Gyógyítás és gyógyulás a 20. század első felében, személyes emlékek tükrében

Több mint 25 zsidó civil szervezet működik Magyarországon. A Szombat folyóirat helyet biztosít számukra, hogy bemutatkozzanak a lap olvasóinak, és elmondják, mit terveznek, mit álmodnak, mit javasolnak 2017-re, hogy sokszínű, vonzó zsidó életünk legyen. Írjuk együtt a jövőt!

A … Tovább »

Ősi zsidó források az ép testről és ép lélekről.

Borgos Anna a nyugatos írófeleségekről – bár igaz, egy szűk nemzedékkel idősebb „sorstársakról” – szólva leszögezi, „írófeleségnek lenni a múlt századelőn egyfelől lehetőséget nyújt a hagyományos nemi és kulturális szerepek meghaladására, másfelől olyan kényszerpályát … Tovább »

Határozottan elítélte el az amerikai zsidó közösségek ellen megszaporodott fenyegetéseket és az antiszemitizmust Donald Trump. Az elmúlt hetekben mintegy harminc zsidó közösségi központ kapott bombafenyegetést és vandálok garázdálkodtak egy zsidó temetőben.

Korunkra a zsidó múzeumokból és emlékezésből kavalkád lett, az egykor szövegre alapuló kultúrát képek, színek, fényhatások áradatával próbálják megjeleníteni.

Arnold Toynbee (1889-1975) a veretes brit antiszemita hagyomány szellemében a zsidóságot történelmi kövületnek … Tovább »

Számos – elsősorban zsidó – közéleti fórumon téma a széttagolt intézményrendszer fenntarthatóságának kérdése, a racionalizálás szükségessége és a párhuzamosságok felszámolása. E viták során gyakran felmerül – történt ez legutóbb a Rumbach utcai Zsinagóga jövőbeli … Tovább »

(részlet a készülő regényből)

Ungvári Tamás új könyve, a Felperzselt ország „1944-45 fordulójának egyes eseményeit, majd távlatát” a magyar irodalom és politikai gondolkodás kiválóságainak tanúvallomásai alapján bontja ki.

Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről

Sajtótájékoztatón harangozta be a Mazsihisz a szeptember elején induló Zsidó Kulturális Fesztivál eseményeit.

Júliusban az első sabati barheszemet huszadmagammal fontam meg Mádon, majd a frissen felújított rabbiház udvarán, a szabadtéri kemencében sütöttük aranybarnára. Mindannyiunk számára felemelő érzés volt, amikor a szombatfogadáson újra imádsággal telt meg Európa egyik legszebb barokk zsinagógája.

Apám, Gríger Lajos, azt mondta egyszer otthon a konyhában anyámnak, ha a zsidó el tud egy üzletet vezetni és még nyereséggel is dolgozik, úgy arra az ő két fia is képes lesz.

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

Spiró György emlékezett Kertész Imrére.

2016. május 27-én a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia által szervezett Kertész Imre-emlékesten Spiró György két írásával emlékezett a Nobel-díjas írónkra.

Kertész másfél évtizeden át élte a pesti linkek életét. … Tovább »

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Részlet Lóránt Endre könyvhétre megjelenő önéletrajzi regényéből.

1997 májusában egy gondosan megszervezett egyetemi tanulmányút ürügyén tett látogatásom során szándékoztam újra felvenni a kapcsolatot az országgal, viszontlátni a túlélőket, tanúságtételeket gyűjteni, … Tovább »

Életének 86. évében, 2016. május 11-én elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. “Hangos memoárja” – életútinterjúja, melyet Parti Nagy Lajos készített vele, nemrég látott napvilágot. Ennek részletével búcsúzunk tőle.

85. születésnapjára tisztelgett a legendás irodalmi szerkesztő, a Holmi folyóirat alapító főszerkesztőjének munkássága előtt a Magvető Kiadó. Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben nemcsak egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról – írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát.

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.