Egyedülálló együttműködés valósul meg Debrecenben a városvezetés és a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszéke között. A város holokauszt emlékművére hallgatói pályázatot írtak ki, s a győztes pályaművet, Nagy Marianna alkotását meg is valósítják majd. Kovács Péter DLA és Sugár Péter DLA írása az Építészfórumon.

Heisler nem számít változásra, és erőt mutat. „A döntést meghoztuk, megyünk tovább” – közölte.

Jövő vasárnap rendkívüli közgyűlést tart a Mazsihisz. A küldöttek arról döntenek majd, hogy a szervezet távol maradjon-e a magyar holokauszt emlékéve alkalmából meghirdetett kormányzati programoktól.

Avagy: egy kéretlen hozzászóló bátor szavai.

Tiltakozunk a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen! Az emlékmű meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit.

A leírás szerint az emlékmű „minden áldozat emlékére” készülne. Mivel azonban az emlékmű … Tovább »

A tavaszra tervezett megnyitó ellenére meglehetősen kevés konkrétumot tudunk a Sorsok Házáról – nemcsak a kívülállók, de a projektben részt vevő testületek is. A közbeszerzéseken azonban osztoznak: itt nemcsak a Terror Háza és környezete, de a kormányzati tendereken egyre sikeresebb óbudai cég is nyer.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

’56 nekem elsődlegesen ugyanazt jelentette a nyolcvanas évek elején, amikor tudatosult bennem, mit jelent, mint a szabadságjogok és a humán kultúra iránt érzékeny gimnazista nemzedéktársaimnak.
A csendet, a kimondhatatlanságot, a félelemmel teli hallgatást.
 
 Ám egyszersmind jelentette … Tovább »

Mit ért terror alatt a politika és a nemzetközi jog? Hogy látja ugyanezt a történelemtudomány – mi számított terrornak régen és mi az mai szemmel? Mit tart terrornak a pszichológia, a hadtudomány és hol lép közbe a nemzetbiztonság? Létezik olyan, hogy legitim terror és vissza lehet-e … Tovább »

Időpont: 2013. szeptember 19.
Helyszín: Szlovák Köztársaság Kulturális Intézete 1088 Budapest, Rákóczi út 15.
Szervező: Civitas Europica Centralis Alapítvány

A magyar holokausztról szóló klasszikus mű, Randolph L. Braham: A népirtás politikája c. kétkötetes munkája már az Interneten is olvasható, és részletes adatbázis alapján kereshető is.

Mi ennek a jelentősége?

A projekt „gazdája” Nagy Péter Tibor történész, egyetemi tanár … Tovább »

Hódmezővásárhelyi riport

Izrael és Egyiptom magyarországi nagykövete egymás mellett ülve hallgatta a második világháborúban elfogott és kivégzett ejtőernyős főhadnagy, Szenes Hanna születésnapja alkalmából rendezett emlékestet.
Heisler András, Iványi Gábor, Szita Szabolcs, Szenes Andrea, Gábor Júlia … Tovább »

Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,

Nem rendelkezhetne mandátummal, így a Mazsihisz elnökségért sem indulhatott volna Feldmájer Péter – állítja a debreceni hitközség elnöke.

Horovitz Tamás szerint a zsidó hitközség tisztújító közgyűlésén nem vették komolyan az alapszabályt, ezért jöhetett létre – váratlan … Tovább »

Fotókiállítás Kassán

Zsinagógaépítészet Kelet-Közép Európában

Rendkívüli tisztújítást tartott ma a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Bár zárt ülést tartottak, ahol a mobiltelefonokat és az internetet is blokkolták, a Szombat munkatársa a helyszínen követte az eseményeket. A kortesbeszédek váratlan fordulataként, Feldmájer Péter … Tovább »

Gadó János: A Síp utcai Kádár-rendszer
Mi volt a baj Feldmájer Péterrel? A baj az volt, hogy lassan önálló arculatot öltött. Noha Zoltai machiavellista hatalomgyakorlását tudomásul vette és nem bolygatta, lassan fölépített egy saját imázst. Hűségesen és becsülettel teljesítette … Tovább »