1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »

Orbán Ferenc útikönyve

Panoráma, Budapest, 1991.

Régi adósságot törlesztett a magyar könyvkiadás. Eddig is jelentek meg egyes zsidó tárgyú műemlékekről leírások, monográfiák, de olyan útikönyveket, amelyek az egész országot vizsgálták volna, mindmáig nélkülöztünk. … Tovább »

Bevallom, kissé félve nyúlok tollhoz. El fogja nekem hinni az olvasó, hogy kerek e világon akad olyan ember, aki élve került ki az auschwitzi gázkamrából? Miután már majd három napot végiggyötrődött ott? Úgy érzem, még a toll is lázadozik a kezemben, hogy papírra vesse e sorokat. … Tovább »

Halál Sachsenhausenben

Harminc éve éppen: Emlékművet emeltek a Berlintől északra mintegy 35 kilométernyire „üzemelt” egykori koncentrációs táborban, melyet annak idején a hatalomra került hitleri diktatúra az elsők között alapított. Azért, hogy ott képezze ki a később gyors … Tovább »

Részletek Gábriel Horovitz izraeli tanárnak a Herzl körben elhangzott előadásából.

Már a Függetlenségi Deklaráció utalt az alapítandó Medinát Jiszrael kisebbségi lakóinak jogaira. Ez nem meglepő, hiszen már Herzl így írt a Judenstaatban: „országunkban természetesen tiszteletteljes … Tovább »

Beszélgetés Gereben Ágnessel, a téma kutatójával

-Azt jelzi-e az orosz zsidó kivándorlás, hogy elszabadult az antiszemitizmus a Szovjetunióban?

– Nem, a kivándorlás már Sztálin halála után megindult, de csak a cionisták és az ortodoxok szánták rá magukat. A hatvanas évekig … Tovább »

1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »

A Magyar Rádió elnöke a miniszterelnök által javasolt rádiós alelnökök kinevezésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy számára egyedül Rózsa T. Endre személye kifogásolható, mert ő „egy etnikai kisebbség a magát etnikumként meghatározó magyarországi zsidóság országosan … Tovább »

Mivé és hová lett Földes Lenke szobrász?

Újpest nem tartja számon Földes (Sonnenfeld) Lenkét. Ki csodálkozhatna ezen? A város neves szülöttei, lakói közül, száz és száz más is porrá, hamuvá vált, eltűnt jeltelen a nagy történelmi kataklizmák viharaiban…

1896. augusztus … Tovább »

Beszélgetés Kornis Mihállyal

Mikor interjút kértem Kornis Mihálytól, feltételt szabott: azt mond, amit akar. Csodálkoztam: ez minden beszélgetés feltétele. Ha a riporter feltételeket szabhatna, ő sem kérne mást: legyen őszinte a kérdezett. Aztán kiderült, másról van szó. Döntse … Tovább »

Ez év tavaszán tettük közzé felhívásunkat: írják meg nekünk, “mit jelent zsidónak lenni?” A megadott határidő letelt, s bátran állíthatjuk, hogy egy színvonalas dokumentumkötetre való anyag gyűlt össze. Minthogy a könyv kiadását lehetővé tevő Egyenlőség Alapítványt csak … Tovább »

Idén sűrűsödnek a félszázados szomorú évfordulók. Van közöttük egy különösen megdöbbentő. Egy olyan közjogi esemény emléke, amelyet napjainkban talán még az antiszemiták is hihetetlennek tartanak. Az 1941. évi XV. tc. volt ez, a “fajvédelmi törvény”, amely tiltotta a zsidók … Tovább »

Egy izraeli levél nyomán

A magyar kir. belügyminisztérium “vendégszeretetét” élveztük a garanyi internáló táborban . Politikai foglyokként. Kizárólag zsidók nyertek ide bebocsátást. Bennünket az Almássy gróf hajdani istállóiban szállásoltak el. A megüresedett kastélyban pedig … Tovább »

Érdekes élménye volt ez év augusztusában a Szohnut vendégeként Izraelben tartózkodó egyik magyar csoportnak. Horovitz Gábor, a szíves házigazdák egyike, aki a Mikve Jiszraelben, a legrégibb izraeli mezőgazdasági iskolában tanít és lakik, egy szombat délelőtt meghívott minket magához. … Tovább »

(Helyreigazítás)

Elöljáróban: nincs időm, s főleg kedvem annak a közösségnek a vezetőivel perlekedni, ahova magam is tartozom. Hogy ezúttal mégis felveszem a kesztyűt, annak az alapul szolgáló ügy fontossága az oka. Ismétlem, az ügy fontosságáért, s természetesen a szavam hiteléért … Tovább »

– Gondolatok egy konferencia ürügyén -*

A keresztény-zsidó párbeszéd egyes morális és pszichológiai vonatkozásairól szeretnék szólni mind elméleti, mind gyakorlati szempontból, az együttélés mindennapjai szem- pontjából. A krisztusi legmagasabb rendű morális követelményekről, … Tovább »

Az új tanév

1991A budapesti zsidó iskolák kilencszáznegyven gyereke bizonyosság arra, hogy bár a vészkorszak, majd a nemzetiséget és a hitet tagadó politika maroknyivá sorvasztotta Magyarországon népünket, az életfán mégis új ág sarjad. Ők a jövő letéteményesei is: … Tovább »

Régóta húzódó, s égetően sürgős ügyek nehezednek az újonnan megválasztott hitközségi elnök, dr. Feldmájer Péter vállára, aki korábban a MZSKE vezetőségi tagja is volt, de most lakóhelye: Nagykőrös és Budapest között ingázva örül, ha napi feladatait intézni tudja. Először … Tovább »

Örömmel fogadtuk az új tájékoztató kiadványt, amelyet ezentúl havonta ad ki Izrael budapesti nagykövetsége és a Szochnut. “Izrael – Tények, érvek, vélemények” – ez a nyolc oldalnyi kis lap címe. Az eddig kezünkbe jutott két számból messzemenő következtetéseket bajos levonni, de … Tovább »

Ismerős nóta

Ismerős érveléshez folyamodik Sándor András, miközben azt bizonygatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus (Új Magyarország, július 31.). Szerinte az antiszemitizmus látszatát a pozícióit féltő zsidó értelmiség kelti, hogy ezen az alapon eleve visszautasíthasson … Tovább »