Olaszország
Új „betérési törvény”

Itália nagy hagyományú zsidó közös­ségében megnőtt a feszültség a régi vágású, toleránsabb vezetők és az el­múlt évtizedekben betelepült ultra­ortodoxok között. A viták a betérés kérdésében éleződtek ki.

A milánói … Tovább »

„Képmutató farizeusok” II.

A farizeus szó a héber parus (t. sz. peru­sim) szóból származik, jelentése kb. „el­különült”. A rabbinikus iratokban sok mindenre alkalmazzák a kifejezést, úgy­hogy szinte reménytelennek tűnik összes jelentésének feltérképezése. Je­lenti … Tovább »

Amit eddig nem írtak megKönyvespolc

(Junger Ervin: Bartók és a zsidó diaszpóra. MTA Judaisztikai Intézet, 1997. 292 oldal, 677 forint)
Igen sok könyvet olvashattunk már Bar­tók Béláról. Megismerhettük őt úgy, ahogyan mások látják, és úgy is, ahogy ő saját magát láttatja … Tovább »

Nem parancsolat, csak „érdemdús cselekedet”

Az alija megítélése a Halacha irodalmában című cikkben (Szombat 1998. január) olvas­ható az a sommás megállapítás, mely a be­vándorlással kapcsolatos két kifejezést Mózes első könyvéből eredezteti. Itt azonban csak a szavak használatára … Tovább »

Hiányzó láncszemekTankönyvek a holocaust megközelítéséhez

Tudomásom szerint utoljára 1994-ben, Raj Tamás szerkesztésében és a Makkabi Kiadó gondozásában jelent meg „A gyerekeknek nem mindig mondják meg az igazat” címmel egy tanulmánygyűjtemény, melyben 1992-ig dolgozták … Tovább »

Németország, USA, Izrael
Mit tanulnak a holocaustról az iskolában?
Németország1
A mai Németországban minden diák iskolai pályafutása alatt legalább egyszer szembesül a német múlttal. Először többnyire a 6. vagy 8. osztályos olvasó­könyvben találkoznak a történtekkel, amikor … Tovább »

Megszületett a Szombat Alapítvány

1998. február 11-én a Közép- és Kelet-Eu­rópai Környezetfejlesztési Intézetben tar­totta alakuló ülésest a folyóiratunk meg­jelentetésére és rendezvényeinek támo­gatására létrejött Szombat Alapítvány, melynek alapítói: Iványi György, … Tovább »

Versenyfutás az 1+1 százalékért

Lassan mindenki számára természetes, hogy rendelkezhet adójának egy százalé­káról, valamely társadalmi szervezetnek, egyháznak ajánlhatja fel. Az 1996-ban született jogszabály alapján kedvezmé­nyezett lehet minden olyan civil szervezet és alapítvány, … Tovább »

Állam az államban?
Ex-szovjet bevándorlók Izraelben

A volt Szovjetunió területéről érkező 700.000 bevándorló többsége megtalálta a számí­tását. A szakmájukban kaptak munkát, saját otthonuk, ko­csijuk van, ám a többségük­ben szekularizált új olék – akik között sok … Tovább »

Visi Tamás
„Képmutató farizeusok” 1. rész

Egy klisé nyomában
A „farizeus” szó hallatán zavaros asszociációk támadnak agyunkban. „Képmutatás”, „álszent jámborság” ta­lán ezek a kifejezések jutnak először eszünkbe, és fülünkben szinte vissz­hangoznak Jézus … Tovább »

Sanders Iván
Végzetes szabadságA felvilágosodás eszméi Földes Mária A séta című regényében

Az európai felvilágosodás eszméjéről biz­ton állíthatjuk, hogy az egyre szekularizáltabb irodalom felemelkedéséhez veze­tett, a zsidóság pedig a világi irodalmon keresztül eljutott … Tovább »

Paradoxonok imakönyvei

(Sziddur Tfílat Smuel, Sámuel imája – Zsidó imakönyv, ford.: Simon Sároni, szerk. és jegyzetekkel ellátta: Naftali Krausz, Chábád Lubavics Egyesület, 1996., 870 oldal, 2900 Ft.)

(Zikhron Jiszráel Menakhem, Makhzor le-Ros ha-Sana, Izrael fohásza – A zsidó újév … Tovább »

Tudósítást szerettünk volna közölni a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület né­hány hónapja távozott ügyvezetője. Simonyi Péter korábbi tevékenységével kapcsolatos belső vizsgálatról, ezért nyilatkozatot kértünk a Mazsike Elnöksé­gének tagjaitól. Többségük elzárkózott … Tovább »

Válasz a Mazsike elnökségének

Eredetileg azt gondoltam, hogy nem reagá­lok a Mazsike elnöksége részéről engem ért vádakra. Korányi László elnök és néhány barátom meggyőzött azonban arról, ezzel a két levéllel lezárható ez a tengerkígyó, melynek növekedése nem szolgálja … Tovább »

A LONDONI „ARANYÉRTEKEZLET” UTÁN
Nagyobb a csalódottság, mint a remény
Az angol fővárosban decemberben háromnapos tanács­kozáson vettek részt negyvenegy állam képviselői, törté­nészek. Nemzetközi és az egyes államok zsidó szerveze­teinek vezetői – több mint kétszázan. … Tovább »

Izrael Állam megítélése vallásos irányzatokban

A XX. századi zsidó történelem számos jelentős eseménye között az egyik legnagyobb fontosságú Izrael Állam megala­pítása. A lehetőség, hogy csaknem két évezrednyi szétszóratás után a zsidó nép visszatérhet eredeti hazájába … Tovább »

Posztcionizmus: az új kihívás*

Mi a posztcionizmus?
Az elmúlt évtizedben Izrael-szerte heves vita folyt a poszt­cionizmusról. Sokan sokféleképpen értelmezték: de inkább tekintették egy bizonyos hangulatnak, tendenciának, vagy orientációnak, semmint ideológiának.
A legegyszerűbb … Tovább »

Hol a cionizmus mostanában?Akadozó beszámoló Jeruzsálemből
A Cionista Kongresszus négy évenként ül össze. 750 küldöttjéből 503-nak van szavazati joga, de nagysúlyú szervezetek (pl. WIZO) is rendelkeznek szavazati joggal. Jelenleg Izrael küldi a delegátusok 38 százalékát, az USA … Tovább »

Feldmájer Sándor: Lapozgatás az interneten
Szegő György: Tábori Kurázsi mamája
Ács Gábor: Ámosz és Cvi
Jesivabóherek és a high-tech
Kevesebb a szegény, gazdagabb a gazdag
Hírek
Máltai alkony
A marokkói király kitüntetése
Hírvilág
Meddig bírják?
Kuik Györgyi: Centenárium Budapesten
Rabin-gyilkosság
Amosz … Tovább »

„Egy nyári napján a 44-es évnek, mely ki­tűnő termést hozott a halálnak, anyám felvette a legjobb fekete ruháját, hozzá a csúcsos csipkegallérját és a sárga csilla­got a bal melle fölé. Fél tizenegy volt dél­előtt, a Márta nővéréékkel szokásos napi römiparti ideje. Feltette … Tovább »