A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

Néhány fontosabb esemény az elmúlt évből.

…még soha senki a történelem folyamán nem találta meg őket.

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

A VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ötödik évadának új bemutatója a egy méltatlanul elfeledett regény színpadi adaptációja.

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

Vas István manapság az elfeledett írók népes táborába tartozik, szinte már a bölcsészek sem olvassák. Pedig egy nehéz korszak szemtanúja és krónikása volt, aki letehetetlenül izgalmas emlékiratokban írta meg tapasztalatait és elemzését. Most itt az alkalom, hogy emlékezzünk rá: ma 105 éve született.

A könyv címe egy bibliai idézet (Mózes 4. könyve, 24/17), egy prófécia: Bálám, a (nem zsidó) tévelygő „próféta”, pénzszerető mágus, a „kinyílt szemű embert” jövendölte: „Látom őt, de nem most, nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izraelből.”A remény jele ez minden kétség közepette: szól zsidóknak és nem zsidóknak. Üzenet.

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Hétfő óta látogatható a budai Várban a nyolc évvel ezelőtt feltárt XIII. századi zsidó rituális fürdő, amelynek létezése igazolja azt a sokáig vitatott tényt, hogy a Képes Krónikában említett zsinagóga egykor valóban létezett. A tíz méter mélyen lévő mikvében a felújítást követően a víz újra visszavette magának az uralmat. Részt vettünk az első bejáráson.

Augusztus 3-tól tekinthető meg tárlatvezetésekkel a budai Vár 13. századi zsidó fürdője, melyet nyolc évvel ezelőtt tártak fel.

Az egykori téglagyári gettó bejáratánál, a Cserzy Mihály utca 32. előtt álló Holokauszt Emlékoszlopnál tartottak megemlékezést vasárnap délelőtt.  A Szegedi Zsidó Hitközség, a Szegedi Magyar-Izraeli Baráti Társaság, Izrael Állam Tiszteletbeli Konzuli Képviselete és Szeged önkormányzata a Holokauszt 71. évfordulója alkalmából tartott közös megemlékezést.

Saul király egyik fiának nevét tartalmazó, Dávid király korabeli, 3000 éves feliratot mutattak be kedden Jeruzsálemben a sajtónak az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA) munkatársai.

Jeruzsálemtől nyugatra, az Ela-völgyben, a Hurvat Kijafa nevű lelőhely ásatásain, a bibliai Saarajim … Tovább »

Eszter könyvének erotikus magyarázatai a rabbinikus hagyományban

Auschwitz és Trianon

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.

Lévai Jenő: A pesti gettó története 1944-2014.

Tegnap bejutottam a “Sorsok Házába”. Bejárhattam az egyelőre üres kiállítótermeket, és meghallgathattam Schmidt Mária prezentációját. Józsefvárosi önkormányzati képviselőként érdemeltem ki ezt a lehetőséget. De ott volt az MMA-vezér Fekete Györgyis, hogy ne érezzem magam egyedül. … Tovább »