A kutatók számára is teljesen ismeretlen ókori várost találtak az új jeruzsálemi gyorsvasút építésén dolgozó munkások Jeruzsálemtől alig néhány kilométernyire északra az egyik palesztin külvárosban.

Ehud Olmert izraeli miniszterelnök regionális békekonferenciára invitálta az arab vezetőket, hogy kicseréljék nézeteiket a közel-keleti válság megoldásáról. Olmert a soros EU-elnök Németország kancellárjával, Angela Merkellel vasárnap este Jeruzsálemben tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy tanácskozásra hívja valamennyi arab állam vezetőjét, köztük Szaúd-Arábia királyát is.

Forrás: Népszabadság Online 2008. március 28. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) Elnöksége is tiltakozik Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent, antiszemita szellemisége miatt bírált írása miatt – közölte a szervezet. Az újságírószervezet elnöksége a … Tovább »

Forrás: HVG 2008. március 28. / Papp László Tamás Bayer Zsolt Magyar Hírlapban napvilágot látott publicisztikája – melyben leírja: vannak zsidók, akik puszta létezésükkel indokolttá teszik az antiszemitizmust – a tiltakozás szökőárját generálta. Hogy a kijelentés minősíthetetlen … Tovább »

Forrás: Múlt-Kor 2008. március 28. Több évesre tervezett adatátadás keretében három és félmillió, a második világháború után fogolytáborba került ember adatlapját tartalmazó digitális dokumentummásolat jutott el amerikai, izraeli és lengyel holokausztmúzeumokba és -emlékhelyekre … Tovább »

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

A brit legfelsőbb bíróságon küzd a héten a BBC, hogy mégse kelljen nyilvánosságra hoznia a közel-keleti tudósításairól szóló belső jelentését, amely a vád gyanúja szerint választ adhatna egy többször felvetett kérdésre: Izrael ellenes-e a BBC? A bíróság korábban már közérdekű adatnak minősítette a jelentést, de a BBC most furca helyzetbe került. Közel 200 ezer fontot (73 millió forint) költ az adófizetők pénzéből arra, hogy a jelentést eltitkolhassa előlük.

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

Születhet-e átütő erejű kezdeményezés a héten kezdődő rijádi arab csúcsértekezleten? Egyebek között erről, valamint a szaúdi béketervről és egy újabb arab-izraeli megbékélési kísérlet esélyéről nyilatkozott a HVG-nek Simon Peresz (84 éves) izraeli kormányfő-helyettes.

Új fejezet nyílhat a háborús bűnökkel vádolt ex-csendőr ügyében: a Hírszerző információi szerint a Wiesenthal Központ új izraeli és szerbiai dokumentumokkal akarja bizonyítani a most 93 éves Képíró Sándor bűnösségét. A nácivadászok eddig nem álltak elő ütős bizonyítékkal, miközben a Budapesti Nyomozó Ügyészség “polgári lakosság elleni erőszak bűntette miatt” nyomoz.

1944 március 19-én Német nyomásra Sztójay (Sztojakovics) Dömét nevezte ki Horthy miniszterelnöknek,amely tisztséget 1944. 08. 29-ig töltötte be.

“Ne volt KISZ-vezetők oktassanak ki minket az önkényuralomból!” Nem kell más jelkép március 15-én, mint a magyar trikolór – mondta Sólyom László Erdélyben, nyilvánvalóan a Fidesz rendezvényein immár általánossá vált jelképként használt árpádsávos zászlóra utalva. Az általunk megkérdezett képviselők ugyan nem örülnek feltétlenül az új szimbólumnak, de szerintük “már csak azért is” ragaszkodni fognak hozzá.

Zsidók vagyunk és nem félünk

A társadalmi traumákról újabb vitasorozatot indított a Védegylet a társadalmi „Kik vagyunk?” címmel. A sorozat első beszélgetésén, március 9-én a magyar társadalmat ért szörnyűségekről, és ezek hatásairól volt szó. Hankiss Elemér, Vásárhelyi Judit, Orosz István és a közönség szerint rosszul állunk a történelmi traumák feldolgozásával, alig van magyarságtudat, és fel kellene számolni a sérelmek okozta szembenállást.

Mindenkinek joga van félni, otthon maradni és lemondani arról, hogy szabad polgárként Magyarország szabad ege alatt, szabadon ünnepelje a magyar szabadság ünnepét. Mindenkinek joga van hozzá, de senkinek nem helyes ezt tanácsolni.

Még a külföldi sajtó is érdemesnek találta közölni a hírt: Deganjában, az éppen száz évvel ezelőtt alapított első kibucban a kollektíva tagjai elhatározták, hogy megszüntetik az eddigi teljes kommunarendszert, és differenciált béreket vezetnek be. A hír valóban megdöbbentő, hiszen a kibuc sokak számára Izrael szimbóluma, Deganja pedig a kibuci mozgalom zászlóshajója.

Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus (ZSVK) szervezet elnöke felháborodott hangú levelet juttatott el Ban Ki-mun ENSZ-főtitkárhoz. A világszervezet nemrég hivatalba lépett – koreai – vezetője, bécsi látogatása során egyebek közt találkozott Kurt Wadheimmel, aki 1972-1982 között hivatali elődje, majd 1986-1990 között az Osztrák Köztársaság elnöke volt.

Boross Péter szerint méltatlan és hazaáruló kezek lengették az árpádsávos zászlót a negyvenes években, ezért azt tisztelettel, de vissza kellene helyezni a relikviák közé. A volt miniszterelnök szerint több tiszteletet érdemelne a piros-fehér-zöld lobogó.

„Antiszemita”, „az Európai unió alapvető értékeivel és jogaival ellentétes szellemiségű”, „tűrhetetlen”: ezekkel a jelzőkkel illették egy európai parlamenti képviselő nemrég megjelent könyvét.

Hosszú interjút adott a világ egyik vezető napilapjának, a brit The Timesnak a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a beszélgetésben szólt a reformokról és az MSZP-n belüli viszonyokról, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnökről.