Összesen 125 találat (21 - 40) : Seres László.
A zsidó szeretetkórházról
A budapesti zsidó kórház a két háború között kiterjedt és komoly intézmény volt, számos kórházi osztállyal. Miután a kommunista hatalom államosította a felekezeti kórházakat, a hitközség birtokában egyetlen épület maradt: a „menedékház”, … Tovább »
Seress Rezsőnél tragikusabb sorsú magyar zenész talán nem is létezett: az egyetlen magyar világsláger zeneszerzőjeként Amerikában dúsgazdag lehetett volna, ő mégsem ment, helyette inkább az itthoni nyomorgást választotta, fél vesével, a szeretett hetedik kerületben. A Szomorú vasárnap valóságos öngyilkossági hullámot indított szerte a világban, a dal korra és nemre való tekintet nélkül szedte áldozatait. Végül Seress Rezső maga is véget vetett életének.“Hol lesznek már a Beatlesek, mikor én még mindig itt leszek?” – tette fel a költői kérdést Seress Rezső, az egyetlen igazi magyar világsláger gazdája. A Szomorú Vasárnap több mint nyolcvan éve indult el hódító útjára, és Goethe Wertherje után ismét divatba hozta az öngyilkosságot.
Az iszlám Európában – helyzetkép, kockázatelemzés, Interjú Gárdos Péterrel, Clara Royer-val és Uri Asaffal, Jónás könyve új fordításban!, Seres Attila: Zsidó százalékok reneszánsza, Gantner Ádám: A szobapincér. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!
Az Élet Menete két zenés rendezvényt szervez novemberre, mely több mint koncert.
Idén szeptember 2. és 21. közt zajlik a Spinoza Zsidó Fesztivál.
Az elmúlt héten nem hivatalos látogatásra hazánkba érkezett a haladó szellemű zsidógyűlölet egyik jeles képviselője.
Interjú Seres Attilával
Seress Rezső zeneszerző, a világhírűvé lett Szomorú vasárnap című dal szerzője 125 éve, 1889. november 3-án született.
Az Orbán-rezsimen a jogállamiságot számon kérő ballib tábort egyáltalán nem érdekelte, milyen eszközökkel akadályozza meg az állam néhány amerikai és eurázsiai bolond szólás- és gyülekezési szabadságát. Fő az antifasiszta látszat.
A gázai konfliktus kapcsán Európa-szerte Izrael-ellenes tüntetések zajlottak, melyek közül nem egy antiszemita demonstrációba torkollott.
Május 27-én kezdődik és július végéig tart Gárdos Péter új alkotása, a Hajnali láz forgatása. A filmben a rendező szülei találkozásának és szerelmének megindító történetét mondja el, akik csodával határos módon túlélték a németországi haláltábort, majd 1945 nyarán svédországi rehabilitációs kórháztáborokba kerültek. A Tivoli Film-Plusz Kft. gyártásában készülő magyar-svéd-izraeli koprodukció előreláthatólag 2015 elején kerül a hazai mozikba.
Mit ért terror alatt a politika és a nemzetközi jog? Hogy látja ugyanezt a történelemtudomány – mi számított terrornak régen és mi az mai szemmel? Mit tart terrornak a pszichológia, a hadtudomány és hol lép közbe a nemzetbiztonság? Létezik olyan, hogy legitim terror és vissza lehet-e … Tovább »
Beszélgetés Egyed László képzőművésszel
Január 22-én sok szeretettel várja az érdeklődőket az Izraeli Kulturális Intézet az izraeli előrehozott választások alkalmából rendezett eredményváróján. A rendezvényen lesznek kerekasztal-beszélgetések, szakértők elemzik az izraeli kampányfilmeket, valamint az izraeli televízió … Tovább »
Lehet-e valaki antiszemita, aki kisebbségvédőnek, az emberi jogok hívének mondja magát?
A válasz: igen.
Kálmán Mihály, a Harvard Egyetem Zsidó Tanulmányok programjának résztvevője a gázai helyzetről és Seres László cikkéről
Bár a Republikon Intézet tanácskozásán nagyon nem szerették az államfőt, mégis őt tartják az alkotmányos rend garanciájának.
2010 MÁRCIUSI SZÁM
Gadó János: Kádár helyett Horthy
Novák Attila – Szavazz önmagadra
Magyar Kornélia – Bal-jobb Gondolat
Mráz Ágoston Sámuel – A szélsőségesek jövőjéről
„Az sem fog meglepni, ha a Jobbik lesz a második” – Kéri László politológussal beszélget … Tovább »
Az 1880-as évek alapító nemzedékének neológ (konzervatív, mérsékelt reform) beállítódásából mára – kiforrott teológiai koncepció hiányában – csak annyi maradt, hogy a Frankel sem nem ortodox, sem nem reform hely, ugyanakkor mindkettőből ötvöz magába valamit.
A Frankel … Tovább »
A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.