A magyar Terápia

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Kultúra-Művészetek

Az izraeli és az amerikai változat s néhány közép-európai licenc nyomán, Magyarországon az HBO vetítette a Terápiát.

004_macsai_fur02_-_576

Mácsai Pál (fotók: HBO.hu)

Mácsai Pál elmélyült, figyelmes és válságba kerülő intellektust alakított a lélekgyógyász szerepében. Csákányi Eszter szupervizora villámhárítóként próbálta levezetni a midlife-crisis-t átélő, páciensébe beleszerető kolléga kissé túlhabzó feszültségét, aki saját érzelmi kiüresedésével és felesége (Für Anikó) kihűlő érzéseivel nála szembesül.

003_sztarenki_dora01_-_576

Sztarenki Dóra

Dargai doktor küzd az elvált apja (László Zsolt) és anyja (Kerekes Éva), valamint ébredő szexualitását felhőző gyerekkori emlékei közt felőrlődő, posztszuicid kamasz tornászlányért (Sztarenki Dóra). Elbizonytalanodik az egymást éppoly szenvedélyesen kívánó, mint elviselni képtelen házaspár (Szamosi Zsófia és Nagy Zsolt) esetében. Amíg lehet, kezeli a családját lemészárló s öngyilkos beosztottja miatt terápiába érkező, apja elvárásai miatt teljesítménykényszeres gyáros (Nagy Ervin) agresszivitását. Végül igyekszik kordában tartani vágyait és érzelmeit a csábos altatóorvos (Marozsán Erika) iránt, aki túl korán ismerkedett meg a szexualitással, és képtelen a kötődésre.

Parádés alakításokat, mély emberi drámákat láthatott a magyar közönség is. Elsősorban a kamaszlányt formáló Sztarenki mindig robbanásra kész feszültsége marad emlékezetes. A macsó vállalkozóból a kezelések során néhány perc alatt összeomló, rejtett homoszexualitásával és teljes identitásbizonytalansággal küzdő páciens (Nagy Ervin) alakja is mély benyomást tett Mácsai alakítása mellett. A sorozat legnagyobb érdeme a hitelesen megírt figurákon s a színészi játékon túl, hogy emberközelbe hozta a modern pszichoterápia egy-egy esetének mindennapjait, eszközrendszerét, és néhány emlékezetes lélektani összefüggést.

 

002_nagy_ervin00_-_576

Nagy Ervin

A gyáros egykor kényszerűségből gyilkossá váló apjának alakjában (Blaskó Péter) a film nemcsak egy nemzedék történelmi terheit, és gyermekeivel szemben a nevelés során elkövetett, gyógyíthatatlan sebeket okozó hibáit mutatta meg. A pszichoterápia mint módszer elutasításában, a fájdalmaival, érzelmi intelligenciahiányával szembenézni képtelen embertípust is megjelenítette, melyben kelet-európai régiónk bővelkedik.

Dramaturgiailag érthető, indokolt, ha nem is egyértelműen helyeselhető, hogy a holokauszt-túlélő apából recski foglyot fabrikáltak a sorozat magyar változatában az adaptáció során, s a holokauszt-szindrómát is ennek megfelelően módosították. A magyar társadalomnak a diktatúra okozta traumák mellett ezzel is szembe kellene néznie műalkotások tükrében, mint az ábrázolt többi, velünk élő, személyes drámával, s a populáris tévésorozatok erre is lehetőséget kínálnának.

003_marozsan_erika00_-_576

Marozsán Erika

Magyarországon nincs szappanopera zsidó vagy roma karakterekkel, pedig ez is eszköz lehetne az előítéletekkel szemben. Miért ne lehetne természetes magyar közegben is, ami másutt az? Ha a kommunikáció nagyhatalmú urai, a kereskedelmi televíziók – akik működési szabályzatukban némi társadalmi felelősségvállalást is ígértek – nem vállalják ezt az erkölcsi kihívást; ha épp ők nem mutatnak példát, kitől várhatnánk?

Ám aligha csupán a holokauszt másodgenerációjához tartozó vadászpilótából recski túlélő fiává avanzsált gyáros az egyetlen különbség az eredeti, izraeli sorozathoz képest. A filmbeli terápia óradíjai magyar közegben egyelőre rendkívül magasnak tűnnek. Ha van, ami irritáló és megoldhatatlan ma az „átlagnéző” számára, sajnos, ez az, talán még inkább, mint a zsidó karakter elfogadása.

