Diktatúra nem lesz, de tekintélyelvű, hagyománytisztelő rendszer igen

Írta: Szombat - Rovat: Politika

“…az MSZP egy óriási hitelvesztésen van túl… Tovább nehezíti a baloldal helyzetét, ha mások is bejelentkeznek a kisemberek képviseletére. Ez közép- és hosszútávon komoly veszély az MSZP-re nézve. Pártszakadást nem tartok valószínűnek: az MSZP-t elhagyó nagyágyúk – Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás – eltűntek a politikai süllyesztőben. “
 

 

Interjú Kiszelly Zoltánnal*

 

2010. április 8. / Szegő Péter

kiszelly web.jpg 

Kiszelly Zoltán

– A választások után a magyar politika jobbra fog tolódni?
– Ha a Fidesznek egyedül lesz kétharmada, akkor mérsékelt konzervatív fordulatra és jobboldali ideológiájú társadalomképre, de baloldali gazdaságpolitikára számítok. Egy Tisza István-i, bethleni rendszer várható. Diktatúra nem lesz, de tekintélyelvű, hagyománytisztelő rendszer igen. Az ügy akkor kezd érdekessé válni, ha csak a Jobbikkal együtt lesz meg a kétharmad. A kormány kénytelen lesz megegyezéseket kötni ad hoc jelleggel: lehet, hogy a médiatörvényt az MSZP-vel együtt módosítja, a mentelmi jog kérdését pedig a Jobbikkal. Az is lehet, hogy bizonyos kérdésekben esetleges további befutó párttal köt ilyen, alkalmi koalíciót a Fidesz.

– Az alkotmánymódosítás kérdésében kivel szövetkezne? Mert ez nagyon nem mindegy.
– Nagy kérdés, hogy a Fidesz – főleg, ha egyedül meglesz a kétharmada – mennyiben hajlandó az önkorlátozásra. Ez persze az adott témától is függ. Az esetleges alkotmánymódosítások szintén ad hoc jelleggel, alkalmi koalíciók összeállításával vihetők végbe úgy, hogy a Fidesz csiki-csukit játszva csökkentse a támogatás politikai árát.

– Miért lenne erre hajlandó?
– Vannak ez irányba ható külső és belső tényezők. A külső, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak. Bár a Fico és Slota koalíciója körüli nagy a csend Nyugaton. Ilyen még a belső nyilvánosság, a nem lebecsülendő média, valamint a szakszervezetek, végül a civil szféra hatalma.

– Nem lenne nagyon kellemetlen a Fidesznek a Jobbikkal együtt módosítani az Alkotmányt?
– A Jobbik kinyilvánította, hogy csak akkor szavaz meg bármilyen, egyéb alkotmánymódosítást, ha a szentkorona-tan is bekerül az Alkotmányba. Nem tudom, hogy ezt merné-e vállalni a Fidesz, ugyanis komoly konfliktusra számíthatna az – ebben a revízió előkészítését látó – környező országokkal. A jobboldali szavazók többsége viszont ezt várná.

– Várható-e az 1989-es politikai rendszer részleges vagy teljes átalakítása?
– Egy félelnöki vagy elnöki köztársaság létrehozását nem tartom elképzelhetetlennek. Az is lehet, hogy a parlamenti és a köztársasági elnöki ciklust meghosszabbítják, mondjuk öt, illetve hét évre.

– Sólyom László nem marad?
– Az látszik, hogy az államfő küzd az újraválasztásáért. Keresi a várható új kormánytöbbség szimpátiáját, de van annyira autonóm személyiség, hogy ne alázkodjék meg az újraválasztása érdekében. A Fidesz majd csinál egy beszavazó show-t, mint öt éve, amivel majd meg tudja indokolni, hogy miért az a befutója, aki.

– Felelős-e a Fidesz a Jobbik megerősödéséért?
– Én ebben nem hiszek. Ez egy baloldali toposz. A sztori onnan indul, hogy külső (német, majd szovjet) nyomásra a történelmi magyar jobboldal jogfolytonossága valahol 1938 és 1948 között – leginkább 1944-45-ben – megszakadt. A magyar jobboldal azóta vesztesnek érzi magát. A Jobbikkal a történelmi jobboldalból leginkább Gömbös Gyulát állítanám párhuzamba. Gömbös – még honvédelmi miniszterként – nyugdíjazott számos idősebb katonatisztet, és fiatalabbakat hozott helyzetbe – például a vezérkarban. Ezek aztán hiába tudták az eszükkel, hogy a náci Németország elveszíti a II. világháborút, mégis kitartottak. A Jobbik valami hasonló utat jár be. Vidéki fiúk, akik elvégezték az egyetemet, nem részei a budapesti establishmentnek, és ugyanazt a frusztrációt élik át, amit a húszas években a Gömbös-fiókák. És ugyanúgy türelmetlenek. A mostani Fidesz-derékhad már negyven-ötven éves. A harminc körüli jobbikosok tudják, hogy még harminc-negyven évük lehet a politikában, de ha felpuhulnak, akkor végük.

