Október 23-ára ellenzéki tömegdemonstrációt szervez az Egymillióan a
sajtószabadságért! csoport. A tüntetés szervezője, Juhász Péter a
Reggeli Gyorsban elmondta, “biztosak akarunk lenni abban, hogy ez a
legnagyobb tüntetés lesz a rendszerváltás óta”.

Bár az előző évhez képest kevesebb pénzből rendezték meg a budapesti
Nyári Zsidó Fesztivált, a szervezők szerint sikeres volt a kilencnapos,
több tízezer magyar és külföldi vendéget vonzó eseménysorozat.

Az Egyesült Államokat 2001-ben ért terrorcselekmények legendák és
összeesküvés-elméletek ezreit ihlették az elmúlt tíz évben. Cikkünkben
ezekből szemlézünk, megmutatjuk, miért alakulnak ki e teóriák, milyen
veszélyeik vannak, és hogyan érdemes ellenük küzdeni – már ha egyáltalán
lehet.

Jelentősen enyhítették a részegen, drogos állapotban karambolozó Stohl
András elsőfokú ítéletét a Pest Megyei Bíróságon. A jogerős döntés 10
hónap letöltendő börtön.

Két rendbeli, személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve,
társtettesként elkövetett zaklatás vétségének megalapozott gyanúja miatt
hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség kedden Zagyva György
Gyulát, a Jobbik országgyűlési képviselőjét. A főügyészség közleménye
szerint a képviselőt gyanúsítottként hallgatták ki a “vétségnek minősülő
cselekmény” miatt, amelyet két évig terjedő szabadságvesztéssel is
büntethetnek.

Kósa Lajos stílusa darabos, de frissítőleg hat, Varga Mihály nagyon
rosszul beszél angolul, Pokorni Zoltán pedig Orbán Viktor ellentéte,
mert szeret egyeztetni – többek között ezt állapították meg az amerikai
diplomaták a Fidesz vezető politikusairól. A WikiLeaks által
kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok szerint a nagykövetség
folyamatosan elemezte a párt belső ügyeit, és megpróbálta kitalálni azt
is, ki lehet Orbán utód.

Hosszú egyeztetés után, kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumának helyettes államtitkára ünnepélyesen bejelentette, 173
objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű
területté vált. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és
területeket nyilvánítottak újonnan műemlékké, s az is, melyik az a 13
épület, amelynek esetében megszüntették a műemléki védettséget. 

Törökország teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai
kapcsolatait Izraellel – jelentette be kedden Recep Tayyip Erdogan török
kormányfő, s hozzátette, hogy a jövő héten várhatóan ellátogat a Gázai
övezetbe.

Részletek egyelőre nem ismertek, a korábbi átalakítási tervek azonban a
zöldterületek szempontjából nem sok jóval kecsegtetnének. Erőteljes
kövezés, mutatóba meghagyott zöldfelület, s rendezvényhelyszín mindenek
felett – friss hírek szerint a főváros 2013-14-re átformálná a teret.

Nagy kérdés, hogy informátorként ki fog megbízni ezentúl bármilyen
kiszivárogtató platformban, miután a WikiLeaks szétszórta a neten a
szerkesztetlen anyagot, a The Guardian pedig publikálta hozzá a jelszót.
 

Rádiófrekvenciákra érkezett pályázatokról, a termékmegjelenítés
szabályainak pontosításáról, valamint az Echo TV egyik műsorának
pénzbüntetéséről döntött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
Médiatanácsa legutóbbi ülésén – közölte az NMHH hétfőn. 

A pakisztáni hírszerző szolgálatok amerikai segítséggel elfogták az
al-Kaida nemzetközi terrorszervezet egyik magas rangú vezetőjét, közölte
a pakisztáni hadsereg hétfőn. A délnyugat-pakisztáni Baludzsisztán
tartomány székhelyén, Kvetta városban kapták el Junisz al-Mauritánit,
akit a pakisztáni közlemény szerint még “személyesen” Oszama bin Laden,
az al-Kaida május elején megölt vezetője bízott meg azzal, hogy
“terveljen ki és hajtson végre merényleteket amerikai állampolgárok,
valamint jelentős katonai és polgári célpontok ellen az Egyesült
Államokban, Európában és Ausztráliában”.

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

Az Obama-kormány kétségbeesett diplomáciai kampányba kezdett annak a
konfrontációnak a megakadályozására, amelyet a palesztin államiság
elismertetésének terve válthat ki, de lehet, hogy már elkésett ezzel –
írta vasárnapi számában a The New York Times amerikai hivatalos
forrásokra és külföldi diplomatákra hivatkozva.
 

Mind a palesztin, mind az izraeli társadalmat a saját fennmaradásukat
veszélyeztető belső konfliktusok sújtják. Így, amíg a felek egymással
harcolnak és kölcsönösen okolják egymást a kialakult helyzetért, nem
kell ezekkel a belső problémákkal szembenézniük. Ezért – a jelek szerint
– akár harmadik intifádával, akár nélküle, a palesztin-izraeli
konfliktus tovább folytatódik.

Ügyvezető igazgatót választanak ma a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont
élére. Úgy hírlik, egyetlen pályázó van: az intézmény jelenlegi
megbízott vezetője, Szita Szabolcs történész. Sokkal érdekesebb az, ami a
kulisszák mögött történik.

A The Politically Incorrect Guide to Latin America című könyv nem
titkolt célja, hogy lerántsa a leplet Dél-Amerika vezető baloldali
figuráiról. Az egyik fejezet Simon Bolivar forradalmárról szól, aki a
könyv szerint attól félt, hogy a feketék és a bennszülöttek „ellopják
előle a show-t” és hatalomra kerülnek, míg Salvador Allende marxista
chilei elnök a nácira hajazó sterilizációs programon törte a fejét.
 

Középkori zsidó rituális fürdő maradványait kereshetik fel az érdeklődők
vasárnaptól a németországi Erfurt óvárosában. A 13. századból származó
mikvét hosszas kutatások után négy éve fedezték fel. 

Jeff Levine ügyvivő, aki April Foley és Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövetasszonyok budapesti tartózkodása közti időszakban látta el az Egyesült Államok képviseletét, meglepődve vette tudomásul, hogy a roma és zsidó közösségek még a Jobbik növekvő népszerűsége ellenére sem tudnak együttműködni, sem egymással, sem saját közösségeiken belül – derül ki egy a WikiLeaks által pénteken nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratból.

Egy híján 50 ország és nyolc nemzetközi szervezet képviseltette magát a
párizsi értekezleten, amelyen a Kadhafi utáni Líbia helyzetét vitatták
meg. A vendéglátó francia elnök mellett jelen volt többek között az
amerikai külügyminiszter, a brit, a német, a spanyol kormányfő, a
jordániai király, de részt vett a tanácskozáson a líbiai katonai
beavatkozást bíráló Oroszország, Kína és Algéria képviselője is, és
ugyancsak ott volt a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) két vezetője,
Musztafa Abdel-Dzsalíl és Mahmúd Dzsibril.