A Mazsihisz nem bojkottálja a holokauszt-emlékév rendezvényeit – ezt a szervezet elnöke mondta a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában.

Más közösségek bejelentése után 5-én a Nyíregyházi Zsidó Hitközség is lemondott a Civil Alaptól elnyert támogatásról.

“A Nyíregyházi Zsidó Hitközség – a tagság túlélőinek teljes egyetértésével – ezennel lemond a Civil Pályázaton nyert nyolcmillió Ft-ról. Nem kíván … Tovább »

A Frankel Leó úti Zsinagóga Alapítványa után két másik közösség is visszaadja az emlékévre kapott támogatást.

A ZSIKK közlemény

A Zsidó Nyári Fesztivál szervezője, a Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ tájékoztatja a Mazsihisz vezetőségét, hogy a jelenlegi, … Tovább »

Megegyezik vajon a kormány a zsidó szervezetekkel (és más kritikusaival) a Holokauszt Emlékév vitatott kérdéseiben? A vita lényege: hogyan ismerje el a kormány Magyarország felelősségét a holokausztban. Elazar Barkant, a New York-i Columbia Egyetem történész professzorát arról kérdeztük, hogyan tették ezt más országok, hogyan politizálódik át világszerte a történelem, és hogyan lehet egy konfliktus után közös értelmezéseket létrehozni bűnös és áldozat között.

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

A kirobbant viták kapcsán összehívta a Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány. Ezen közben a Bálint Ház, a Marom és a Gólem Színház  is kerekasztalt hirdet.

Utóbbiak azon civil szervezeteket hívják szerdán, február 5-én kerekasztal-beszélgetésre, amelyek nyertek a Holokauszt … Tovább »

A Frankel Zsinagóga Alapítvány, egyetértésben a Frankel zsinagóga közösségével nem kívánja felhasználni azt az anyagi támogatást, melyet a Magyar Kormány Civil Alapjától nyílt pályázat során a vészkorszak hetvenedik évfordulójának megemlékezési rendezvényeire nyert.

Ezzel … Tovább »

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

Mint korábban honlapunkon is olvashatták, Heisler András, a Mazsihisz elnöke vasárnap este az ATV-nek nyilatkozva számolt be a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) együttes elöljárósági, illetve vezetőségi ülésén történtekről: kialakított álláspontjuk szerint egyelőre … Tovább »

Részlet Földes Anita: Átéltem egy évszázadot c. könyvéből.

Karsai László történész a véleményét közölte, amikor egy tévéműsorban neonácinak nevezte a Jobbikot – állapította meg keddi jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla (FIT). A véleménynyilvánítás megkérdőjelezhetetlen alkotmányos alapjog, a történész ezt a jogát gyakorolta, ezért a bíróság megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék márciusi elsőfokú ítéletét, és kimondta, hogy a történész nem sértette meg a párt jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.

A történész egy bordélyház vezetőjéhez hasonlította a Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) keddi rendezvényén.
A kormány Schmidt Máriát bízta meg a holokauszt gyermekáldozatainak és megmentőiknek emléket állító … Tovább »

Több zsidó kulturális szervezet továbbra is a lemondását követeli Szakály Sándornak, aki egy 1941-es tömeges deportálást idegenrendészeti akciónak nevezetett.

Bodnár Dániel, az antiszemitizmus-felmérést megrendelő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) vezetője nyilatkozott a Szombatnak.

Úgy vélte, az indulatoktól átfűtött erősen polarizált közegben folyamatosan szükség van a nemzetközi standardokon alapuló, objektíven elemezhető adatsorokra, … Tovább »

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

1941-ben azokat az embereket Magyarországról “kitoloncolták”, és “sajnálatos módon halál lett a sorsuk”. “Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket” – fogalmazott Szakály az ATV Szabad szemmel c. műsorának adott interjújában, … Tovább »