A Vince Kiadó 2014. november 18-án 16 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében (1088 Budapest, Múzeum körút. 14-16.) mutatja be a Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke és Toronyi Zsuzsanna szerkesztette kötetet.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Leszúrtak egy 31 éves ortodox zsidó férfit a belgiumi Antwerpenben szombat reggel.

A férfi a zsinagógába igyekezett és a központi pályaudvar közelében egy vasúti híd alatt ment át, amikor hátulról egy éles tárggyal a nyakába szúrtak. Súlyosan, de nem életveszélyesen megsebesült. … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A 100 legjobb középiskola rangsorát tette közzé a HVG kiadó legújabb toplistás kiadványa, a gimnáziumokat és szakközépiskolákat hét részrangsor (kompetenciafelmérések eredményei, érettségi eredmények és felvételik sikeressége) összesített eredményei alapján rendezték sorba a szerkesztők.

Abda — Szigorúan titkos nyomozást folytatott 1967 és 1977 között a Belügyminisztérium, hogy kiderítse, pontosan kik a felelősök Radnóti Miklós (1909-1944) 70 évvel ezelőtti haláláért – derült ki az állambiztonsági levéltár nyilvánosságra hozott dokumentumaiból.

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Az idei évben fellángolt izraeli-palesztin konfliktusok háttere és eseménysora nem kevésbé bonyolult, mint a térség eddigi története. Sokan arra vezetik vissza a nyár óta egymást követő erőszakos cselekményeket, hogy egyrészt a zsidó oldalon egyre erősödik a Templom-hegy hozzáférhetőségének igénye, másrészt az izraeli vezetés demonstratívan támogatja az arab negyedbeli, illetve a keleti városhatáron kívüli, zsidók számára új otthonokat biztosító építkezéseket. A Templom-hegy használatának zsidó hívei azzal érvelnek, hogy nekik is járnak ugyanazok a jogok a szent helyeken, mint arab társaiknak. A város feletti rendelkezés, s ezen belül az építkezés jogát pedig mind korai, mind modern történelmük alapján természetesnek tartják.

Irodalmi Nobel-díj: Szántó T. Gábor Patrick Modianóról, Kertész Imre-interjú, elemzés a zsidó felekezeteknek felajánlott 1 százalékokról, Kamenyec-Podolszk: George Eisen–Stark Tamás írása, beszélgetés Mohácsi Jánossal, Szép Ernő kiadatlan feljegyzései Istenről, interjú Frank Londonnal, új holokausztfilmek, Hajdú Eszter látlelete Magyarországról, Balázs Gábor Tatár György könyvéről és szellemi útmutatásáról.

Tetőzik Lengyelországban a Bronislaw Komorowski lengyel elnök védnöksége alatt meghirdetett, az idősebb Antall Józsefre és a második világháborús lengyel menekültek vezetőjeként zsidókat mentő Henryk Slawikra emlékeztető sziléziai Slawik-év. A katowicei székesegyházban vasárnap a két hősért felajánlott szentmisét mutatták be, a Sziléziai Egyetemen tudományos konferenciát rendeztek.

A szeptember közepén 300 ezer gyilkosságban való bűnrészességgel megvádolt Oskar Groening ügye nyomán ismét fellobbant a vita az egykori náci háborús bűnösök felelősségre vonásáról. Az egyik oldal szerint nem szabad futni hagyni a náci rezsim működtetőit – legyenek azok “csupán” őrök -, ám sokan vannak azok, akik szerint a vádlottak idős kora és a bizonyítási eljárásokban felmerülő jogi akadályok miatt abba kellene hagyni üldözésüket. 

Könyv Jan Karskiról, aki először vitt hírt nyugatra a náci megsemmisítő táborokról. 

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Ki szavazott a brit alsóházban a palesztin állam mellett? 

Az elmúlt évtizedben felfedezte korai történelmét a Bayern München és legnagyobb szurkolói csoportja, a Schickeria. A klub elfeledett elnöke, a dachaui koncentrációs tábort is megjárt Kurt Landauer miatt tartották a nácik zsidó klubnak a Bayernt. Nemrég film készült róla, a drukkerek pedig emléktornát rendeznek a tiszteletére.

Tel-Avivban a magyar származású Jaír Lapid pénzügyminiszter képviselte az izraeli kormányt a magyar nagykövetség ünnepi fogadásán. Az eseményen megemlékeztek a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulójáról is.

A tel-avivi nagykövet herzliai rezidenciáján … Tovább »

Önszorgalomból állt neki a borsodi falu múltjával foglalkozni. Járt kinn Izraelben, és sok mindent megtudott Cserépfalu holokauszt-vonatkozásából. Amióta a témával foglalkozik, Tóth Péter fenyegetőző levelet is kapott.

Jó reggelt. Épp negyedszer szólalok meg nyilvánosan. Egyszer próbaképp 20 fő előtt. Egyszer egy olyan rendezvényen, ahova nem engedték be a sajtót. Aztán az öcsém lagziján, ott volt is egy alkoholszint. Úgyhogy ha most idegesnek látszom, bocsássanak meg érte, de az vagyok. Kicsit … Tovább »

A londoni Goldsmiths Egyetem diákszervezete 60:1 arányban leszavazta, hogy megemlékezzenek a holokauszt és más genocídiumok áldozatairól.

Sarah El-Alfy oktatási tisztviselő kifejezetten arra buzdította a diákokat, hogy utasítsák vissza a javaslatot, mondván, az “eurocentrikus” és … Tovább »