A hitleri Németország legyőzésén sajnálkozott egy, a Kanadai Magyarok Országos Szövetség (KMOSZ) honlapján megjelent cikk, mely írás “egy rátelepített tehernek” nevezte Izraelt és aminek szerzője Bárdossy László horthyista miniszterelnök szavaival kívánt békés Karácsonyt a külhoni olvasóknak. 

 – Villányi András fotóiról

50 évet illusztrál 50 kép: válogatást láthatunk a Dohány utcai zsinagóga körzetének fél évszázadáról. Momentumokat, mikrotörténelmet. Az utolsó évtizedek lenyomatait. A sok új fotó között néhány régebbi: nem a koruk, a tematikájuk és … Tovább »

Üldözött írókra, betiltott lapokra, kirabolt könyvraktárakra, megsemmisített könyvekre emlékezik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiállítása. A tárlat történelmünk egyik legszégyenteljesebb epizódját idézi fel.

“Kedves Olvasó, aki megtiszteltél azzal, hogy szerény személyem iránt érdeklődsz!

Mindenekelőtt tudd meg, hogy nem a legifjabb nemzedékhez tartozó doktor soraira bukkantál – pedig ma sokkal „divatosabb” fiatalnak lenni, mint éltesebb korúnak – de ha már belefogtál, … Tovább »

A Népszabadság 1997. november 19-i számában megjelent egy 37 nevet tartalmazó lista, amelyben szerepelt egy bizonyos Fichmann Sigmund. Akkor vette kezdetét Endrődi László ma már mind kilátástalanabbnak tűnő küzdelme.

Nagy port kavart Benjamin Netanjahu törvénytervezete, amely Izraelt mint zsidó nemzetállamot határozná meg, és amelyet a kabinet már el is fogadott. A javaslatot a jövő héten tárgyalja a parlament, de addig is a kritikusok száma legalább eggyel nőtt: Simon Peresz volt izraeli elnök … Tovább »

Famíliájából majdnem mindenki a holokauszt áldozata lett, nagymamái nevelték, mégis a családról, a közös étkezésekről szól a 71 éves Rosenstein Tibor gasztrofilozófiája. Nemrég jelent meg harmadik szakácskönyve az elmúlt tíz évben titkolt receptekkel. Könyvbemutatója után vendéglátásról, ízvilágról és titkos telefonszámról is beszélgettünk.

Yohanan Lowen a Montreáltól északra fekvő Boisbriand-i magyar haszid kolóniában nőtt föl, de most úgy döntött, hogy 1,2 millió dolláros kártérítési pért indít Québec tartomány kormánya ellen azért, mert a hatóságok tétlenül nézték a közösség elképesztő gyereknevelési szokásait.

A torontói Jewish Tribune-nak adott interjút Kertész Ákos montreáli magyar Kossuth-díjas író, aki nyolcvanévesen kényszerült Kanadába menekülni az őt érintő antiszemita támadások miatt.

Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Gyarmati Fanni hetven éven át őrizte Radnóti Miklós személyes tárgyait és könyveit, halála után azonban úgy tűnik, a teljes hagyatékot elárverezik.

Hajdú Eszter új dokumentumfilmjének cselekménye a romagyilkosságok tárgyalássorozatán keresztül bontakozik ki, nem nélkülözve játékfilmbe illő elemeket. A filmrendező és stábja hihetetlen kitartással a végtelenségig forgatott, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A nem túl mozgalmas, ám annál megrázóbb történet képkockái megvilágítják, hogy reflexként működnek a társadalomban azok az előítéletek, amelyek révén egy kisebbség emberi méltósága sérül.

Látni, láttatni, hallgatni majd elmesélni az emlékezés prizmáján átszüremlő eseményeket, mielőtt eltűnnének a „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”

Az idei évben fellángolt izraeli-palesztin konfliktusok háttere és eseménysora nem kevésbé bonyolult, mint a térség eddigi története. Sokan arra vezetik vissza a nyár óta egymást követő erőszakos cselekményeket, hogy egyrészt a zsidó oldalon egyre erősödik a Templom-hegy hozzáférhetőségének igénye, másrészt az izraeli vezetés demonstratívan támogatja az arab negyedbeli, illetve a keleti városhatáron kívüli, zsidók számára új otthonokat biztosító építkezéseket. A Templom-hegy használatának zsidó hívei azzal érvelnek, hogy nekik is járnak ugyanazok a jogok a szent helyeken, mint arab társaiknak. A város feletti rendelkezés, s ezen belül az építkezés jogát pedig mind korai, mind modern történelmük alapján természetesnek tartják.

Szecessziós városkép művészteleppel

A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »

Kovács Mónika szerint a holokauszt feldolgozása azért olyan nehéz, mert egy asszimetrikus agresszió zajlott le, ahol az egyik oldalon csak áldozatok, a másikon pedig csak elkövetők szerepelnek. Embermentők, elkövetők, be nem avatkozók és a kollektív emlékezet című előadásában azonban arra is rávilágított, hogy a két oldal kollektív emlékezetét közös nevezőre  lehet hozni, amelyben fontos szerepe juthat az embermentőknek is. A “Megismerni és felismerni” – embermentő magyarok üzenete a 21. századnak című konferencián járt a Kibic.

 – részlet a rendszerváltás időszakát is felidéző kötetből

Barátságos beszélgetések és több milliárd forintos állami támogatás – mára ez jellemzi a Mazsihisz és a kormány kapcsolatát. A zsidó szervezet szinte az egész évet végigharcolta a kormánnyal, és bár az emlékmű ennek ellenére ott áll a Szabadság téren, a szervezet elnöke mégis sikeresnek tartja a küzdelmüket. Heisler András szerint a Mazsihisz mára megkerülhetetetlenné vált, csak egyes zsidó vezetők hataloméhésége mérgezi a békés együttélést. Zoltairól továbbra is meg van a véleménye, de most sokkal jobban idegesíti Schwezoff Dávid. Interjú Heisler Andrással.

A holokauszt emlékezete a harmadik generáció nézőpontjából