Mindazonáltal kevés olyan nézője lehetett a sorozatnak, aki ne várta volna, s ne várná a folytatást. Így vagyunk ezzel mi is. S talán az említettek is érzékeltetik, mennyire ráférne az országra a terápia.

 Terápia – az HBO filmsorozata 

Rendező:  Enyedi Ildikó és Gigor Attila

Forgatókönyv: Tasnádi István

Szereplők: Blaskó Péter, Csákányi Eszter, Für Anikó, Marozsán Erika, Mácsai Pál, Nagy Ervin, Nagy Zsolt, Szamosi Dóra, Sztarenki Dóra.

 

***

Terápia Izraelben

 

Izraelben annakidején hetekig tartotta izgalomban a közönséget a tévésorozat, leginkább éppen azt a részét, amely a tévében amúgy csak a híreket nézi – ami arrafelé persze akár létkérdés is lehet – írja Shiri Zsuzsa Izraelből, aki a Terápia sorozat eredeti változatát ismerteti egy korábbi, a Médiamixben megjelent cikke nyomán.

 

A képernyőn Izraelben 45 estén át

csakis közeli képek szerepeltek, és mégis megszállottként siettünk haza este tízre, akár még egy jó barátunk esküvőjét is odahagyva, sőt inkább el se indultunk sehová: hiszen kezdődik a Terápia (Betipul). A sorozat vasárnaptól csütörtökig a tévé elé szögezte a nézőket – vagyis minden hétköznap, mivel Izraelben vasárnappal kezdődik a hét.

A történet egy 52 éves sikeres és méregdrága pszichológus napi munkájáról szólt, aki mindig ugyanazokkal találkozott a hét azonos órájában: négy, hetente visszajáró páciensének kezeléséről, majd csütörtökönként a hóhért akasztották, mert ő ment a maga pszichológusához.

A sorozat egyáltalán nem volt látványos, nem dörögtek a coltok és a winchesterek, a színészek olykor hosszú szüneteket tartottak, a dolgok általában lassan történtek, már amennyiben történt egyáltalán valami, de inkább csak a lelki konfliktusok kerültek napvilágra. Mégis folyamatosan igazán érdekfeszítő dráma zajlott a szemünk előtt, akár a vasárnap esedékes szereplő mesélte el félrészegen éjszakai vécé-szex élményét, akár egy tinédzser gyötrődésével ismerkedtünk az állandó versenyhelyzetben. Nem kellettek filmfelvételek, mindent magunk előtt láttunk az arcokon, mintha csak egy jó könyvet olvastunk volna.

Vasárnap mindig a csinos fiatal orvosnő

érkezett. Rögtön az első részben szerelmet vallott pszichológusának, majd azon gyötrődött, hogy feladja-e függetlenségét és hozzámenjen-e barátjához, akivel együtt él. A sorozat részeiben megismertük életének történetét, részletesen elmesélte apjához fűződő ellentmondásos kapcsolatát, szexuális kalandjait, összejött egy másik pácienssel, és magába bolondította pszichológusát.

Hétfőn mindig egy harmincas pilóta érkezett,

aki felelős volt egy ramallahi bombázásért, ahol ártatlan gyermekek is életüket vesztették. Elmesélte szívrohamát az eset után, válását három gyerekkel, őt vasszigorral nevelő holokauszt-túlélő apját, kalandját a vasárnapi kezelttel, nemi bizonytalanságait, kirúgását a légierőtől. Ruben, a pszichológus szorongása legyőzése érdekében rábeszélte egy újabb repülésre, kutyaharapást szőrével. Azon a bevetésen életét vesztette a levegőben, valószínűleg öngyilkos lett. A következő héten apja jött el helyette, és felelőssé tette a pszichológust fia halálért.

Kedden egy tizenéves lány jött,

aki eredetileg csak egy igazolást akart kérni Rubentől, de aztán hosszan tartó pszichoterápia lett a dologból. A kamaszkor összes nyűge és baja, belső családi pokol, tiltott szerelem edzőjével, öngyilkos késztetés derült ki a hétköznapi, „normális” esetről. Olykor teljesen elszabadultak az indulatok, semmivé lett a kiegyensúlyozott karosszék – dívány (pszichológus – páciens) viszony.

Szerdán minden héten családterápia zajlott a díványon.

A házaspár együtt érkezett, majd hihetetlen mélységekben egy órán át szapulták egymást, sőt olykor elcsattant egy-egy pofon is. Kiderült, hogy zűrzavaros kapcsolatuk mellett évekig sikertelen termékenységi kezelésre jártak, majd amikor a nő végre kedvére való munkát talált és karrierbe kezdett, akkor spontán módon teherbe esett. Eredetileg az volt a kérdés, hogy elvetessék-e a régebben várva várt gyereket, de az egyik alkalommal ez a gond magától megoldódott, amikor a nő vetélésbe kezdett a kamera előtt a díványon. A sorozat végére a házaspár a válás mellett döntött.

Csütörtökön maga Ruben járt pszichológushoz,

egy Gila nevű nyugdíjas hölgyhöz. Gila kegyetlenül szembesítette a hét során zajló terápiákon elkövetett hibáival, házasságának csődjével, majd később bevonták a feleséget is. Ő fejéhez vágta a pszichológusfeleségek örök panaszát: miért mindig csak a mások bajaira figyel, mi lenne, ha otthon is ugyanolyan empatikus lenne, mint munkájában. Ruben fokozatosan belátta, hogy beleszeretett vasárnapi páciensébe, hogy házassága kiürült, hogy élete vakvágányon áll, s hogy legalább annyira rászorul a kezelésekre, mint a páciensei.

Érdekesek voltak a szereplők, kiválóak a színészek és rendkívül jól megírták a forgatókönyvet. Ez egyszer nem egy sebtében odavetett fércmű jelent meg a tv-ben, a készítők sokat áldoztak a figurák megteremtésére: minden egyes visszatérő páciens történetét más neves forgatókönyvíró készítette, s mindezt egy központi szerkesztő fogta össze. Hála a komoly befektetésnek, igazi hús vér emberek születtek, akiket az izraeli színjátszás krémje vitt vászonra.

Az izraeli mozi fenegyereke, Aszi Dajan

alakította a főszereplő Ruben nevű pszichológust. Dajan Izrael mindenkori legsikeresebb cult movie-jának, a hetvenes évek elején készült Givat Halfon nem felel című, a helyi katonaságról szóló szatirikus filmnek a rendezője, amit sokadszorra is képtelenség végignézni anélkül, hogy az ember ne csapkodná a térdét a röhögéstől. Mellesleg a félszemű háborús hős és politikus, Moshe Dajan fia, aki kiváló színészi és rendezői karrierje mellett alaposan ismeri a dívány másik oldalát is, többször volt elvonókúrákon és zárt osztályokon drog és egyéb problémái miatt.

Dajan arca a close up-okban mindent elmondott, azt is, amit bele se írtak a forgatókönyvbe. A pszichológus, vagyis az érzékeny ember összes lehetséges részvétét, gyötrődését, a másik emberre való odafigyelését és segíteni akarását, a humanitás lehetséges határait megjelenítette. Miközben ő maga is emberből volt,

esendő módon tiltott szerelembe esett egy páciensével,

elhanyagolta saját családját, és saját pszichológusánál többször is megpróbált kibújni a felelősség alól. A sorozatban szakmai tisztessége végül legyőzte emberi gyengeségét, páciensével nem került valóságos szerelmi viszonyba, s hosszas gyötrődések után sikerült megőriznie pszichológusi énjének határait és felülemelkedett elbizonytalanodásán. Személyes kapuzárás előtti drámája elválaszthatatlanul összefonódott összes kezeltjének ügyével, a hozzájuk fűződő kapcsolatával, a terápiák menetével.

A sorozat átütő sikere nyomán az azt műsorra tűző kereskedelmi csatorna már megígérte, hogy hamarosan lesz folytatása, rövidesen újabb páciensekkel, emberi sorsokkal ismerkedhet az izraeli néző. A Terápia nyomán bebizonyosodott, hogy jó nézettséget és kivételes közönségsikert nemcsak olcsó szórakoztatással, külföldi gagyi műsorok átvételével lehet elérni, hanem színvonalas és eredeti tévé sorozatokkal is, amit egyaránt értékelt a közönség szinte minden rétege.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]