Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről

Jövő héten jelenik meg a Szombat legújabb, tematikus száma, amely a gasztronómia és irodalom kapcsolódási területeit járja körül. A szerzők között szerepel többek között Váncsa István, Cserna-Szabó András, Vágvölgyi B. András és Steiner Kristóf.

A lapban olvasható … Tovább »

A Szombat szerzőivel is találkozhatnak a Zsidó Művészeti Napokon 2016. május 29-én vasárnap a Central Passage-ban és a Gödör Klubban (Király utca 8-10.), ahol a dedikálások mellett pódiumbeszélgetéseket is rendeznek.

Laczó Ferenc interjúkötetében a vészkorszakkal kapcsolatos német múltfeldolgozásról kérdezett német történészeket. E kötet előszavát olvashatják az alábbiakban.

Pénteken, április 22-én, 15.00-kor, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben lesz Kertész Imre temetése – tudatta Kertész Magda, az író özvegye a Magyar Nemzettel és a Népszabadsággal.

Lehet-e egy arab zsidó?

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál

A terjedelmi korlát nagyúr. A zsidó Salinger című esszémben (Élet és Irodalom, 2016. január 22.) közöltek mellett már nem érinthettem a Catcher in the Rye új magyar fordítása címadásának kérdését, mely azonban témámhoz, Salinger identitásproblémájához is kapcsolódik. 

A … Tovább »

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

A Zsidó Tanulás Világnapja [Global Day of Jewish Learning] a Bálint Házban

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

Zsidóság, Izrael, antiszemitizmus és a vészkorszak témája is jelen van a Könyvfesztiválon kínált könyvekben. Válogatás a 2015. április 23. és 26. közt a Millenárison (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) megrendezésre kerülő Könyvfesztivál programjaiból.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

Szántó T. Gábor író, a Szombat című folyóirat főszerkesztője Trauma és utóhatás az irodalomban címmel tartott szemináriumán ezen a héten Gergely Ágnes verseivel foglalkozott, az estén maga a költőnő is megjelent.
Az első tárgyalandó vers Az ajtófélfámon jel vagy (1963) … Tovább »

Irodalmi Nobel-díj: Szántó T. Gábor Patrick Modianóról, Kertész Imre-interjú, elemzés a zsidó felekezeteknek felajánlott 1 százalékokról, Kamenyec-Podolszk: George Eisen–Stark Tamás írása, beszélgetés Mohácsi Jánossal, Szép Ernő kiadatlan feljegyzései Istenről, interjú Frank Londonnal, új holokausztfilmek, Hajdú Eszter látlelete Magyarországról, Balázs Gábor Tatár György könyvéről és szellemi útmutatásáról.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

„A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás” címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa.

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

Száz éve született Charlotte Delbo francia ellenálló, Auschwitz írója.