Összesen 486 találat (421 - 440) : sorsok háza.
A Sorsok háza tervezett helyszíne. (Fotó: Kurucz Árpád, Népszabadság).
Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.
A „magyar és fehér etnikai azonosságtudat” újraélesztését tartja feladatának a szélsőjobboldali Magyar Hajnal, amely elvárja vezetőitől és jelöltjeitől, hogy hozzák nyilvánosságra családfájukat.
„Zsidó a pápa és zsidó a czápa / Abbáziába, Abbáziába!”
Emlékezetmunka, fürdőkultúra, életképek, az „eltűnt” Lukács nyomában, Chagall és Ámos…
Nyugati zsidó (hon)lapok a tervezett Holokauszt emlékévről…
Miközben Vári Éva a Hat hét, hat tánc című darabban 250. alkalommal fog színpadra lépni novemberben a Thália Színházban, Martin Sherman Rose című monodrámájának bemutatójára is készül, amelyet november 12-től a Spinoza Színházban láthatnak majd az érdeklődők. A készülő … Tovább »
Oldottabb hangulatban, jóval kevesebb vitával zajlott a Mazsihisz vezetőségi pótválasztó közgyűlése.
Nem élcelődnénk az alábbiakon, megtette ezt igen helyesen a Képviselő Funky, a 444 és a hvg.hu…
Csupán annyit mondanánk, a jelenség emblematikusan jelképezi magát a problémát: a társadalmi érzéketlenséget, a tudás és az empátia hiányát – mellyel szemben … Tovább »
A holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma számunkra, jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által szervezett nemzetközi konferencián szerdán az Országházban. A külügyminiszter a kétnapos rendezvényen … Tovább »
Majdnem hat méter, hat keze van, nőnemű és túlfűtött.
A Sorsok Háza szakmai koncepcióját Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ismertette.
Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,
Az izraeli és az amerikai változat s néhány közép-európai licenc nyomán, Magyarországon az HBO vetítette a Terápiát.
Izraelben hetekig egy helyi tévésorozat tartotta izgalomban a közönséget, leginkább éppen azt a részét, amely a tévében amúgy csak a híreket nézi – ami errefelé persze akár létkérdés is lehet.
A képernyőn 45 estén át csakis közeli képek szerepeltek, és mégis megszállottként … Tovább »
A francia elnök bocsánatot kért a deportálásokért
Az Észak-Erdélybe visszatérő zsidók demográfiai szerkezete igencsak
csonka képet mutatott. A fiatalok és a középkorúak, illetve a férfiak
felülreprezentáltsága a túlélők között több problémát is felvetett.
Pataki Éva merész és sok buktatóval járó vállalkozása érdekes módon ott
sikeres, ahol a leginkább szükség van a fikcióra, ahol a szereplők
beszélgetéseinek, gondolkodásmódjának leírásához a legkevésbé állhattak
rendelkezésre dokumentumok.
Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban.
Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető 2011. február 27-ig.
Fájdalmas lélekkel, kavargó gondolatokkal, megrendülten állok itt most Önök előtt egy olyan közösség küldötteként, amely átszenvedte a történelem legnagyobb sorscsapását.
„Öntöttvasból, fából, téglából és terrakottából spontán íródott könyv” – írja Klein Rudolf újonnan megjelent, a Dohány utcai zsinagóga történetéről szóló könyvében. Ezt a metaforát kiterjeszthetjük a zsidónegyedre, és olvashatjuk könyvként a régi pesti zsidónegyed házait is. Végtelen számú történetet rejtenek a domborművek, az öntöttvas korlátok, a lodzsák és keramitburkolatok.