Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről

Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvö­zölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető el­nöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »

Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban

„Amikor világos lett, elkezdtük fürkész­ni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pon­tok gyanánt. Vegyes érzelmekkel köze­ledtünk atyáink földjéhez.” – A fény­képen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »

A magyar ortodoxia 1995ös zárszámadó közgyűlése

1996. február 27-én délután 4 órára hirdette meg a Budapes­ti Autonóm Ortodox hitközség éves zárszámadó közgyűlését. A fél ötkor kezdődő ülés elején 36 fő (döntő többségében 70 év feletti idős férfi) volt az ülés … Tovább »

Közép-Kelet-Európában a vészkorszak óta először épült fel zsidó iskola. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolát és Óvodát a közélet jelesei, rabbik, a zsidóság vezetői, Budapestre akkreditált több diplomata, a tanári kar, diákok és szülők részvételével, a sajtó érdeklődésétől … Tovább »

avagy miért nem megy, ami jár?

Mire e sorok megjelennek, ta­lán végre megvan a döntés arról, végül is ki alapít (köz)alapítványt a zsidó kö­zösségi vagyon működtetésére; talán végre eldől, kikből és kinek a vezetése alatt működik valamilyen kuratórium. Épp ideje volt … Tovább »

Néhány hónapja nagy botrányt keltett Izraelben az a tény, miszerint az Etiópiá­ból bevándorolt zsidók (a „falasák”) által adott vért kiöntik, mivel körükben ötvenszer nagyobb a HIV-fertőzöttek aránya, mint az izraeli lakosság más csoportjai­ban. A falasák tüntetését a … Tovább »

A hivatalos gyásznak már régen vége, de még mindig azokra gondolunk, akik­nek húsdarabjait, testi maradványait lát­tuk a kiégett autóbuszokban és az utca kövén. A közvetlen hozzátartozók fájdal­mát ugyan nem viseljük, de ismeretlenül is úgy gondolunk rájuk, mintha szomszé­dunkat, … Tovább »

Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, törté­neti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák.

Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is … Tovább »

A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán ma­guk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Veze­tője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” … Tovább »

Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.

Emlékeznem és emlékeztet­nem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.

Mérhetetlenül … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Nem egy, nem kettő, nem három…

Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt ott­hon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »

Egyenlőség, 1896. március 6.

Nem kérünk az új hazából

Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára

Lapunk más helyén egész terjedel­mében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megje­lent s különösen zsidó … Tovább »

„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat in­dított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propa­gandát – persze a magyar liberális poli­tikával való szoros … Tovább »

Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklő­déssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvös­sége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »

Alexandriai Philón: Mózes élete

Örvendetes tény, hogy az Atlan­tisz Könyvkiadó megjelentette Phi­lón értekezését Mózesről, hiszen Phi­lón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mi­vel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »

Anti utópiák, katasztrófa-forgatókönyvek a mai izraeli irodalomban
A polgárháborút katonai diktatúra követi Izraelben, mely­ben a baloldalt fölszámolják, csupán egyetlen kibuc, En Harod marad meg hírmondónak – ki tudja miért – és a regény főhőse ide igyekszik, útja során megismerkedve … Tovább »

SEGÉLY AZ USA-TÓL A kormány 12 milliárd dollár segélyt kér az amerikai kormánytól, hogy abból finanszírozza a Golan-fennsík fel­adásából keletkező költségeket. A kért összegből hétmilliárdot új biz­tonsági berendezések beszerzésére kívánnak fordítani (különleges fegyverzetek … Tovább »

Beszélgetés Tatár György filozófussal

Tatár György ösztöndíjasként egy évet töltött Izraelben, ahol alkalma nyílt megismerkedni a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel. Benyomásairól kérdeztük az alábbiakban.

Mennyire szétszakított társadalom az izraeli? Mennyire tűnnek … Tovább »

Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról

Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »