Magyarok a Vaskupola árnyékában

Írta: hvg.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

A boltok nem zártak be, a kávézók teraszai tele vannak, de arra senki nem merne fogadni, hogy meddig tartanak a Hamász rakétatámadásai Izraelben. A Vaskupola árnyékában élő magyarokkal beszéltünk.

Izrael Gáza fotó Kristóffy Dóra

A rakéták nyomát jól látni az égen (fotó: Kristóffy Dóra)

Hétfő este óta zúgnak a rakéták Izrael városai felett, de mégsem állt le az élet. A boltok nem zártak be, a kávézók teraszai tele vannak, a színházi előadásokat és a bulikat megtartják. “Az a protokoll, hogy ha megszólalnak a szirénák, akkor védett helyre kell menni. Az újépítésű házakban mind van bombabiztos szoba, oda kell bemenni, a szirénák elhallgatása után még várni tíz percet, utána viszont az ember kijön és folytatja az életét” – meséli Steiner Kristóf, aki már öt éve él Tel-Avivban.

A korábban televíziós műsorvezetőként ismert Steiner szerint legutóbb 2012-ben volt hasonló a helyzet Izraelben, elmondása szerint őt akkor jobban megviselték a rakétatámadások, mint most. “Akkor drámaian éltem meg a dolgot, megtört, amikor hallottam a szirénákat, nem tudtam aludni, de az izraeliek már nem szoktak ezen fennakadni” – mesélte. Mint mondta, Gázában szinte folyamatos a lövöldözés és a rakéták kilövése, de Izrael csak akkor válaszol, ha már tucatjával lövik ki a rakétákat, most pedig Tel-Avivot, Haifát és Jeruzsálemet is célba vette a Hamász terrorszervezet.

Kristóffy Dóra, aki 22 évesen egy kibucban dolgozik, néhány napja élte csak át élete első rakétatatámadásait. “Szerda este, izraeli idő szerint 10 órakor heves zörgetés a bejárati ajtómon, hangos kiabálás, hogy azonnal irány az óvóhely! Szinte ezzel egyidőben félelmetes sikollyal szólalt meg a sziréna. A sírás fojtogatott, de a kibucban, ahol lakom, csak át kell rohannom egy kis előtéren, és már ‘helyben vagyok’. 15-20-an voltunk a védett helyen, kissé zavart volt mindenki tekintete, mindenkinek félelem ült az arcára. Valaki azt suttogta: ‘ezek bombáznak’. Ekkor tudatosodott bennem, hogy most akár ide is eshet egy a Hamász ‘áldásából’. Ez volt az ‘első bombaélményem’, de az igazi súlyát csak a riadó után éreztem át. Remegtem, sírva hívtam Anyukámat, ő biztos segít Magyarországról” – mesélte Dóra, aki hozzátette, azóta naponta többször is megszólal a sziréna, de a tompa puffanások már nem olyan félelmetesek.

“A feladatomat a kibucon belül talán gyerekfelügyelőnek nevezném. Csütörtökön délelőtt őket kellett az óvóhelyre vinnem, szinte mindegyikőjük sírt és a mama után kiabált. Hát mit mondjak, leírhatatlanul nehéz volt” – mondta Dóra. “Csütörtökön este kisebb pánik tört ki a közelemben. Ismét rakétákat lőttek ki Gázából a környező kibucokra és falvakra. El sem merem képzelni a félelmet és érthetetlenséget, amit a sértettek érezhettek” – tette hozzá.

Csak csütörtökön az izraeli védelmi erők adatai szerint 194 rakétát lőttek ki Izraelre, hétfő óta összesen több mint 500-at. Pénteken pedig már Libanonból is indítottak két rakétát Izraelre, bár egyelőre nem tudni, hogy kik. Izrael már a hét elején mozgósította a tartalékosait, és a légitámadások mellett szárazföldi csapásokat is ígért, pénteken a vezérkari főnök pedig azt közölte, a hadsereg készen áll, és már csak a parancsra vár, hogy bevonuljon a Gázai övezetbe.

Szemet szemért

“Esténként szebb pizsamát veszünk fel, hogy ha éjjel ki kell menni a lakásból a szirénák miatt, akkor a szomszédok előtt ne legyen ciki, de amúgy nem nagyon változtattunk a napi rutinon” – meséli Kristóf Juli, aki már öt és fél éve él Tel-Avivban. Szerinte a hangulat most “jóval riasztóbb”, mint két éve, a feszültség Izrael és a Hamász között ugyanis az utóbbi 1-2 hónapban egyre nőtt. Izrael és Palesztína kapcsolata azután fordult a szokásosnál is rosszabbra, hogy júniusban Ciszjordániából eltűnt három izraeli jesivanövendék, akiket végül a hónap végén Hebron közelében holtan találtak meg. A fiúk elrablásával a radikális Hamászhoz tartozó palesztinokat gyanúsítottak meg, akiknek házát az izraeli hadsereg lerombolta.

Izrael a Gázai övezet határán erődemonstrációval felelt a tinédzserek elleni merényletre, zsidó szélsőségesek pedig egy 16 éves palesztin fiú megölésével álltak bosszút. Hiába ígérte ezután Simon Peresz izraeli államfő a palesztin fiú gyilkosainak szigorú megbüntetését, a feszültség egyre nőtt, Kelet-Jeruzsálemben zavargások törtek ki, hétfő este pedig rakéták tucatjaival kezdték lőni Izraelt a Gázai övezetből.

“Folyamatosan figyeltük a híreket és számítottunk is rá, hogy riadó lesz Tel-Avivban is, úgyhogy nem ért meglepetésként” – mondja Steiner Kristóf, aki hozzáteszi, a “szemet szemért” elv sokak között még mindig tartja magát, Jeruzsálemben pedig vannak olyan zsidó barátai, akik félnek kimenni az utcára azóta, hogy a palesztin fiú meggyilkolása után egyfajta bosszúhadjárat indult a zsidók ellen.

“Nincs zokogás, vagy sikoltozás”

“Nincs zokogás, vagy sikoltozás, de kellemetlen és félelmetes az egész, érezhető, hogy más a közhangulat, mert alapból rossz volt a hangulat a fiatalok megölése óta” – meséli Kristóf Juli, aki kedden épp autóban ült, amikor az első szirénák megszólaltak Tel-Avivban. “Nem tudtam, hogy mit kell csinálni, mindenki kiszállt az autójából és nézte az eget, de csak egy kis füstgomolyagot lehetett látni, amikor a Vaskupola elkapta a rakétát.”

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás

Címkék:Izrael

[popup][/popup]