Összesen 486 találat (441 - 460) : sorsok háza.
Ha van Európának „sötét múltja”, akkor ez a rend az, aminek persze majdhogynem egyenes következménye a holokauszt, csakhogy Menasse esetében e kettő összekapcsolása csupán a sikerhez vezető biztos receptnek tetszik. Emellett van valami bántóan biológiai Menasse szemléletében – Manasseh lelki hasadtságát pl. az elhibázott körülmetélés okozta sebhely jelképezi…
Talán Tolsztoj írja valahol, hogy a nők úgy irányítják a háttérből a férfiakat, ahogyan a Rothschild báró befolyásolja pénzével a világpolitika menetét. Kézenfekvő lenne mármost, hogy a nagypolitika csakis a „Rothschildnék” szeszélyének függvénye. Mielőtt azonban bárki … Tovább »
Ljudmila Ulickaja, aki eredetileg biológia szakon végzett, majd munkahelyéről, az Általános Genetikai Intézetből szamizdat művek olvasása és terjesztése miatt távolították el, ma a világ egyik leghíresebb orosz írónője. A 2009-es Budapesti Könyvfesztivál díszvendégének pályáját Vári Erzsébet mutatja be.
Sokan vannak, akik évről-évre úgy nézik végig az izraeli filmhét kínálatát, hogy a primer mozi-élményen túl, egy másik élet lehetséges képeiben is megmerítkeznek, amiben nincs részük. A héberül tudókra a nyelv, másokra az ismerős dallamok, az ábrázolt vallási szokások, a tájképek hatnak, és olyan érzéseket ébresztenek, amiket évente csupán egy héten élnek át.
Korábban beszámoltunk a november elején Budapesten rendezett izraeli filmhétről. Ezúttal a művekben felbukkanó emberi konfliktusokra irányítjuk olvasóink figyelmét: immár nemcsak az etnikai és vallási ellentétek nehezednek rá e filmek hőseire, hanem nyomja őket a magány, a kivetettség is, hiába vannak körülvéve családdal, közösséggel. Mindezt e filmek tabukat ledöntve ábrázolják.
Forrás: Heti Válasz 2008. április 24. Balog Zoltánnak – a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága fideszes elnökének – a Terror Háza Múzeum előtt a Holokauszt Emléknapján elmondott beszéde I. Azt a pillanatot kellene megragadni, amikor annak a két embernek … Tovább »
Szombat információ 2007. november 4. A hajdani nagyhírű spanyol zsidó közösségre emlékezve Madridban tartotta konferenciáját az Európai Rabbitanács. Október 22-23-án több, mint száz – többségében szefárd – rabbi érkezett a spanyol fővárosba, köztük Yona Metzger izraeli … Tovább »
Kőrösi Zoltánnal beszélget Csáki Márton / 2007. június Induló sorozatunkban olyan fiatal írókat kérdezünk, akiknek egy-egy fontosabb alkotása erősen kapcsolódik a zsidósághoz. Elsőként Kőrösi Zoltánnal (1962) beszélgettünk tizedik kötete, a Milyen egy női mell? Hazánk szíve … Tovább »
2007. június 25. A tér az emberi élet alapvető dimenziója. A legtöbb emlék térhez kötött. A tér lakva van: a múltunkkal, a hozzátartozóinkkal, elődökkel és utódokkal. Az ember az ő láthatatlan gyökérszálaival is egy és azonos. A szövevényes kapcsolatrendszer közte és a környezete … Tovább »
Fenákel Judittal beszélget Várnai Pál
Fenákel Judit író, újságíró. A szegedi tanárképzőben, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolában, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legtovább pedig, 1972-1988-ig … Tovább »
„Nem bántam volna valami konok kis botrányt”
Závada Pállal beszélget Szántó T. Gábor
Sokan és sokat beszélnek a múltfeldolgozás szükségességéről. Született egy könyv, amely megteszi, amit lehet. Závada Pál A fényképész utókora című regénye írói számvetés … Tovább »
„Hol szamárpad van, ott rendes ember abban ül”
Bächer Ivánnal beszélget Várnai Pál
Történelem szakos tanár, újságíró, író. 1991-től a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa. Számos irodalmi díj kitüntetettje. Könyvei az utóbbi tíz évben folyamatosan jelennek … Tovább »
Házi feladat holokauszt?
Egy év 365 nap, azaz 8760 óra. A holokausztról való megemlékezésre (azaz a holokauszt-emléknapra) az általam megkeresett gimnáziumok többsége ebből a terjedelmes időtartamból átlagosan egy tanórát (45 perc), vagy még annyit se szán. Vannak, akiknek ez a … Tovább »
A beilleszkedés nehézségei
(Irit Amiel: Megperzseltek. Poligraf, Budapest 2000, 106 oldal, 1900 Ft)
Scheiber Sándor említette egyszer keserűen, hogy a háború után nem sikerült találni egyetlen zsidó gyereket sem, akit bújtattak a magyar vidéken. Vidéken nehezebb is lehetett. Akárhogyan … Tovább »
Helyettük
(Konrád György: Elutazás és hazatérés, Noran Könyvkiadó 2001, 161 oldal, 1490 forint)
Mnemnoszüné nem alszik, sose pislog,
minden tekintet számontartatik.
(Tóth Krisztina)
Konrád György legutóbbi regényének címe azt sejteti, hogy az elutazás és a hazatérés … Tovább »
A kő marad(Kertész Imre: A kudarc)
Eszik Verkának szeretettel
Auschwitz nem ábrázolható. Kertész Imre azt állítja, hogy mit sem ér a tényékhez való hűség. A tények ugyanis nem mutatják meg Auschwitz valódi arcát. A tanúságtétel igénye szervezi Kertész regényvilágát, … Tovább »
Feljegyzések Berlinből
A berlini tavaszt látni kell – mondogatták barátnőim, s bár megindokolni nem igen tudták, mi is változik meg az első, napos órák beköszöntésével, abban minden esetre egyetértettek, hogy más szagú, színű lesz Berlin. Prenzlauer Berg negyedben – ahol … Tovább »
Viták nélkül
December 2-án tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület
Az Egyesület mintegy négyszáz tagjából harmincnyolc fő tartotta fontosnak a részvételt. Elnöki beszámolójában Feldmájer Péter méltatta az Egyesület gazdag kulturális tevékenységét. … Tovább »
Jancsó Miklós számos játékfilmjében (és dokumentumfilmjeiben) fellelhetők zsidó motívumok.
Korai játékfilmjeiben azt vizsgáltam, hogy az alkotó hogyan és milyen összefüggésben jeleníti meg a zsidó tematikát, hogyan értelmezhetők a látottak. Négy alkotásban, A harangok … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »