Összesen 877 találat (841 - 860) : ká.
„A gépezet bedöglött, a kapcsolatok érvénytelenek, a kiskapuk becsukódtak… most itt ülök, és intézkedem. ”
Először azt hittem, egy rossz álomból való ébredés történetét olvasom. Aztán, magam is valamiféle látogatóvá alakulva, már tudtam: minden igaz, Konrád György … Tovább »
Tízéves voltam, amikor elhurcoltak Auschwitzba, de túléltem a Holocaustot. A Vörös Hadsereg szabadított fel és néhány hónapot egy orosz „felszabadítási táborban” töltöttem. Később arra a következtetésre jutottam, hogy szinte semmi különbséget nem tapasztaltam azok viselkedése … Tovább »
Estefelé a kaukázusi zsidók felöltik ünnepi „szabadság ”-ruhájukat. Övükbe tőrt vagy pisztolyt rejtenek, majd elmennek a zsinagógába, hogy elmondják imáikat és elénekeljék dalaikat. Ezen az estén a hóhemmel együtt imádkoznak és a Halié zsoltárok mindegyikét eléneklik.
Hazatérve … Tovább »
Izraeli könyvek a magyarországi cionista szervezetek múltjáról
A Beer-Sheván élő szerző, Aser Zohár Öt generáció címmel héber nyelven, sok éves munkával állította össze és írta meg a cionista mozgalom egyik Magyarországon működött szervezetének dokumentumokkal, illusztrációkkal … Tovább »
Évának
A kavicsúton
a dolgok közt
vagyok.
Süt most a késő
októberi nap;
hosszú, meleg sál –
aránylik a fasor.
Kis fehér kutya
fut fel a lépcsőn,
a tetején megáll:
innen merre tovább?
Négy éve már
négy éve, hogy hiányzol.
Itt a parkban
nem … Tovább »
A magyarországi zsidóság múltját, történelmünkben elfoglalt helyét a magyar társadalom nagy többsége alig, vagy sehogy sem ismeri. Pedig a múlt ismerete nélkül a jelent sem érthetjük meg.
A zsidók története Magyarországon az államalapítás koráig nyúlik vissza. A magyar királyság … Tovább »
Martin Buber: Én és Te. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Bíró Dániel. 177 oldal, 155 Ft.)
Martin Buber híres esszéje, az eredetileg 1923-ban megjelent Én és Te (Európa, 1991) manapság merőben idegennek tűnik fel, hisz’ mára kiveszett a filozófiai esszé, halódik az egzisztencializmus, … Tovább »
Kr. u. 50.
Festő és költő, futó, diszkoszvető,
Endüntión alakú lanthisz, Andoniosz fia,
nemzetségük a zsinagóga barátja.
„Legderekasabb napjaim azok,
mikor felhagyok az érzéki vizslatással,
mikor hátam mögött a szép, kegyetlen görög élet
s kérlelhetetlen … Tovább »
(Stein Imre: Számbátjón felé a jeruzsálemi átjáró. Kaltform, Kódex 1989. 71 oldal 80 Ft.)
Stein Imre 1966-ban született Budapesten, jelenleg az ELTE bölcsészkarán angolt és összehasonlító irodalomtörténetet hallgat. Öntudatra ébredésének fontos mérföldköve ez a kisregény, … Tovább »
Kedves Szerkesztőség!
1. Nagyrabecsüléssel üdvözlöm Dr. Balogh Barnát kemény, de tárgyilagos válaszáért a kútmérgező Magyar Zsidó Kulturális Egyesülethez. Nagylelkűségnek tartom Dr. Balogh úr részéről, hogy egy Gadó-szövegre egyáltalán hajlandó válaszolni, mert sok … Tovább »
(Hernádi Miklós: Ottó. Magvető Kiadó, 1990. 427. oldal, 86 Ft)
„A zsidóknak előbb a zsidóságot le kell győzniük, csak aztán érettek a cionizmusra” (Otto
Weininger: Geschlecht und Charakter)
„Magukban a nőkben minden személyes hiúság mögött még mindig ott van a személytelen … Tovább »
(Arthur Koestler: Mint éjjeli tolvaj. Fabula Könyvkiadó, 1992. Fordította Borbás Mária. 310 oldal, 380 Ft.)
A Fabula Kiadó az idei könyvhétre ígérte Arthur Koestler Mint éjjeli tolvaj című regényének megjelentetését. Ígéretét beváltotta, sőt túlteljesítette, hiszen már május … Tovább »
-Bemutatkozás-
Egyszer volt, hol nem volt, és hála a kegyetlen Isten különös kegyelmének, még mindig van egy család: a Schwarczok, ahogyan mi hívjuk magunkat, holott útleveleink szerint nevünk Fenyvesi, Békés, Thury meg Szegő, vagy Groszman, Színáj és Szádé. Közös óhazánk … Tovább »
Egyike ez a legbonyolultabb teológiai kérdéseknek: miért van az, hogy a rosszak gyakran büntetlenül járnak-kelnek a világban, ugyanakkor a jók szenvednek? Amikor a Soaról van szó, a kérdés még specifikusabb. Hogyan engedhette meg Isten, hogy hatmillió ártatlant megöljenek? Miért nem … Tovább »
Egy 21 éves bécsi műegyetemista a történelmi determinizmus és az emberi szabadság viszonyáról vitatkozik orosz diáktársával, s a beszélgetés hevében az az érzése támad, hogy az egyénnek igenis lehetősége van a kettő együttes megélésére. Aznap éjszaka elégeti egyetemi indexét, … Tovább »
„Zákhór – ál tiskáh” – „Emlékezz – ne felejts” – az Egyiptomból csak éppen kiszabadult zsidó népet megtámadta Amálék, orvul, alattomosan. A harcképes férfiak a pusztában küzdöttek, a táborban csak a védtelenek maradtak gyermekek, nők, aggastyánok, betegek. Ámálék gyilkosai … Tovább »
Telefoninterjú Elie Wiesellel
A tanítást, a nevelést Elie Wiesel legalább olyan fontosnak tartja, mint az írás művészetét. A Nobel-békedíjas író, aki maga is megjárta Auschwitzot és Buchenwaldot, s elvesztette családját, könyveiben megrázóan örökíti meg a legújabb kori zsidó … Tovább »
Illetve van, de a magamfajta mezei olvasónak nem adható ki az Országos Széchenyi Könyvtárban. Az ok érthető: azokat a folyóiratokat, amelyekből a könyvtár csak 1-2 példánnyal rendelkezik, kizárólag kutatók forgathatják, hogy épségben meg lehessen őrizni őket az elkövetkező … Tovább »
A volt szovjet tábornok héberül tanul
A 62 esztendős Vlagyiszlav Mihajlovics Lubanov nyugalmazott szovjet tábornok. Édesapja az ötvenes években honvédelmi miniszterhelyettes volt. Fia egy éve alijázott családjával és Lavira változtatta családnevét. Lubanov tavaly márciusban turistavízummal … Tovább »
Memento 1944
A Mementó 1944 egy emlékmű felavatására utal, az Egy előítélet anatómiája pedig egy nemzetközi konferenciára. Mindkettőre a szlovákiai Dunaszerdahelyen került sor, októberben.
Az emlékmű két érsekújvári művész, Szilágyi Tibor szobrász és Baksa László … Tovább »