88 éves korában elhunyt Elie Wiesel, Nobel-békedíjas zsidó író.

Kövesi István újlipótvárosi mészáros gyűjteménye a hatvanas-hetvenes évekbeli magyar műgyűjtés egyik legkiemelkedőbb egyéni teljesítménye.

A Zimmermann család Mádon. Rögös múltfeltárás.

A Budapest Bacon két történészprofesszorral, Karsai Lászlóval, majd Szakály Sándorral közölt interjút a közelmúltban. A pénteken megjelent Szakály-interjúra most Karsai egy saját írással reagál, amit az alábbiakban minimális szerkesztéssel, teljes egészében közlünk.

A … Tovább »

A Szombathelyről és környékéről elhurcolt mártírok emlékére holokauszt-megemlékezést tart  a Szombathelyi Zsidó Hitközség
a deportálások 72. évfordulóján:

2016. július 3-án (vasárnap), 11 órakor.

A megemlékezésen az imatermi gyászmisét követően koszorúzásra kerül … Tovább »

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása Hóman Bálintról. Az MTA nem bánt kesztyűs kézzel a Horthy-korszak kultuszminiszterével.

Jelentős történetíró volt, és egyes tudományos munkái kiállták az idők próbáját. Ugyanakkor szakpolitikusi tevékenységén … Tovább »

 A Szálasi-korszakban a zsidóknak nagyobb volt a túlélési esélyük, mint a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány idején – állítja Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora

 …aki Szálasi Ferencről szóló életrajzi kötete megjelenése … Tovább »

Köves Gábor, a Magyar Narancs számos művészinterjújának szerzője Mi az, hogy nagymenők? címmel az elmúlt tizenhárom évben a hetilapban és más újságokban megjelent beszélgetéseiből válogatott: a kötetben mások mellett Paul Austerrel, Eric Idle-lel, Umberto Ecóval, a Pussy Riot … Tovább »

A Bálint Ház éjszakáján.

Sávuotkor, a Tóraadás ünnepén ismét izgalmas előadások, viták, beszélgetések várják a kicsit másképp bulizókat. Közösségi élmény, boldog és tartalmas kialvatlanság! Velünk lesznek az elmúlt időszak fontos témáinak képviselői, slammesek, … Tovább »

A gyűlöletbeszéd és a terrorizmus elleni küzdelem fontosságáról beszélt Trócsányi László magyar és Ajelet Sakedizraeli igazságügyi miniszter újságíróknak hétfőn a Parlamentben, miután kétoldalú tárgyalásokat folytattak Budapesten.

Trócsányi László azt mondta, hogy … Tovább »

Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál

Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Debrecenben elkezdődött a hitközség hagyományos nemzetközi konferenciája

avagy: Lefitymálva vidéken

Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat

Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.[*]

Szokás Széder estén egy széket üresen hagyni Illés prófétának. “Az üres szék mindig emlékeztet a hiányra, és arra indít, hogy kérdéseket tegyünk fel. Sok üres szék van, átvitt értelemben az ember életében, s én mindig erre gondolok, amikor vidéken járok Magyarországon, ahol nem is olyan rég pezsgő zsidó élet volt. Gyakorlatilag nem volt olyan vidéki város, falu vagy település, és Budapestnek sem volt olyan kerülete, ahol ne lett volna pezsgő zsidó élet” – hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mai beszédében a szabadtéri állandó kiállítás megnyitóján. “Ebből a zsidó életből, különösen vidéken, nagyon sok helyett nem maradt más, mint egy üres szék, egy üres zsinagóga.”

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »