Összesen 231 találat (41 - 60) : Vörös István.
A nácik által megszállt Európa legutolsó gettója volt a budapesti, melynek lakói – csodával határos és egyedülálló módon – nagyobb részt megérték a felszabadulást.
Először, 1944. november 15-én az úgynevezett újlipótvárosi gettó jött létre a pápai, svájci, svéd, … Tovább »
A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több magas hazai és külföldi állami kitüntetés birtokosa, a kortárs magyar szobrászművészet iskolateremtő megújítója, a klasszicista-realista eszményt … Tovább »
Avagy: a megfelelő díjat a megfelelő embernek.
A 444.hu adott hírt arról, hogy Szakács Árpád, a MediaWorks Hungary Zrt. központi nyomtatott szerkesztőségének főszerkesztője kapta a Lovas István Társaság által megalapított, első alkalommal kiosztott Lovas István-sajtódíjat.
Hány áldozata volt a vörösterrornak vagy a román megszállásnak? Hogy viszonyult Horthy a fonyódi zsidóellenes atrocitásokhoz? Milyen hatása volt a világháború brutalitásának a Tanácsköztársaságra? 1918-19 véres eseményeit idézte fel a kaposvári levéltárban rendezett konferencia.
A Rákóczi tér 14. szám alatti bérházban, 1921. január 9-én megszületett meg Klein Ferenc zsír- és szalonna-nagykereskedő, valamint sonkagyáros második kislánya, Keleti Ágnes, a magyar tornasport legkiemelkedőbb személyisége.
Fantasztikusan hajlékonyan volt. Négyévesen már … Tovább »
1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »
„A megtévesztési hadjárat még Auschwitzban is folytatódott. Adtak egy levelezőlapot meg egy ceruzát – mondotta tanúvallomásában Földi Márton – és ránk parancsoltak, hogy írjunk a családunknak. Én a nővéremnek írtam, Budapestre. A szöveget egy SS-legény vagy egy kápó diktálta. … Tovább »
A „Nemzet Vértanúinak 1918–1919” emlékmű és az ehhez kapcsolódó izraelita hitközségi iratanyagok[1]
Az 1919 nyarán létrejött és 1920 tavaszára megszilárdult ellenforradalmi rendszer vezetői, véleményformálói és történeti ideológusai szemében az 1918–1919-es forradalmak … Tovább »
Az emancipáció hamar fellendítette a zsidó sajtót[1] Magyarországon. A zsidó közönség igényelte, hogy saját lapjai legyenek, de zsidó publicisták nagyon sok más újságba is írtak. A hivatalos zsidó sajtó általában a mindenkori kormánypolitikához igyekezett idomulni. Így volt ez … Tovább »
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »
Löw Immánuel (1854–1944) korának egyik legnagyobb tudósa volt: nemzetközi hírű orientalista, művelődéstörténeti író, vallástudós és botanikus. Életpályája egybeesett a magyar zsidóság felemelkedésével, virágzásával és tragédiájával. Kéziratos hagyatéka máig jórészt feldolgozatlan.
Az 1919-es proletárdiktatúra mítoszokon innen és túl.
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott … Tovább »
“Kun Dezső ünnepélyes elnöki beiktatása a Páva-utcai templomkörzetben.[i]
A Páva-utcai körzet választmányi ülésén múlt csütörtökön iktatták be ünnepélyesen a körzet új elnökét, Kun Dezsőt, a Pesti Izraelita Hitközség, a Pesti Chevra Kadisa, a Pártfogó Iroda képviselőinek, … Tovább »
A kettős állampolgárságú képviselők listázását 2014-ben javasló jobbikos képviselő visszavágott Orbán Viktor szavaira.
A miniszterelnök minapi évértékelő beszédében a Fidesz ellen Karácsony Gergely mögött felsorakozó ellenzéki koalíciót “Vörös és barnaingesek közös … Tovább »
Nem Nagy Imre működését kell itt vizsgálni, hanem azokét, akik az áthelyezésről döntöttek. Az ő nemzeti önképük változása a meghatározó, nem Nagy Imre érdemei és bűnei. Az önreflexiónak hátat fordító és attól folyamatosan távolodók szemüvegén keresztül nézve egyre irritálóbbá … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
1918 októberében a Monarchia csapatai beszüntették a harcot, Tisza István miniszterelnök bejelentette: „A háborút elvesztettük!”. Sokat szenvedett katonák tömegei özönlöttek haza a frontokról. Felelőst kerestek szenvedéseikért, amelyekről egyre inkább kiderült, hogy nem hozták … Tovább »
Negyven magyarországi és határon túli közintézményben, megyei könyvtárakban, múzeumokban, egyetemeken és más kutatóhelyeken lesz elérhető a világ legnagyobb digitális videóinterjú-gyűjteménye.
A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának Vizuális Történelmi … Tovább »
A Síp12 Galéria és közösségi tér legújabb tárlata részben folytatja kiállításrendezési koncepciójának hagyományát, és egyúttal szakít is vele. A Hiányjelek és a Saját szoba műveivel ellentétben az Arc–kép–más képei kizárólag a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből … Tovább »
Dina Rubina (1953) Oroszország egyik legolvasottabb kortárs írója, Taskentban született, Üzbegisztánban.
Gyermekkorában számos nyelv és kultúra vette körül, különösen nagy szerepet játszott életében a zene és a festészet. Az irodalom iránti érdeklődése korán megmutatkozott, … Tovább »