Vajda Károly, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem új rektora válaszolt a Szombat kérdéseire.

Szakmai pályafutása a germanisztikához kötődik. Hebraisztikai tudására egyetemi tanulmányok során vagy autodidakta módon tett szert?

Is-is. Gyerekkorom óta foglalkoztatott a … Tovább »

A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)

A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »

Az Izraelita Egyetemes Gyűlés a magyarországi zsidóság 220 választott képviselőjének Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésre összeült országos tanácskozása volt 1868. december 10. és 1869. február 23. között – a teljes zsidóságot megjelenítő … Tovább »

A jeles filmrendezőt köszöntjük egy korábbi interjúnkkal.

Egy történelmi eseménynek, eseménysorozatnak vannak jelentős és kevésbé jelentős szereplői. Az előbbiek szobormodellek lesznek, az utóbbiaknak még emléktáblájuk sincs sehol. (Persze még lehet.)

Ez utóbbi csoportba tartozik 1956 egyik többé-kevésbé elfeledett szereplője, … Tovább »

Legyen bátorságunk megálljt parancsolni a kirekesztésnek, a megbélyegzésnek és a megkülönböztetésnek! – szólított fel Latorcai Csaba pénteken, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott budapesti megemlékezésen, a Holokauszt Dokumentációs Központban … Tovább »

Miközben a civilizált világ január 27-én, Auschwitz felszabadulásának évfordulóján a vészkorszak áldozatai előtt hajt fejet, elítélve azokat, akik elkövetői és kollaboránsai voltak a tömeggyilkosságoknak, Budapesten a deportálások idején kormányzó Horthy Miklósra is emlékeznek, … Tovább »

Rendkívül éles hangú közleményben támadják a Chabad/EMIH politikáját a Mazsihisz vezetői, rabbikara és körzeti elnökei. 

„Nyugodtan mondhatom, hogy Magyarországon a korábbi egyértelmű és egyoldali baloldali médiavilág megváltozott. Van a keresztény, polgári, nemzeti tábornak hangja. Itt van ez a televízió, amire én magam is úgy tekintek, mint a jobboldal televíziójára, a mi közösségünknek az értékeit … Tovább »

Hetvenöt éve, 1943. január 1-jén halt meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, alias P. Howard, a magyar szórakoztató irodalom egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja.Reich Jenő néven született 1905. március 29-én Budapesten, apja nyomdai tisztviselő volt. … Tovább »

Mary Gluck-kel beszélget Várnai Pál

Interjúrészlet Bródy Jánossal.

Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.

Most idézett könyvem hőse Lévai Jenő, a huszadik századi magyar történelem egyik nagy túlélője.

Katona az első világháborúban, öt évig hadifogoly Szibériában. Majd a húszas évek közepétől az egyik legsikeresebb, legmenőbb riporter. Az Est lapoktól kezdve a kor számos neves … Tovább »

Körner Andrással beszélget Várnai Pál

A New Yorkban élő Körner András építésznek indult, de az utóbbi évtizedekben többnyire zsidó társadalomtörténettel foglalkozik. Eddig hét könyve jelent meg. Önéletrajza írása, a Vonakodó zsidó fejlődésregény, amelyben … Tovább »

A trianoni határokon kívül rekedt cionisták sajátos dilemma elé kerültek. Egyrészt nem kívántak részt venni a magyar identitásához ragaszkodó, titkon (vagy nyíltan) revízióra váró zsidók törekvéseiben, hiszen saját nemzeti célokkal rendelkeztek. Azonban sokan igenis éreztek nosztalgiát … Tovább »

Mit jelentett a kiemelkedő magyar történetíró, korának legnagyobb magyar történésze, az első ki nem tért zsidó egyetemi tanár, Marczali Henrik számára az, hogy nem volt hajlandó elhagyni ősei hitét? Vajon a magyar mellett volt zsidó identitása? Milyen értelemben volt zsidó, és … Tovább »

Az alábbi levelet Gabriel Laufer (Charlottesville, USA) és Gróf Tamás (Budapest) bocsátotta rendelkezésünkre. Írója, Laufer László, Gróf Tamás nagybátyja 1945 augusztusában tért haza a deportálásból Gyulára és próbálta számba venni családja megmaradt vagyontárgyait. A levél … Tovább »

A zsidó szeretetkórházról

A budapesti zsidó kórház a két háború között kiterjedt és komoly intézmény volt, számos kórházi osztállyal. Miután a kommunista hatalom államosította a felekezeti kórházakat, a hitközség birtokában egyetlen épület maradt: a „menedékház”, … Tovább »

Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában a Tények és Tanúk sorozatban Király István naplója[1]. 2014 őszén, lakásunk felújításakor egy szekrény mélyéről kerültek elő a mállófélben lévő füzetek, amelyek apánk 1956-tól halála … Tovább »