– Mennyire veszélyes a Jobbik?
– Rövidtávon jó hatása lehet, mert olyan ügyeket tematizál – például a cigánykérdést, a 0korrupciót –, amelyekkel valóban muszáj foglalkoznia a politikának – más kérdés, hogy nem úgy, ahogy azt a Jobbik akarja. A többi párt azt fogja mondani, hogy „inkább mi oldjuk meg ezeket a problémákat, mint a Jobbik”. Középtávon viszont veszélyes a Jobbik: tanultak a MIÉP hibáiból. Az idén hetvenhat éves Csurka István nem hosszú távra tervezett, ők viszont igen. Kiépítik a saját ”pártközeli” gazdasági hinterlandjukat: “nemzeti” boltok, a Hunnia a női kézilabda-bajnokságban, stb. A másik, hogy jobbra tolják a véleményközpontot, nem kicsit, nagyon. Végül – és ezt látom legveszélyesebbnek – a revíziós gondolat megjelenése maga után vonja a szomszéd országokkal való konfliktus lehetőségét. Trianon örökzöld téma marad: Tíz éve a fiatalok pólóján még Che Guevara és sarló-kalapács volt, most pedig a történelmi Magyarország.

– Az MSZP kezd generációs párttá válni. Hogy látja a baloldal jövőjét?

– Nagyon nehéz nekik. Óriási a felelősségük: 2002-ben elképesztő ígéretekkel nyerték meg a választásokat. Ahogy Tölgyessy Péter mondta: újrakötötték a kádári alkut. Azóta az MSZP egy óriási hitelvesztésen van túl. A baloldali szavazók már jobban félnek a hónap végi sárga csekkektől, mint Orbán Viktortól. Tovább nehezíti a baloldal helyzetét, ha mások is bejelentkeznek a kisemberek képviseletére. Ez közép- és hosszútávon komoly veszély az MSZP-re nézve. Pártszakadást nem tartok valószínűnek: az MSZP-t elhagyó nagyágyúk – Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás – eltűntek a politikai süllyesztőben. Az MSZP-n kívül nincs élet. A Független Kisgazdapárt anno megmutatta, hogy az nyer, aki viszi a pártszékházat, az emblémát és a tagnévsort. Ráadásul az MSZP-ből kibeszélő erős emberek csak a saját szűkebb hazájukban tudnának sikert elérni. Például a Szili-Suchman tengely lehet, hogy jó a Dél-Dunántúlon, de az ország más részein nem rúgna labdába, ha otthagyná az MSZP-t. Az MSZP nagy rákfenéje, hogy a kádári nómenklatúra újratermeli önmagát. Egy harmincéves MSZP-s politikus ugyanúgy viselkedik, mint egy hatvanéves. Csizmadia Ervin egyik tanulmánya a legutóbbi Politikatudományi Szemlében rámutatott, hogy a hatalomban érzik jól magukat, az ellenzéki létet nem viselik jól. Az MSZP szinte szégyenli, hogy baloldali. Szili Katalin mindmáig abból él, hogy ő felvállalja a baloldaliságot, legalábbis Gyurcsány Ferenchez vagy Mesterházy Attilához képest. Az MSZP-nek, ha meg akar erősödni, a baloldali ideológiára sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie.

– Az SZDSZ porba hullásával milyen lehetőségei vannak a szabadelvű gondolatnak Magyarországon?
– Az SZDSZ egyik fő követelése, a politikai szabadságjogok a rendszerváltás óta biztosítottak Magyarországon. Emellett az üzenet mellett a radikális reformok, a gazdasági átalakítás letéteményeseként határozta meg önmagát az SZDSZ. A reformok, a modernizáció iránt elkötelezett, volt SZDSZ-es szavazók egy részének ott volt Gyurcsány Ferenc, akikről sokak számára hihető volt, hogy elkötelezett a reformok ügyének. Ezek az emberek most valószínűleg az MSZP, a Bokros Lajos fémjelezte MDF és az otthonmaradás közt ingadoznak.

– Milyen részvételi arányra számít az áprilisi 11-i választáson?
– Ez a kérdés teljesen nyitott. A Fidesz körül az elmúlt tíz évben kiépült egy médiabirodalom, amellyel saját törzsszavazóit el tudja érni. De a protest-szavazók megszólításához ez kevés. A magas részvétel viszont az MDF-nek is jó, mert ők is főleg a még bizonytalan szavazókra építhetnek.

– Milyen zsidó- illetve antiszemitizmus-politikára számítsunk?

– A Fidesz nem antiszemita párt. Némely prominensétől nem áll távol egy kis zsidózgatás, de ez a Fidesz hivatalos politikájának sosem lesz része. Át fognak adni n számú új Soá-emlékművet és felújított zsinagógát. Az borítékolható, hogy az ilyenkor elhangzó beszédekben sűrűn fognak kommunistázni, lásd Balog Zoltán decemberi felsőházi beszédét, amelyet Elie Wiesel budapesti látogatásakor produkált. A Soát mindig a kommunizmus bűneivel fogják párhuzamba állítani. Ami a zsidópolitikát illeti: kétlem, hogy a Mazsihisz dominálta status quo megváltozik a Fidesz alatt. Azért sem várható a Mazsihisz zárójelbe tétele, mert a Fidesz összességében híve a történelmi egyházak és felekezetek helyzetbe hozásának.

 

támogatás
[popup][/popup]