A zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?

Összesen 1,8 milliárd forint támogatást szavazott meg 377 pályázatnak a Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 elnevezésű támogatási program keretén belül az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága keddi ülésén Budapesten.

A testület javasolja a végső döntést … Tovább »

Az ősszel volt 70 éve, hogy éj sötétjében halászhajók serege indult a dán partoktól a közeli svéd partok felé. Hétezernél több dán zsidót mentettek át így a szabadságba – a lakosság közös kiállása üldözött honfitársaik mellett példátlan volt Európa nácik elfoglalta részén. A történelmi eseményt hétfőn méltatták a Holocaust Emlékközpontban.

A TEV, a keresztrongáláshoz hasonló ítéletre számít

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) garázdaság miat egy évre próbára bocsátotta azt a férfit, aki megrongálta a Blaha Lujza téren felállított hanukai gyertyatartó tájékoztató tábláját. Az ítélet nem jogerős.
M. … Tovább »

Az izraeli magyar ajkú közösség december 5-én tartott éves cfati találkozóján megzavarták Magyarország nagykövetének köszöntő beszédét. Dániel Péter, a körülbelül 200-300 fős hallgatóságból felállva, fennhangon az éledő Horthy-kultuszt kérte számon Dr. Nagy Andoron.

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

Tőkéczki László történész szerint Horthy a polgári rend embere volt, tekintélyét az adta, hogy a társadalom elfogadta vezetőnek. Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben tartott pénteki – Mit kezdjünk vele? Horthy Miklós és kora című … Tovább »

Francia igazságügyi szakértők szerint kizárt, hogy Jasszer Arafat volt palesztin elnököt megmérgezték – közölték kedden igazságügyi források.

Arafat 75 éves korában, 2004. november 11-én hunyt el egy Párizs melletti katonai kórházban. Özvegye engedélyével tavaly kihatolták … Tovább »

Embertársaink egy része gyermekkorában átesik a szorongás egy sajátos fázisán. Rémületes érzés keríti őket birtokába: úgy vélik, apjuk és anyjuk nem a valódi apjuk és anyjuk.

Elfogták a Hanuka tiszteletére emelt menórák és emléktáblák rongálóit – tudta meg a Népszava. Bognár Kinga a BRFK sajtószóvivője közölte, hogy két fiatalember maga jelentkezett az I. kerületi kapitányságon.

A középiskolai történelemtanításban alternatív oktatási módszert jelenthet a digitális történetmesélés, derült ki a „Mindenkinek van egy filmje” – Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés című tematikus rendezvényen, ahol bemutatták azokat az egy-két perces kisvideókat is, amelyeket középiskolás diákok készítettek a vészkorszakról. A Kossuth Klubban rendezett záróeseményen a projektet méltatta Gács Anna esztéta és Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező is.

Különös kérdéssel járt közben védence érdekében egy csütörtöki tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás. Az ügyvédi minőségében tevékenykedő jobbikos képviselő az eljáró bírónőt felszólította, hogy „az elfogulatlanság megállapítása érdekében” nyilatkozzon arról, hogy zsidó származású-e. Gaudi-Nagy azért tartotta fontosnak megismerni Rózsa Mária felmenőit, mert az ügyben egy másik, szerinte zsidó származású magyar – jobbikul: „zsidó ember” – is érintett.

A másfél milliárd forintos civil alap támogatásaira több mint ezer pályázat érkezett – számolt be L. Simon Lászlónak, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága fideszes elnökének kommunikációs vezetője.

Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…

 Hét állítás a magyarországi antiszemitizmus politikai természetéről*

A „magyar és fehér etnikai azonosságtudat” újraélesztését tartja feladatának a szélsőjobboldali Magyar Hajnal, amely elvárja vezetőitől és jelöltjeitől, hogy hozzák nyilvánosságra családfájukat.

Nem lehet nem észrevenni, a magyar politikát és közbeszédet ellepték az összeesküvés-elméletek. A parlamentben Bilderberg-csoportoznak, chemtraileznek, Magyarország elleni misztikus nemzetközi konspirációkról beszélnek, a tévében a legváltozatosabb és legőrültebb összeesküvéseket adja elő tényként egy láthatóan zavart figura, aki aztán állami kitüntetést kap. Normális ez? Krekó Péter szociálpszichológus, politológus, a Political Capital igazgatója az ELTE-n oktat politikai pszichológiát, és az összeesküvés-elméletek pszichológiájának egyik vezető kutatója Magyarországon – az ő segítségével próbáltunk utánajárni, mi lehet ennek hátterében.

Albánia volt az egyetlen ország Európában, ahol több zsidó élt a második világháború végén, mint előtte, pedig 1939-ben előbb az olasz fasiszták, majd a náci Németország szállta meg a balkáni országot.

Semmiféle tolerancia nem engedhető meg azokkal szemben, akik gyűlöletet keltenek embertársaik ellen – mondta Donáth László evangélikus lelkész Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma című konferencián hétfőn Budapesten.

Allen Ginsberg és a beat-nemzedék