Találatok ‘ Szántó T. Gábor / Élet és irodalom’

Összesen 140 találat (21 - 40) : Szántó T. Gábor / Élet és irodalom.

Hollandiai “film és irodalom” fesztivál fődíj az 1945-nek

Írta: Magyar Nemzeti Filmalap / MTI - Rovat: Hírek - lapszemle, Külföld

Mintegy 120 filmet vonultatott fel az elmúlt héten Hollandia jeles kulturális eseménye, a „Film by the Sea” nemzetközi filmfesztivál Vlissingenben, melyen az 1945 című magyar film kapta a fődíjat.

Az idén 19. alkalommal megrendezett seregszemle fókuszában a film és irodalom kapcsolata … Tovább »

1945 – Plasztikus dráma, reális élethelyzetekkel – Interjú Török Ferenccel

Írta: Magyar Nemzeti Filmalap / Gurubi Ágnes - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Miamiban a legjobb történet-elbeszélés közönségdíját nyerte el az 1945 című új magyar film, melynek ezen a héten a Berlinale Panorama programjában lesz európai bemutatója az alkotók jelenlétében. Az alábbi interjú a rendezővel még a fesztiválok előtt készült.

A magyar … Tovább »

„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József-konferencia a Országos Rabbiképző -Zsidó Egyetemen

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által fenntartott Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, és az MTA-SZTE … Tovább »

Szántó T. Gábor: Két vitához

Írta: Szántó T. Gábor / Élet és Irodalom - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.