam három éves. Nem azt állítom, hogy ismertem már, mi vagyok, hanem csak azt, hogy már megvolt bennem a tudata. Valamiféle tudás volt, nem ismeret.

Akkor tört ki a háború. Nemrég térhettünk vissza a második nyári látogatásunkból, … Tovább »

A visszaigényelt nyolcvanötből az egyik:

A valahai zsidó ingatlanok egyikét, a régi MSZMP Andrássy út és a Munkácsy Mihály utca sarkán álló négyemeletes elegáns Külügyi Szállóját az egyházi ingatlanok visszaigényléséről szóló törvény alapján visszakapta a Hitközség. … Tovább »

Negyedszázada is van már talán annak, hogy a közel-keleti háború szenvedélyeinek a kellős közepén a párizsi Le Nouvel Observateurben a figyelmemet máig megragadó írást olvastam. Jean Daniel, a lap alapító főszerkesztője azt bizonygatta, hogy az izraeli-palesztinai konfliktusban csakis … Tovább »

(George Garai: The Policy towards the Jews, Zionism and Israel of the Hungarian Communist Party 1945-1953 (PhD 1979 London School of Economics and Political Science) Boston-Spa-Wetherby 1979. 250 p.)

George Garai (Garai György) többszáz oldalas disszertációja 1979-ben íródott s csak az utóbbi … Tovább »

VERSEK 1944-1992

A belső alak

(Mándy Stefánia: Az ellopott történelem Versek 1944-1992. Typotex Kiadó, Lélegzet Könyvek, 1992. 167 oldal, 120 forint.)

Megjelent Mándy Stefánia verseskötete. Már régóta vártunk erre, mert ismertük folyóiratokban itt-ott közzétett vagy kéziratban … Tovább »

Fehér László festőművésszel beszélget Várai Emil

Valamikor az 1970-es évek végén rövid tudósítást olvastam az Új Életben a Tácon alkotó, elárvult zsidó temetőket festő Fehér Lászlóról. Képzeletben megjelent egy magányos öreg, aki elvesztett családját, valaha volt világát … Tovább »

Egy újholdas éjszakán alászállott az égi birodalmakból egy „mággid”, egy tanítóangyal és belépett a Rabbi kamrájába, akit a korabeliek „Diadémnak” és „Koronának” meg „Lobogó Tűznek” és „Egyedülinek” neveztek. Az angyalt azért küldték oda, hogy a Rabbi előtt … Tovább »

 Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá … Tovább »

Az 1075-ben, Toledóban született Juda Halévi a hispániai fénykorszak kiemelkedő költője és filozófusa, a zsidóság érzelmi és értelmi világának alkotó kifejezője. Szentföldre zarándoklását hosszú töprengés előzte meg, s ezt a kételkedést-meditációt tartalmazza Kuzari című … Tovább »

MÁNDY STEFÁNIA VERSEI
egy ág igen de nővért mennyi éve

a sok levél zöld zöld feltámadásra

kihívhat bárkit én te – s ők hitetlen

felismerszik-e egy a tömkelegben?

a törzsön ág s még van elágazása

aztán a folytatás: az őskert

bízva másra

egy pillanat … Tovább »

 Így tanította rabbi Tachalifa, Rabbanáj Hozáá fivére: Az ember minden tápláléka kiszabatik1 számára Ros haSanatól Jóm haKipurim-ig, kivéve a Szombat, az ünnepnapok és fiainak Talmud-Tórai kiadásait, aki csökkent2, annak csökkentik, s aki hozzátesz3, annak megtoldják. (Bécá 15,16) … Tovább »

„Jámim noráim”, azaz „Félelmetes napok” ez a címe annak a könyvnek, amiben Ágnon több mint ezer könyvből gyűjtötte össze mindazokat a szokásokat, midrásokat, aggádákat, amiket a tíz bűnbánati nap teljességéhez illő (volna) tudni, és mint előszavában írja eltekintett … Tovább »