Összesen 609 találat (221 - 240) : Zeke Gyula.
Körner Andrással beszélget Várnai Pál
A New Yorkban élő Körner András építésznek indult, de az utóbbi évtizedekben többnyire zsidó társadalomtörténettel foglalkozik. Eddig hét könyve jelent meg. Önéletrajza írása, a Vonakodó zsidó fejlődésregény, amelyben … Tovább »
A trianoni határokon kívül rekedt cionisták sajátos dilemma elé kerültek. Egyrészt nem kívántak részt venni a magyar identitásához ragaszkodó, titkon (vagy nyíltan) revízióra váró zsidók törekvéseiben, hiszen saját nemzeti célokkal rendelkeztek. Azonban sokan igenis éreztek nosztalgiát … Tovább »
Mit jelentett a kiemelkedő magyar történetíró, korának legnagyobb magyar történésze, az első ki nem tért zsidó egyetemi tanár, Marczali Henrik számára az, hogy nem volt hajlandó elhagyni ősei hitét? Vajon a magyar mellett volt zsidó identitása? Milyen értelemben volt zsidó, és … Tovább »
Az alábbi levelet Gabriel Laufer (Charlottesville, USA) és Gróf Tamás (Budapest) bocsátotta rendelkezésünkre. Írója, Laufer László, Gróf Tamás nagybátyja 1945 augusztusában tért haza a deportálásból Gyulára és próbálta számba venni családja megmaradt vagyontárgyait. A levél … Tovább »
A zsidó szeretetkórházról
A budapesti zsidó kórház a két háború között kiterjedt és komoly intézmény volt, számos kórházi osztállyal. Miután a kommunista hatalom államosította a felekezeti kórházakat, a hitközség birtokában egyetlen épület maradt: a „menedékház”, … Tovább »
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában a Tények és Tanúk sorozatban Király István naplója[1]. 2014 őszén, lakásunk felújításakor egy szekrény mélyéről kerültek elő a mállófélben lévő füzetek, amelyek apánk 1956-tól halála … Tovább »
Gyógyítás és gyógyulás a 20. század első felében, személyes emlékek tükrében
Több mint 25 zsidó civil szervezet működik Magyarországon. A Szombat folyóirat helyet biztosít számukra, hogy bemutatkozzanak a lap olvasóinak, és elmondják, mit terveznek, mit álmodnak, mit javasolnak 2017-re, hogy sokszínű, vonzó zsidó életünk legyen. Írjuk együtt a jövőt!
Ősi zsidó források az ép testről és ép lélekről.
Borgos Anna a nyugatos írófeleségekről – bár igaz, egy szűk nemzedékkel idősebb „sorstársakról” – szólva leszögezi, „írófeleségnek lenni a múlt századelőn egyfelől lehetőséget nyújt a hagyományos nemi és kulturális szerepek meghaladására, másfelől olyan kényszerpályát … Tovább »
Határozottan elítélte el az amerikai zsidó közösségek ellen megszaporodott fenyegetéseket és az antiszemitizmust Donald Trump. Az elmúlt hetekben mintegy harminc zsidó közösségi központ kapott bombafenyegetést és vandálok garázdálkodtak egy zsidó temetőben.
Korunkra a zsidó múzeumokból és emlékezésből kavalkád lett, az egykor szövegre alapuló kultúrát képek, színek, fényhatások áradatával próbálják megjeleníteni.
Arnold Toynbee (1889-1975) a veretes brit antiszemita hagyomány szellemében a zsidóságot történelmi kövületnek … Tovább »
Számos – elsősorban zsidó – közéleti fórumon téma a széttagolt intézményrendszer fenntarthatóságának kérdése, a racionalizálás szükségessége és a párhuzamosságok felszámolása. E viták során gyakran felmerül – történt ez legutóbb a Rumbach utcai Zsinagóga jövőbeli … Tovább »
(részlet a készülő regényből)
Ungvári Tamás új könyve, a Felperzselt ország „1944-45 fordulójának egyes eseményeit, majd távlatát” a magyar irodalom és politikai gondolkodás kiválóságainak tanúvallomásai alapján bontja ki.
Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről
Sajtótájékoztatón harangozta be a Mazsihisz a szeptember elején induló Zsidó Kulturális Fesztivál eseményeit.
Júliusban az első sabati barheszemet huszadmagammal fontam meg Mádon, majd a frissen felújított rabbiház udvarán, a szabadtéri kemencében sütöttük aranybarnára. Mindannyiunk számára felemelő érzés volt, amikor a szombatfogadáson újra imádsággal telt meg Európa egyik legszebb barokk zsinagógája.
Apám, Gríger Lajos, azt mondta egyszer otthon a konyhában anyámnak, ha a zsidó el tud egy üzletet vezetni és még nyereséggel is dolgozik, úgy arra az ő két fia is képes lesz.
Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]
Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »