Beláthatatlan méretű konfliktus előtt áll Magyarország a Jobbik választási szereplése kapcsán – írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
 

A Nigun zenekar a Müpa Hétfő esti jazz sorozatában két Grammy-díjast lát vendégül New York-ból, akik Pesten játszanak együtt először. 

“…az MSZP egy óriási hitelvesztésen van túl… Tovább nehezíti a baloldal helyzetét, ha mások is bejelentkeznek a kisemberek képviseletére. Ez közép- és hosszútávon komoly veszély az MSZP-re nézve. Pártszakadást nem tartok valószínűnek: az MSZP-t elhagyó nagyágyúk – Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás – eltűntek a politikai süllyesztőben. “
 

– Az 1980-as évektôl fellépő „új történészek” (Benny Morris, Ilan Pappe és társaik) sok tekintetben átírták Izrael születésének korábbi történetét, miszerint 1948-ban a fiatal Izrael Államot, amely békejobbot nyújtott arab szomszédainak, megtámadták, ám ő megvédte … Tovább »

Kísértet járja be Magyarországot, a Fidesz kétharmados többségének kísértete. A tavaszi országgyűlési választás egyik lehetséges (ha szerintem nem is túl valószínű) eredménye lassan olyan közéleti origóvá növi ki magát, amelyhez mindenkinek viszonyulnia kell.
 

Nagyon kemény konfliktusokra számítok a Fidesz és a Jobbik között. Annak idején, amikor Horthyék a hatalmukat érezték veszélyben, gond nélkül lecsukták Szálasiékat. El tudom képzelni, hogy Orbánék sem fognak sokat habozni, ha a Jobbik abba a monopóliumba harap, amit ők a magukénak gondolnak. Akkor nem lesz könyörület.
 

A Társaság a Szabadságjogokért felháborítónak tartja, hogy a rendőrség vonakodik közösség tagja elleni erőszak miatt eljárást indítani a kedd este egy budapesti rabbit és vendégeit ért támadás ügyében.
 

Ha a jobboldal identitásának elidegeníthetetlen része lett volna a demokratikus hagyomány, akkor nem viselkedik ilyen felelőtlenül, és nem vonultatja fel tömegeit nemzeti zászlók alatt a törvényes országgyűlés ellen. A jobboldal azonban nem tartotta szükségesnek felülvizsgálni történelmi örökségét.
 

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.
 

Még nem töltöttem be 13. évemet, amikor szüleimmel és nővéremmel együtt 1956. november 23-án, egy hónappal a forradalom kitörése után elhagytuk Magyarországot. 13. születésnapomat – bár micvómat – már New Yorkban ünnepeltük meg 1957 januárjában. Természetesen szüleim döntötték el, hogy Bécsből hová vezet majd az utunk.
 

Kéri László szerint nem tragédia, ha alkotmányozó többséget szerez, a Fidesz Csak a Fidesz-kétharmad állíthatja meg a Jobbikot. A zsidóellenesség csak hab, márpedig torta nélkül nincs hab sem – magyarázta állítását a politológus.

Kéri László szerint “a meggyengült magyarországi baloldali politikai erők” nem tudják megakadályozni, hogy az áprilisi parlamenti választáson a Fidesz megszerezze a kétharmados többséget, erre a mostani viszonyok között csak a Jobbik képes.
 

 „Nem lehet minden hülye mellé paragrafust állítani.” Valóban nem, paragrafusból csak egy van. A hülyék majd szépen felsorakoznak mögé.
 

Az elmúlt húsz év során valaha kormányzati pozícióba került politikai erőkben rengetegen csalódtak: e csalódottak közül kerül ki a Jobbik számos támogatója. De vajon mit ígér a magát nemzeti radikálisnak nevező párt programja, retorikája és gondolatvilága?
 

A 2006-os Kossuth téri ellenforradalom, amely megroppantotta a baloldal gerincét és komoly politikai tényezővé tette a szélsőjobboldalt, szükségszerűen következett a magyar társadalom 1989 utáni öncsalásaiból, amelyet a politikai elit nagy része – a választók kegyeit keresve … Tovább »

Az elmúlt bő másfél évtized során a szélsőjobb, a mérsékelt, önmagát néha konzervatívnak nevező jobboldali erők olykor nyílt, olykor burkolt támogatásával megszállta, kisajátította magának köztereink, utcáink jó részét. A penetránsan antiszemita Prohászka Ottokár püspökről még Balogh Zoltán képviselő (Fidesz) is azt hiszi, hogy csak azért szerepel képe a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán, mert mi, a kiállítás tartalmáért felelős történészek nem folytattunk kellő mélységű történeti kutatómunkát.
 

A rendszerváltás amúgy nem indult reménytelenül, hiszen az 1991-ben a
MIOK-ból megalakult Mazsihisz legalábbis a nevében szakított az
„izraelita” múlttal és a centralizáltsággal, hogy zsidó és demokratikus
lehessen. Ám ma már látjuk, hogy mindezek ellenére nem sikerült
túllépnie a szűkkeblű felekezeti képviseleti intézmény határain, és nem
is vált sokkal demokratikusabbá…

Milyen módon viszonyuljanak a Jobbikhoz a rádiók és a televíziók a médiatörvénynek a rasszista beszédet tiltó rendelkezéseiből kiindulva? Mikortól lehet azt mondani, hogy szócsövet nyújtanak a Jobbiknak? Mit tartanak követendő példának? Melyek azok a témák, amelyekkel kapcsolatban meg lehet a Jobbikot szólaltatni? Másképpen kell viszonyulnia egy újságírónak a Jobbikhoz, amikor a „cigánybűnözésről” és „zsidó nagytőkéről”, a választási programjáról és szakpolitikai kérdésekről, vagy olyan témákról beszél, amelyekben a Jobbik „a média szövetségese”, például a pártfinanszírozás kérdése? Kötelezi a médiumokat bármire az, hogy mandátumokat szereztek az EP-ben?
 

Drancy, Franciaország. – A 38 éves Hassen Chalghoumi Nicolas Sarkozy elnök álmainak imámja. Támogatja az arcot teljesen elfedő fátyol, a burka betiltását; ellenzi a vallási radikalizmust, és pártol egy Franciaországra összpontosító „republikánus iszlámot”; ökumenikus személyiség; és párbeszédet szorgalmaz a franciaországi zsidókkal.
 

Gyermekkoromban semmi úgynevezett zsidós nem volt, a Kádár-korszakban ez a téma a szőnyeg alá volt söpörve, legfeljebb a Kosciuszko Tádé utcai általános iskola, mely a Kodolányi Főiskolának adott otthont (mára ez is kiköltözött), folyosóin osztottuk meg a családi ’coming out’ után osztálytársaimmal azt a tényt, hogy ki milyen vallású, vagy ki milyen családból származik.