Ha valaki öt szőlőtőkét ültet egy sorban, Bét Sámáj szerint ez szőlőskert, de Bét Hilel szerint nem számít szőlőskertnek, csak ha legalább két sor van belőle.

Gábor György Múltba zárt jelen, avagy a történelem hermeneutikája címmel megjelent új könyvét Heller Ágnes és Spiró György mutatta be 2016. március 31-én 18 órakor a Kossuth Klubban. Heller Ágnes laudációját közöljük az alábbiakban.

“Amikor keresztények követnek el bűncselekedeteket, akkor a közvélemény nem a vallásban keresi az indítékokat.” Az interjú első részét itt olvashatják.

A végnapon ugyanúgy Jézus eljövetelében hisz az iszlám.
Így van! Mi a szeplőtlen fogantatást is elfogadjuk, amit a keresztényeknek … Tovább »

A demokrata párti Hillary Clinton után a republikánusok elnökjelöltségére esélyes Donald Trump és két, pártbéli riválisa is hitet tett hétfőn az Izraelhez fűződő szoros barátság és szövetségesi viszony mellett az egyik legbefolyásosabb Izrael-barát amerikai lobbiszervezet éves … Tovább »

Uri Asaf költő és a zsidó hagyomány szövegeinek elkötelezett fordítója. Miért és hogyan fordítja a szent szövegeket magyarra?

Dr. Nehemia Allony (1906-1983) héber kéziratok mikrofilmre rögzítésével foglalkozott, melyekből az idők során egyedülálló archívum jött létre Izraelben. Gyűjtőútja során szerzett élményeiből könyvet írt, melyből most a Budapesttel foglalkozó szemelvényekből közlünk részleteket.

Bécsi … Tovább »

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Kossuth-díjban részesültek a Saul fia alkotói Erdély Mátyás operatőr, Nemes Jeles László filmrendező és Röhrig Géza író, költő, színművész. Az elismerést ünnepélyes körülmények között kedden a Parlament kupolacsarnokában vették át a művészek.

Egy nő a napokban, sétálás közben, valahol Izraelben, a homokban egy római aranypénzt talált, amely – mint kiderült – világviszonylatban is különlegesen értékes, párját ritkító régészeti leletnek számít.  

Kapedli és kokárda  – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.

A Mazsihisz elnökével történt levélváltás nyomán, a debreceni polgármester felülvizsgálta álláspontját, és mégis mód nyílik a botlatókövek letételére.

A korábbi álláspont szerint a cívisvárosban sem az önkormányzat, sem a helyi zsidó hitközség nem támogatta az Auschwitzba … Tovább »

A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke néhány napja levélben fordult Dr. Papp Lászlóhoz, Debrecen polgármesteréhez a városban elhelyezni tervezett botlatókövek ügyében.

Dr. Papp László csütörtökön érkezett válaszlevelében arról értesítette … Tovább »

Dühös, szekuláris prédikáció

Megrendítő részleteket közölt az igazságügyi szakértői intézet főigazgatója az öt éve a Margit híd felújításánál előkerült földi maradványokról. Zsidó és nem zsidó áldozatok, közös nyughely, vallási bíróság – különleges megemlékezés formálódik.

Tisztelt Kormány, kedves Fidesz és KDNP! Nem elég nem fasisztának lenni, annak is kellene látszani.

Hétvégén volt a Fegyver Horgászat Vadászat Nemzetközi Kiállítás (a mozaikszavak szerelmeseinek: FEHOVA), ahová néhány ezer érdeklődő társa mellett ellátogatott Kovács Miklós Ahmed, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke is, majd mindenféle kommentár nélkül közzé tette magáról ezt a képet:

Meghívó érkezett egy vadonatúj rendezvényre, mely a könyvbarátoknak, íróknak, kiadóknak biztosan, de remélhetőleg a szélesebb olvasóközönségnek és a vásárlóknak is hiányzott.

Ungváry Krisztián és Krausz Tamás nem kímélte egymást a budapesti Múzeum utcai Kossuth Klubban csütörtök este.

Az 1945. február 11-én a budai Várból kitörő mintegy 18 ezer német és magyar katona emlékét egyelőre az aktuális politikai érdekekhez fűződő szélsőséges értékelések kísérik, máig hiányzik az események, és az abban résztvevők objektív megítéléséhez szükséges történelmi … Tovább »

Székesfehérvár és Veszprém után vasárnap a „Becsület napján” Budapesten, a várban akarnak masírozni az SS-ek és a magyar nyilasok kései utódai. Úgy tűnik, nincs előttük akadály. Miért is nincs?

Az a magyar kormány, amely az elmúlt években Budapesten meg tudta akadályozni … Tovább »