A második világháborút Sanghajban átvészelő zsidók életét felidéző musicalt mutatnak be Kínában a háború befejezésének 70. évfordulója alkalmából – számoltak be a darab producerei a sajtó képviselőinek kedden.

A kínai és izraeli szereplőket felvonultató mű egy szerelmi … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Dan Stone-nal, a Londoni egyetem történészprofesszorával, holokausztkutatóval beszélget Laczó Ferenc.

Spanyolországban elfogadták a szefárd zsidók visszatérési jogáról szóló törvényt.

A spanyol alsóház véglegesen jóváhagyta a szefárd zsidók leszármazottainak állampolgársághoz juthatását biztosító törvényt.

A csütörtökön elfogadott törvény értelmében a kérelem … Tovább »

Fennmaradt egy napló. Az írógéppel sűrűn teleírt, csaknem ötszáz oldal írója művelt, kitűnő íráskészségű, németül és angolul beszélő, színes egyéniség. Hagyatéka, három éve került a kezembe.

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Erre is választ kaphat, aki ellátogat Jeruzsálemben a Bibliai Országok Múzeuma (Bible Lands Museum) kiállításaira.

A hozzáértő számára történeteket mesélnek a leghétköznapibb tárgyak is. Aviva és Shmuel Bar-Am ezeket a történeteket tárja a közönség elé – Shmuel hivatásos … Tovább »

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról… 

Władysław Bartoszewski 1922–2015

A három Gábor lány csodaszép volt.   Az a pletyka járta, hogy amikor Vilmos papa nyitott autójába ültette őket, és végighajtott az Andrássy úton – leállt a forgalom.   

A napokban zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az Izraeli Nagykövetség  programja Theodor Herzl, a zsidó állam megálmodója személye köré épül. A Spinoza színház Herzl előadása, Shlomo Avineri Herzl-monográfiájának bemutatója mellett kiállítás is fogadja a látogatót. Az alábbiakban Schweitzer Gábor jogtörténész megnyitón elhangzott előadását közöljük.