Összesen 925 találat (881 - 900) : Zala Tamás.
Magyarországi tankönyvek zsidóság-képe
Március 8-9-én a budapesti Városházán szerveztek konferenciát a kisebbségekről. A népes és érdekes összejövetel egyik szekciójában tankönyvekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. Vajon mit tanul a fogékony gyermek az iskolai oktatás során … Tovább »
Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »
„Nyújtsd ki a nyelved!”
Apám a templom udvarán álldogál egy másik zsidóval taleszben és papucsban. Ő kéri, hogy nyújtsam ki a nyelvem. Jóm Kippur napja van, böjt; tizenkét éves vagyok. Hazaszaladtam a templomból valami apróságért, és apám azt akarja ellenőrizni, hogy ettem-e … Tovább »
Horwitz gyűlölte a havat. Gyűlölte a napsütést is, az esőt, a szomszédokat, a keserű teát és a magafajta öreg embereket. Kint nedves és jéghideg volt a levegő, amely a ház falain keresztül benyomult az ő ványadt testébe is, és ha kinézett az ablakon, látta, amint az utcai lámpákat … Tovább »
A mecénás
״Van olyan, aki bőven adakozik, / és. annál inkább gazdagodik; és a ki / megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik… / ki mást felüdít, maga is / üdül.” (Példabeszédek könyve 11.24.)
A mecénás írók, költők reménysége. Az utóbbi években több … Tovább »
(Válasz Diósi Ágnesnek)*
Úgy vélem, Diósi Ágnes – köz- és szakmai életünkben példamutatóan mértéktartó hangnemben megfogalmazott bírálata tanúsága szerint – félreértette tanulmányomat. Ha valaki kritikáját összeveti a Régió című folyóirat 1991/1. számában közölt … Tovább »
Barátom, zsidó diák, fiatal zsidó értelmiségi, üzletember, vagy más szakember, mondd: érdemes?
Hogyne, hiszen itt nincs antiszemitizmus – hallhatjuk. Nincs olyan… Nincs abban az értelemben… Itt az antiszemitizmus állítólagos, az érvényesülésért küzdő zsidók aktív védekezése … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
1991. szeptember 7-én és 8-án, a müncheni Éden Hotel dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét az 1945 óta emigrációban tevékenykedő Vitézi Szék. Pusztaszeri László, a vitézek történetének ismerője, az Új Magyarország című kormányhű napilap munkatársa részt vett … Tovább »
Jólesz László: Nyári böjtök
„Ki lát egyszer gázmaszkos csecsemőt…”
(róbert): Egy érdekes ember érdekes könyve
Szalai Anna: „…akik fel mertek lázadni a sors ellen”
A varsói fiú fényképe
A müncheni zsidó múzeum
Rajk András: Sir Yehudi Menuhin
Kertai Klára: Resánszky … Tovább »
Voltak-e a felmenőik között ügynökök? Természetesen nem titkos ügynökökre gondolok, a CIA vagy a KGB ágenseire, hanem utazó kereskedőkre, akik kis kofferrel, s a benne lévő mintakollekcióval járták az országot, s ruhaneműt, üvegárut vagy könyvet árultak részletre, kedvezménnyel. … Tovább »
Vadász Ferenc beszélgetése Reviczky Ádámmal
V. F.: Napjainkban sok szó esik az antiszemitizmusról és talán ez az oka annak, hogy a műveit és jó szándékú emberekben őszinte vágy él a nyugalomra és megbékélésre keresztények és zsidók, zsidók és keresztények között. … Tovább »
Az asztalra tett sztereo rádióból zene szól. A Garay utcai kultúrterem ablakai tárva-nyitva vannak. Jönnek a vendégek. Hol Jutka, hol Ágnes fogadja őket. Halkan beszélgetnek. Rögtön szembeötlik, milyen kevés a férfi. Csinos, 20 és 40 év közötti nők uralják a terepet.
– Férfi … Tovább »
Időzavarral küzd a törvényhozás: a békés rendszerváltással tömérdek feladat jár, törvényi szabályozást kíván valamennyi, és lehet-e sietősen jó törvényeket alkotni tucat számra?
A kormány is vétett hibákat, a parlament egésze is, az egyes pártok szintén, hiszen … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
Interjú Schweitzer József főrabbival
Némely vélemények szerint Magyarország az utóbbi hónapokban tapinthatóan weimarizálódik. A demokrácia nevében szélsőséges vélemények, eszmék kapnak nyilvánosságot, újra feléledt az antiszemitizmus, s a mássággal szembeni intolerancia is … Tovább »
A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »
Női rabbik
– i -I: A rabbi pénteken sokáig aludt
M. B. J.: …én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok
Az iraki agresszió két vetülete
Baljós jelek Lettországban
A zsidókérdés a lengyel hatalmi küzdelemben
„Mi” és „ők”
László József: Emlékezés
Antal Gábor: Szabó Dezső … Tovább »