Könyvmoly

Írta: G. K. - Rovat: Archívum, Irodalom

Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, törté­neti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák.

Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is olvashat­nak majd következő számaink Köny­vespolc rovatában. Addig is egy kis íze­lítőt kívánunk adni a bő termésből, ezúttal a szépirodalmi munkákból szemelgetve.

Először gyerekeknek ajánljuk a Ma­gyarországon talán legnépszerűbb zsi­dó író, a Nobel-díjas, lengyel származá­sú, amerikai Isaac Bashevis Singer új könyvét. A Park Kiadó gondozásában és Borbás Mária kiváló fordításában megjelent A félelmetes fogadó című szép könyv jiddis meséi ezekben a gye­rekkönyv-ínséges időkben remélhető­leg sok zsidó és nem zsidó ifjú kezébe eljut, szélesebb körben megismertetve a lengyel folklór e varázslatos szeletét.

*

Ha már Lengyelországot említettük, itt kell szólni az Atlantisz Kiadó nagy­szerű vállalkozásáról: két vaskos kötet­ben – magyarul első ízben – megjelen­tette a német Martin Buber Haszid tör­ténetek című világhírű könyvét A böl­csességeknek nevezett, sokszor rend­kívül egyszerű igazságokat felvillantó rövid történetekből, akár egy-egy kis drágakőből egy különös világ és világlá­tás csillan fel előttünk.

Az Atlantisz Kiadó másik nagy vállal­kozása a XX. század egyik alapműve, Marcel Proust hétkötetes regényfolya­ma régóta várt negyedik kötetének, a Szodoma és Gomorrá-nak lefordíttatása (ezt a nehéz munkát az 1981-ben el­hunyt Gyergyai Albertet követően, aki az első három rész magyarítója, Jancsó Jú­lia vállalta – sikerrel) és megjelentetése. Remélhetőleg az utolsó három kötetre már nem kell újabb évtizedeket várni.

*

A Ferenczy Kiadó vállalkozott a mél­tatlanul elfeledett Karácsony Benő 1936-ban megjelent regényének, a Na­pos oldal-nak a kiadására. Az 1888-ban Klärmann Bernátként Gyulafehérvárott született, Kolozsvárt ügyvédeskedő és 1944-ben Auschwitzba deportált írót érdemes újra felfedeznünk.

A Magvető Könyvkiadó is hasonló küldetést teljesített, amikor több mint hatvan évvel első megjelenése után ki­adta Zsolt Béla Gerson és neje című regényét. A háború előtti magyar-zsidó irodalom jeles képviselője olyannyira ismeri a házasság természetrajzát, hogy könyvét a mai olvasó is frissnek, örök érvényűnek találja, mely azon ol­vasmányok közé tartozik, amit nehéz letenni.

A hagyományok mellett a friss irányo­kat is vállaló Magvető Könyvkiadó a téli könyvásárra jelentette meg az 1979-ben Amerikába „távozott” Bruck András New Yorkba zárva című regényét Amerikáról, a szerelemről és a zsi­dóságról.

*

A Helikon Könyvkiadónál a téli könyvvásárra három, bennünket érintő és érdeklő könyv is napvilágot látott.

A New Yorkban élő Louis Begley Ha­zudni az életért című méltán nagysike­rű első regénye egy lengyel-zsidó kisfiú egyes szám első személyben szinte tárgyszerűen elmondott, ezáltal még megrázóbb megpróbáltatásait tárja elénk a németek megszállta Lengyelor­szágban 1939-től a felszabadulásig.

Az Olaszországban élő, magyar szár­mazású Edith Bruck könyve – a Római lakás haszonélvezettel – főhősnője – maga az írónő – különös kapcsolatba kerül egy, az ő sorsától és gondolkozá­sától merőben idegen német származá­sú özveggyel. Ez a feszült és érdekes regény alaphelyzete.

Végre magyarul is olvashatjuk ugyan­csak a Helikon jóvoltából Philip Roth, a kiváló amerikai-zsidó író regényét, A Shylock-hadművelet-et, melyről koráb­bi Philip Roth-számunkban már beszá­moltunk.

*

A zsidó tárgyú könyveket több ízben felkaroló Belvárosi Könyvkiadó nem­régiben jelentette meg a Modern izraeli elbeszélők című kötetet, melynek no­velláit Hannah Jáoz-Keszt válogatta.

*

A lektűrök kedvelőinek is ajánlha­tunk zsidó tárgyú olvasnivalót (hiába, divatos a téma): Greg Iles izgalmas, második világháborús regényét, a Feke­te kereszt-et az Aqua Kiadó adta ki. A vaskos kalandregény helyszíne ezút­tal egy koncentrációs tábor; a tét óriási: ki veti be a legújabb biológiai fegyvert, a Soman nevű pusztító mérget, a né­metek vagy az angolok, s fel kell-e ál­dozni a láger ártatlan lakóit?

 

Címkék:1996-03

[popup][/popup]