Összesen 1,169 találat (901 - 920) a(z) Hagyomány rovatban.
Miért imádkozunk anyagi jólétért?
A Ros Hásáná-i imarend olvasása közben feltűnhet, hogy számos olyan ima található a liturgiában, amelyben anyagi javakért fohászkodunk az Örökkévalóhoz. Ilyen például: „az élet, az áldás, a békesség és a jó megélhetés könyvében … Tovább »
A nemzedékek romlása közhelyszerű igazsága már a másfél ezer éve lezárt Talmudnak is. A tény, hogy még zsidóként tekintünk és tekinthetünk magunkra, aligha a mi érdemünk.
Nem kevésszer hallani manapság, hogy önmagukat felnőtt fejjel újrafogalmazók megcsillanó szemmel … Tovább »
Kinek írnak ma jiddis könyveket? Egyrészt világi, másrészt (nagyon) vallásos olvasóközönségnek. A világi olvasóközönség nagyobb része 70 év feletti, többnyire Kelet-Európában született, és otthon jiddis nyelven beszélt vagy beszél ma is, esetleg jiddis általános … Tovább »
„Tudom, hogy ami volt, elmúlt. A jiddis nem lesz még egyszer az askenázi zsidóság többségének az anyanyelve, és ugyanígy nem lesz még egyszer egy vibráló intellektuális, politikai és ideológia szekularizmus hordozója, ami egyszerre volt intenzíven zsidó és modem-világi. Ugyanakkor, … Tovább »
avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon
Spira Cvi Elimelech, a világhírű tudós és rabbi, aki a családfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbiszéket, s új hitközségében … Tovább »
Az 1695-ben megjelent Amszterdami Haggádához egy kihajtható térkép is tartozik, amely az Egyiptomból való kivonulást, a sivatagi vándorlás útvonalát és Izrael országát ábrázolja. Mégsem ez a legrégebbi nyomtatott héber térkép, hanem amelyiket 1560 körül nyomtattak ki Mantuában.1 … Tovább »
1996 tavaszán az ELTE kulturális antropológus hallgatói közül néhányan a kelet-európai zsidó kultúrával foglalkozó tanárunk, Rékai Miklós vezetésével létrehoztunk egy olyan kutatóműhelyt, amelyben a zsidó kultúra közös tanulmányozását a zsidó élet mélyebb megértését … Tovább »
Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »
Purim
A karvezetőnek „A hajnali szarvasünő” dallamára (Zsolt. 22.1). Sakhar annyit jelent: „hajnalcsillag”, és a perzsa Eszter névnek ez a jelentése. Miért hasonlították Esztert a hajnalcsillaghoz? Mert amikor a hajnalcsillag előbukkan napkeltekor, fokozatosan tűnik elő. … Tovább »
Háború és/vagy béke
Januári számunkban egy ortodox, egy konzervatív és egy reformzsidó szerző írásával próbáltuk a három irányzat vallási álláspontját illusztrálni – elsősorban a hagyományhoz való viszonyukkal kapcsolatban. Az alábbiakban politikai küzdelmeikről … Tovább »
Igazság és hit (részletek)
A Konzervatív mozgalomban igen nehéz meghatározni e vallási irányzat alapelveit. A reform nem ismeri el a zsidó törvény tévedhetetlenségét. Minden rabbi és hitközségi tag dönthet, hogy „személyes függetlenség”-ét figyelembe véve, a zsidó … Tovább »
I.
Elvész a közösség, elvesznek a morális tájékozódás sarokpontjai, a személyes jelentőség tudata – e bajok a szekuláris társadalom fő gondjai közé tartoznak. A modernitás mélyreható változásokat idézett elő, az emberi élet végességét, törékenységét, halandóságát … Tovább »
A mai zsidóságban a választható utak száma jóval több, mint a címben sejtetett három. A diaszpóra hajnala óta mindig is így volt ez, de a modernizáció kezdetén az eltérő felfogások hívei tételesen is megfogalmazták a változó világ kihívásaira adandó válaszaikat. Ortodoxia, … Tovább »
A huszonéves Davidovics Jiszróél (György) 1989-ben Izraelbe ment tanulni, és ott a külföldi jesivákban tanuló magyar származású diákok közül a rendszerváltás után elsőként avatták ortodox rabbivá. Budapesti tartózkodása alatt terveiről kérdeztük, és arról, hogyan látja a … Tovább »
Északkelet-Magyarország
A Soros Alapítvány és a Memorial Foundation for Jewish Culture támogatásával 1987-88-ban és 1989-ben, 92-ben régi épületeket kerestem Északkelet-Magyarországon, hogy ezzel a gyűjtő-dokumentáló munkával megőrizzem valami csekély töredékét annak a pusztulásra … Tovább »
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »
Létezik egy Bét Perec nevű alapítvány Magyarországon. Spiritus rectora, a Jeruzsálemben élő, de magyar gyökerekkel rendelkező Jichak Lajos rabbi (tényleg így hívják) a magyarországi zsidó családok vallásos nevelését tűzte ki céljául. Mintegy három éve szervez vallásos programokat … Tovább »
(Martin Buber: Haszid történetek /-//., fordította: Rácz Péter; Atlantisz Kiadó, 1995; 478 és 402 oldal; 1995 forint)
(„A történetet úgy kell elmesélni, hogy segítsenek vele az embereknek.”)
(„Aki azt állítja, hogy a Tan szavai és a világ szavai különböző dolgok, az … Tovább »
Ludwig Förster műve, a Dohány-templom
A németországi reformmozgalom (haszkala), amelynek elindítása Moses Mendelssohn (1729-1786) nevéhez fűződik, a zsidó életet két módon igyekezett a zsidóság változó jogállásából fakadó életmódbeli változások követelményeihez … Tovább »
Jonathan Eybeschütz 1690 körül született Lengyelországban. 1714-ben Prágába költözött, és hamarosan megkezdte prédikációit a prágai közösségben. 1725-ben részt vett a sabbateánusok kiközösítésében. 1736-ban, David Oppenheim halála után ő lett a dajján (bíró) és a jesiva … Tovább »