A XV. Izraeli Filmhét idén október 27. és november 1. között kerül
megrendezésre a budapesti Puskin Moziban. Az évek során hagyománnyá
vált, hogy ez az ígéretes esemény helyt ad mind az újító, hagyományokkal
szakító filmeknek, mind pedig a szakmailag elismert, nagy hírnévnek
örvendő izraeli alkotásoknak.
 Az elmúlt években az izraeli filmipar rendkívüli fellendülését mutatja,
hogy filmjei a határokon túl is számos sikert arattak, és olyan
jelentős nemzetközi díjakat gyűjthettek be, mint a Velencei
Filmfesztivál Arany Oroszlán díja, a Cannes-i Filmfesztivál Arany Kamera
díja, valamint három Oscar-díj jelölés.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének delegációja (Deutsch
Róbert Főrabbi a Rabbitestület vezetője, dr. Feldmájer Péter MAZSIHISZ
elnök, Zoltai Gusztáv Ügyvezető Igazgató, Zeév Paskesz az Orthodox
Izraelita Hitközség főtitkára, Streit Sándor a MAZSIHISZ
elnökhelyettese, a BZSH elnöke) 5772. Tisri hó 13-án megbeszélést
folytatott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Köves Slomó
rabbi által vezetett küldöttségével a Budapest, Síp u. 12. szám alatti
székházban.

Itt járt közöttünk a Führer. Olaszliszkán menetelt, bajtársak és szimpatizánsok között.

Komoly vita robbant ki Izraelben a Gilád Salit szabadon bocsátásáért
kötött alkuról. Az izraeli kormány 1027 palesztint enged szabadon, akik
közül jónéhányan gyilkos terrortámadásokat követtek el. A biztonsági
szolgálatok szerint ennél jobb alkut nem lehetett kötni.

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

A Pressburger fivérek kalandos életéről, a pesti nyolcadik kerülethez fűződő kapcsolatáról, valamint nemzetközi színházi karrierjéről is mesélt nemrég Giorgio Pressburger a Szombatnak. Most új regényéből közlünk részletet.

A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség október 13-tól 18-ig vár mindenkit nagy szeretettel, a
Szent István parkban megrendezésre kerülő nyilvános szukoti
ünnepség-sorozatára. 

A Mazsike zsidó oktatásért alapított Várhegyi György díját idén az
1922-ben az erdélyi Dés városában született Randolph L. Braham, a New
York-i City University érdemes professzora, a Rosenthal Intézet
igazgatója, a Holokauszt-kutatás ma élő egyik legnagyobb tudósa vehette
át az Egyesület vezetőitől.

Két osztrák írószervezet csatlakozott a Csurka István és Dörner György
kinevezése miatt tiltakozókhoz egy keddi bécsi közlemény szerint.

Traian Basescu államfő üzenetében kifejtette: ez a megemlékezés annak a
szomorú történelmi múltnak a vállalása, amely a román zsidók Dnyeszteren
túli területre való deportálásának kezdetét idézi fel, azt az
időszakot, amikor embereket egy ideológia nevében áldoztak fel. 

Egyúttal azzal vádolta az izraeli hadsereget, hogy miközben a
telepeseket nem képes megfékezni, mindig gyorsan cselekszik, amikor a
palesztinok ellen kell erőt alkalmaznia. Rupert Colville, az emberi jogi
főbiztos egyik szóvivője hangsúlyozta, hogy Izraelnek kötelessége
megvédeni a palesztin civileket és azok vagyonát.

Dörner György színművész lett a budapesti Új Színház igazgatója, Csurka István író, dramaturg pedig az intendánsa

A hétfői összecsapás annál a kórháznál robbant ki, ahol a vasárnapi
erőszakos cselekmények halálos áldozatainak holttestét tárolták. Az
összetűzés néhány órával azelőtt történt, hogy a kairói kopt keresztény
katedrálisban megkezdődött volna az áldozatok tiszteletére tartandó
gyászszertartás.

A nemzetközi politika hajlandó elkövetni azt a hibát, hogy az aggasztó
palesztin helyzet kezelése helyett csak akkor kapja fel a fejét a Gázai
övezet hallatán, amikor a Hamasz és Izrael konfrontál. A struccpolitika
azonban nem számolja fel a problémákat, a Hamasz pedig – amelynek eddig
is a következetesség és a türelem volt a védjegye – nem fog eltűnni, így
megmarad az Izraellel szembeni, és a palesztinok közötti gyilkos
ellentét. 

Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

 
Megjelent a Szombat októberi száma
 
New York, New York…

Szántó T. Gábor: Mindannyian New York-iak vagyunk
Sokkal több köti össze az emberi élet, a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok híveit, mint ami kulturálisan, … Tovább »

Mintegy 40 ezer kiképzett kérdezőbiztos özönlötte el Magyarországot
azért, hogy a hírek szerint vagy 19 milliárd forintba kerülő, kb. 400
tonna papírt felemésztő népszámlálás sikeres legyen. A válaszadás a
kérdésekre kötelező, eltekintve olyan szenzitív adatoktól, mint a
vallás. Feltűnő, hogy az egyházak a vallási hovatartozás megvallása
mellett kampányolnak.

Lepjük meg magunkat és legyünk egészen őszinték! Emelje fel a kezét, aki
komolyan gondolja, hogy az adott körülmények között lehetséges a
megegyezés izraeliek és palesztinok között!
 

Életének 80. évében, 2017. október 5-én elhunyt Giorgio Pressburger, magyar zsidó származású olasz író. Korábbi riportunkkal emlékezünk rá, melyben nyilatkozva felidézte saját és ikertestvére-írótársa, Nicola élettörténetét és pályaképét.

Megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről,
igazságról – a Katona József Színház Tadeusz Slobodzianek A mi
osztályunk című darabját mutatja be pénteken a Kamrában.